Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Id. Katona Mór 1845-1927 - A csehszlovák állampolgárság és községi illetőség magyar vonatkozásaikban [2. r.]

Harmadik évfolyam 3—4. szám Miskolc, Í927 március—április MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadé mi a, M í s k o 1 c, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl Ji Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Egyes szám ára 0'50 pengő. TARTALOM: Sztehlo Zoltán dr. egyetemi magántanár, jogakadémiai ny. r. tanár: Id. Katona Mór t. — Szontagh Vilmos dr. jogakadémiai ny. rendkv. tanár: A csehszlovák állampolgárság és községi illetőség magyar vonatkozásaikban. (II.) — Ptltnoki Béla dr. ügyvéd, jogakadémiai m. tanár: Bccsületvédelmi irányok a büntetőjogban. (III.) — Kéthely Sándor dr. kir. törvényszéki joggyakornok: A tönieglélcktan. aktuálils kriminalaetiologiai tanulságai. (I.) — Dr. Weninger László Vincze a Magyar Külügyi Társaság tagja: Az optiójog nemzetközi jogi megvilágításban. — KÖNYVSZEMLE: Szelényi Ödön: Ottlik László: A társadalomtudomány filozófiája. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. Már megint halottnak harangoznak a budapesti egyetemi templom tornyában, mert újból nagy halottja van a magyar jogász világnak. Id. Katona Móricz, közel két emberöltő nagyszerű tanítómestere költözött el az élők sorából. Még friss emlékünkben élnek az elmúlt esztendők súlyos veszteségei, még alig hervadtak el az emlékezés virágszálai Szászy Schwarz Gusztáv, Helle Károly, Timon Akos sirjain és már megint ujabb sirt kell ásni a magyar jogtudomány és jogi szakoktatás e nagy habttja számára. Katona Móricz 1845-ben, Dunaszerdahelyen, tősgyökeres magyar középnemesi családból született. Jogi tanulmányainak befejezése után a jogtanári pályára lépett, mert mint sokszor mondotta — s amit hatvan esztendőn keresztül tetteivel is igazolt, — természetének, egész lényének a legjobban a professura felelt meg. Rövid ideig a nagyszebeni, majd több mint húsz évig a győri, utóbb még néhány évig a kassai és a pozsonyi jogakadémián volt a magyar és az osztrák magánjog tanára, mig végül a budapesti egyetem hivta meg nyilvános rendes professoniak. Eleinte a büntetőjoggal foglalkozott (A tévedés beszámítása a büntetőjogban. 1870), —, de rövidesen átpártolt igazi szerelméhez a magánjoghoz. Civilistává lett, és 1872 óta egész sorát irta meg a legkitűnőbb magánjogi értekezéseknek, igy többek között: A törvényes örökösödés a magyar jogban (1872), A szomszédjog (1882), A pénztartozásokról (1884), A magyar családi hitbizomány (1894), A birtok tana (1898) stb. s végül megalkotta évtizedes tanári tapasztalatai alapján a magyar magánjog vázlatát (Stampfel Tud. Zsebkönyvtár), a magánjogi matéria sűrítetten, tömör és a mellett világos kis kézikönyvét, melyből számtalan jogot tanuló ifjú szerezte alapismereteit. írásait jellemzi az alaposság és az igazi elmélyedés mellett, a fogalmazás precizitása, nyelvezetének szép magyarossága. Nem egy frappáns megállapítása lett a cupida legum juventus közkincsévé. Idősb Katona Móricz, igazi nagysága azonban nem jogi irói minőségében rejlik, sokkal nagyobb volt ő mint jogi oktató. Igazi praeceptor juris volt, ki atyai szeretettel csüngött tanitványain, s kit azok rajongásig szerettek. Akkor volt igazán boldog, ha tanitványai körében lehetett, mert a tanítás éltető eleme volt. Megkísérelte, hogy mint országgyűlési képviselő, a fórumon is szerepeljen, de hamar észrevette, hogy nem az ő hajlamainak felel meg a közéleti szereplés, ott hagyja a parlamentet és csalódottan, de boldogan vonul vissza az ő tanitványai közzé. Szép, hamionikas s Isten különös kégye-lníé folytán a patriárchák korát elért élete végén, tanítványainak ezreire tekinthetett vissza s aggkorát bearanyozta a jól végzett kötelesség felemelő tudata. A halállá], hónapokon át vivott küzdelemben elesett a test, az pihenni tért. a magyar anya földbe, melynek, inig élt, oly értékes hajtása volt, — de az ő értékes lelke közöttünk marad, emlékét nem engedjük eltemetni soha. Sztehlo Zoltán A csehszlovák állampolgárság és községi illetőség magyar vonatkozásaikban* y/ (Folytatás.) VI. Ezek után nézzük, hogy az ilyképen tisztázott tartalmú illetőségi jogviszony létre jövetelének mik a feltételei? Az illetőség hogyan szerezhető meg? Erre a kérdésre a törvény rendelkezésein végigmenve, ugy felelhetünk, hogy megszerezhető az ipso facto módon, azután kérelemre és végül hatósági beutalás által. Az ipso facto megszerzés közelebbi módjai: 1. Születés, 2. házasság, 3. törvényesités, 4. örökbefogadás, s 5. négy évi helybcnlakás és adófizetés. A kérelemre való illetőségszerzésnek pedig két esete van és pedig település mellett és település nélkül. A hatósági beutalás viszont, mint kisegítő mód azon esetekben nyer alkalmazást, melyekben az ipso facto megszerzéshez alapul szolgáló származtató illetőség nem állapitható meg, illetve, ha nem igazolható, hogy az il-