Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 1. szám - Dr. Patay Pál: Végvezekényi Baldácsy Antal báró élete és a Baldácsy-alapítvány félszázados története 1876-1926 [Könyvismertetés]

(Í3) MISKOLCI JOGÁSZÉLET \ Í3 beállott rossz pénzügyi viszonyok miatt az állam 1877-ben az eddig kiutalt évi országos segély összegét 8/2ó-ával csökkentette. Az egyetemes ev. egyház kénytelen volt három éven keresztül az országos segélynek e leszállított Összegével beérni. A lecsökkentett országos segély igen súlyos anyagi viszonyok közé hozta az egyetemes egyház intézményeit és szűkösen élő lelkészeit. Nyomasztó anyagi gondokkal küzdött az egyetemes ev. egyház legtöbb egyházközsége. Hiszen az egyházi közalap és az egyetemes ev. gyámintézet még nem alakultak meg akkor, mert mindkettőt tulajdonképen csak az 1891—94-iki zsinat által alkotott Egyházi Alkotmány keltette életre. A protestáns egyházak e nehéz napjaiban, mikor az állam épen csökkenteni készült az országos segélyt, egy nj reménysugár csillant meg, amely jobb jövőt igért. .1876. év október 19-én tette ugyanis Baldácsy Antal báró fejedelmi alapítványát 'az összes magyarországi prol. egyházak részére, hogy azok nagy nyomorát enyhítse és kultúrpolitikai működésüket gyámolitsa és erősítse. Az egyháztörténeti és egyházjogi háttérnek nagy konturvonásokban való megrajzolása után ismertessük már most a szerző munkáját, amely a Baldáesy-alapitvány ötvenéves évfordulójára jelent meg. A szerző nem szorítkozik tisztán az „örök alapítvány" történeti adatainak száraz ismertetésére és az azzá L kapcsolatosan felmerült egyházjogi problémák megoldására, hanem széleskörű előtanulmányokat végzett és e munka keretéhen apparátus eriticussal irta meg Baldácsy Antal báró életét is. Az életrajz keretében rámutat a báró őseire, akik Korzika szigetéről származtak Magyarországba 1735 után, mikor a franciák a korzikaiak nemzeti felkelését leverték és irtóhadjáratot intéztek a felkelésben részt veitek ellen. A család neve ekkor mégí Baldaeei. A 'Magyarországba meneküli Baldaeei Domenico liüségesen szolgálta ITT. Károlyt s vitézül harcolt utóbb a törökök ellen (1737—39), majd az osztrák örökösödési háborúban (1740—48) a gyűlölt franciák ellen, kik bujdosóvá tették őt. A franciák elleni gyűlölet ezentúl hagyományossá lett a Baidacci-családban. A bujdosó apa József nevű fia is vitézül harcolt mint őrnagy a rajnai hadjáratban a franciákkal. Baldaeei Józsefnek két fia volt. Az idősebbik hasonnevű József és a fiatalabbik Antal. Az előbbi szintén a katonai pályára lépeti, melyen ő is elnyerte az őrnagyi rangot, az utóbbi osztrák állami szolgálatot vállalt és T. Ferenc császár egyik legbefolyásosabb tanácsosa volt, aki Metternich herceggel szemben az udvarban külön „Baldaeei pártot" tudott teremteni. A franciák és Napóleon elleni gyűlöletéről annyira híres volt, hogy Napóleon ő benne veszedelmesebb ellenfelet látott, mint Metternichben. Az uralkodó feltétlen bizalmasa, kit szolgálatának jutalmául I. Ferenc osztrák nemességgel és bárósággal tüntetett ki, majd 1874-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. őrnagy bátyja, József, Erdélyben nőül vette Thoroözkay Borbála bárónőt, egy tősgyökeres magyar nemesi család sarját és e házasság révén magyarosodik el az olasz származású eloszt rákosodon Baldácci család. E házasságból származott az alapitványtevő Baldaeei Antal, aki Novajon, Kolozsvármegyében 1803. év május hó 25-én szüleiéit és öccse Manó, aki katonai pályára lépett és 1848ban már ezredes, majd a nemzetőrségi tanács elnöke és a szabadságharc leveretésc után 1852-ben Olmütz börtöneiben szenvedett vértanúhalált. Antal, aki eleinte szintén a katonai pályára lépett, csakhamar leköszönt tiszti rangjáról és idejét birtokainak intenzivebb megművelésére és azonfelül önképzésére fordította. Megyei szolgálatba lépett és mint assessor tevékenykedett. A megyei szolgálni révén érdeklődni kezdett az országos politikni események iránt és Széchenyi István gróf eszméinek lelkes hive lett. A pesti magyar színházát és a lovaregyletct tetemes adományokkal támogatta. 