Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 4. szám - A visszaeső és hivatásos bűnösök elleni védekezés

ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (58) követelni kell az öngyilkosságokra való felhajtás (segély) és a kívánatra ölés büntetését. Bár ügyesen cáfolgatja Bíndíng érvelését, így többek közt rámutat az orvosi tudomány rohamos fejlődésére, a Bínding-féle javaslatok technikai keresztülvíhetetlenségére s arra ís, hogy a Bindíg ajánlotta bizottság csak a felelősség megosztását segítené elő3) s helyesen sorakoztatja fel az írreparabilitas s a tévedés lehetőségének érveit, — mégis egészen meglepően és következetlenül — quasi az utolsó pillanatban meggondolja a dolgot és helyt ad a Bíndíng-féle euthanasia gondolatának. „Trotz dieser Bedenken denen eine gewisse Berechtigung nícht versagt werden kann, wáre es eine durch nichts gerechtfertígte Hárte der Gesetzgebung diesen so schwer Leídenden, welche als produktive Staatsbürger nicht mehr in Betracht kommen, an derén Erhaltung alsó die Gemeinschaft ein egoístísches Interessé nícht rriehr besítzt, die ihrer Umgebung eher zur Last fallen, den erlösenden Tod zu verweigern, wenn síe íhn verlangen. Hier muss wohl der Satz: ,Volenti non fit injuria' in seíne Rechte treten,"4) Végeredményben a következő programmpontokat ajánlja a törvényhozás figyelmébe: a) az öngyilkossági kísérlet büntetlen; b) az öngyilkosságra való felbujtás és segély büntetlen, ha a vádlott bebizonyítja, hogy az öngyilkos vagy pedig az, aki követelte a halált, gyógyíthatatlanul szenvedett és ce elmebeteg, se néma nem volt; c) büntetlen az öngyilkosságban való részesség (segély) és a kívánatraölés, ha a tettes a vádesetkor olyan lelkiállapotban volt, hogy némikép lelki kényszer alatt állott; d) minden más esetben büntetendő az öngyilkosságban való részesség és segély, valamint a kívánatra öles, csak jóval enyhébben, mint a közönséges ölés, mindazonáltal a kívánatra ölés szigorúbban, mint az öngyilkosságban való részesség; nyereségvágy mint súlyosító körülmény kiemelendő. Szerző azt hiszi, hogy e programm keresztülvitele áthidalja majd azt az örvényt, mely e téren a józan ész és a jogászi gondolkodás között fennáll s az esküdtek nem lesznek majd abban a helyzetben, hogy felmentő ítéletet hozzanak, mikor csak a törvény indokolatlan szigorát akarják elítélni. E sorok írójának nincs módjában szerzővel ehelyütt vitába bocsátkozni. Legyen szabad csak annyit megjegyezni, hogp az a körülmény, hogy a közelmúlt két legérdekesebb perében (Uminska, Fiedler) az esküdtek a vád szerinti tényállás dacára, felmentő ítéletet hoztak a szerző érvelése mellett látszik szólni. De semmi esetre sem bi.onyitja a józan emberi ész és a jogászi gondolkodás különböző irányú működését csak azt, hogy az emiitett esetekben, mint az oly sokszor megesik, nem a ,,Reine Vernunft" hanem szívük hangjai vagy talán még inkább a szép védő beszédek által vezettették magukat az esküdt urak. Kéthely Sándor dr. 3) „Nur keine Abwál2ung. der Vcraniwortung auf einem Gebiete, wo Míssbráuche so Ieicht vorkommen können." VII. fej. 36. old. 4) IX. fej., 42. old. GERHARDT CIPŐI ELEGÁNSAK TARTÓSAK , KÉNYELMESEK 30BaHADÉMIB Í43I. sz Í925—26. Hirdetmény A miskolci ev. jogakadémián a második (nyári) félévi kollokviumok május hó 25—3t-ig, az alapvizsgálatok, jog- és államtudományi államvizsgálatok június hó I-től í2-íg tartatnak. A vizsgálatok iránti kérvények leckekönyvvel felszerelve május hó 25-íg adandók be és a vizsgadíjak a kérvény beadásakor fizetendők a dékáni hivatalban. Minden kérvény után í0.000 K menzaalapra fizetendő. A leckekönyvek június hó í — í5-íg iratnak alá és láttamoztatnak és ugyanakkor adatnak ki a távozási és végbizonyítványok ís. Miskolc, í926. évi április hó 29-én. Bruckner Győző, a jog- és államtudományi kar e. i. dékánja, Concha Győző megköszöni a miskolci ev. jogakadémia üdvözlését. A jogakadémia tanári kara Concha Győzőt, a 80 éves tudós professzort ez alkalomból lelkeshangu átiratban üdvözölte s az illusztris ünnepelt a következő meleghangú sorokban válaszolt: Tudományos munkálkodásom vezérgondolata volt, az eüy tudománykörben dolgozó munkásokkal a szellemi érintkezést ápolni, az életszinpadáról letűntek munkájának végeredményét nyilvántartani, a köz javává tenni, helyeslőleg vagy tagadólag gondolatvilágunk egészébe beilleszteni. Abból indultam ki, hogy erőteljes magyar tudomány sem lehet, amíg a saját termelésünk előzményeit, jelen összefüggéseit nem tudjuk teljes világítással a köztudatba állítani. Alkotmány és közigazgatási elméletemben ezért fektettem erre fősúlyt, nagyobbat mint a nyomasztó, nagy külföldi irodalmaknak nálunk szokásos előtérbe helyezésére. Ezek a vezérgondolataim tették reám oly értékessé az Eperjesi Jogakadémia kegyes megeíékezését 80-ík születésnapomról. Az Eperjesi Collegíum századok óta munkaszünetelést nem ismerő műhelye volt a magyar tudománynak, amit ősi helyéről nemzeti tragédiánkkal kapcsolatos elüzetése dacára mostani állomásán folytatott működése oly meghatóan bizonyít. Az egybeííleszkedö tudományos éa tanítói munka óhajával mondok meleg köszönetet a tekintetes Akadémiának és maradok kollegiális tisztelettel kész szolgálatkész hive: Concha Győző" A miskolci Werbőczy Bajtársi Egyesület április hó 25-én törzsfői tábort tartott a jogásztestület helyiségében. Koppányi Dénes vezér Í926 május I-én estére egy törzstábort hívott össze. A főlovászmester indítványára minden szombaton 6—7-ig menet és rendgyakorlatok tartását határozza, el a tábor. A törzsfői tábor után a még fel nem avatott vidéki bajtársak fogadalmat tettek, mire a vezér felavatta őket. A Szent István Bajtársi Szövetség kultur estéllyel egybekapcsolt dominusavató ünnepélye. Április 24-én rendezte az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent István Bajtársi Szövetségének Miskolci Alvezérsége domínusavatását. A Korona dísztermében előkelő közönség nézte végig az avatást megelőző kulturestet, melyet Czövekh Károly jogszigorló a Szövetség miskolci alvezérének megnyitó beszéde veze-