1830-ban elnyerte belső titkos tanácsos nagybátyja pártfogásával ő is a báróságot, majd 1834-ben megszerezte az uralkodó kegyéből a magvaszakadt Szerdahelyi Pál nyitramegyei birtokát és végvezekényi kúriáját n végvezekényi előnévvel együtt. A szabadságharc leveretésc és öccsének tragikus halála mély nyomokat hngyott Baldaeei Antnl lelkében, nki ekkor olyan törhetetlen és lelkes hive lett a nemzeti eszméknek, hogy ezentúl olnszos nevét csak magyarosan „Baldácsy" -nak irta. Minden nemzeti gondolat érdekelte őt ezentúl és sokai várt a magyarhoni protestánsok uniójától, amelyet Kossuth Lnjos már Pesti Hirlnpjábnn n megoldnndó nagy nemzeti problémák sorábn vett fel. Török Pál ref. és Székács József ev. szuperintendensek voltak n két 1 esi véregyház unió eszméjének lelkes hirdetői. B két jeles szuperintendenssel került Baldácsy Antal báró közelebbi ismeretségbe és különösen Török Pál ref szuperintendens gyakorolt rá nagyobb hatást. Az unió megvalósitásánnk előmozdítására megalakult a pesti protestáns theologia, amelynek első jeles tanára1 Ballagi Mór, kisegítő tanárai Török Pál és Székács József voltnk. Nngy feltűnést keltett, mikor Baldácsy A. önként 10.000 ezüstforint alapítványt tett a szép terv keresztülvitelére. A prot. theol. utóbb tótnjku ev.-ok idegenkedése következtében 1866-ban tisztán ref. theologiává alakult át. Baldácsy A. egyre jobban felismerte a prot. egyházak nemzeti jelentőségét, ennek tudatában juttatott 1863-ban 1000 frtot a dunamelléki ref. egyházkerület lelkészi és tanítói özvegyeket segítő alapjának. A szerző külön fejezetben behatóan f iglalkozik „Baldácsy közéleti szereplése'*-vei, amennyiben Baldácsy Antnl 1872-ben szélső balparti programmal mandátumot vállalt és bekerült a parlnmentbe. Parlamenti szereplése nem volt szerencsés és nem volt szerencsés „Hunnia" c. lapvállalkozása (1874) sem, mellyel a demokráciáért tört lándzsát. Napilapjában nagy publicisztikai működést fejtett ki, de négy hóna]) múlva a Hunnia beleolvadt a függetlenségi párt másik sajtóorgánumába, a Magyar 1 újságba. Baldácsy vezércikkein kívül „Alföldi úthálózat" c munkát is irt, amelyben az elhanyagolt alföldi utak megépítésére hívta fel a kormány és a nemzet figyelmét. Helyesen rámutat arra, hogy míg nem lesznek a vasúti állomásokhoz vezető jól megépített utak, addig vasutaink jövedelmezősége is kilátástalan. Baldácsy Antal báró 1874. jul. 17-én egyetlen fiának elhalálozásával nagy lelki megrázkódtatáson ment keresztül. Fia a kalocsai jezsuitáknál tanult és felesége az ő tiltakozása ellenére télvíz idején hazahozatta. A fin megfázott és hosszas betegség után meghalt és vele sírba szállt a Baldácsy család utolsó sarjadéka is. Baldácsy Antal báró feleségét okolta egyetlen fiának haláláért, lelkük elidegenedett egymástól és utóbb el is váltak; Életének e nehéz óráiban Török Pál ref. superintendens volt lelki vigasztalója. Baldácsy Antal, aki jó katholikus volt, előszeretettel kereste akkor Török Pál barátságát s e barátság érlelte meg lelkében a Baldáesy-alapitván y gondol at át. A buzgó szerző lélektani analízissel rajzolja meg az inditó okokat, melyek Baldácsy Antal bárót arrn ösztönözték, hogy megírja végrendeletét és utóbb Török Pál superintendens tanácsára pótvégrendeleteit, amelyben nagy birtokának szolnokmegyei tekintélyes részét az öszszes magy. prot. egyházaknak adományozza azznl a kikötéssel, hogy nz szolgáljon 1. n pusztuló egyházak megmentésére, a szegény sorsú