Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 4. szám - A visszaeső és hivatásos bűnösök elleni védekezés

(59) MISKOLCI JOGÁSZÉLE? lí tett be, mely után Sassy Edua bájos hegedüszáma következett, melyet Sassy Enikő kísért zongorán. Kolár Márta a Nemzeti Színház művésznője néhány kedves költeményt mondott el nagy hatás mellett. Ezután Pásrtor Ágnes Semer b. dur concertjét játszotta zongorán kiforrott művészettel. A kulturest kiemelkedő száma volt Füstös Pál r. kath. plébános előadója, aki lequeítíóí zarándokút jávai kapcsolatban a királyi család életét festette megragadó színekkel. Frenetikus hatást váltott ki Baranyai Gyula fővárosi gordonkaművész játéka, aki Kodály és Propper darabokat játszott kiváló művészettel. Czövekh Béla bányamérnökhallgató, szövetségi tag mély érzéssel szavalta Mikes búcsúja c. melodrámát Pásztor Ágnes zongorakisérete mellett. Végül Déváid János és Kéthély Klára cigányzenekar kísérettel Pálhegyei Lajos néhány magyar dalát adták elő a közönség nagy tetszése mellett. A kulturest után a domínusavató szertartás következett. A „Magyar Hiszekegy" után Kiss Endre törzsfő helyettes mondott néhány meleg szót az avatandó domínusokhoz, majd Keresztes Arthur ny. vezérkari ezredes, a Szövetség fővárosi domínusa tartotta avató beszédét és a főváros védnökség képviseletében felavata a miskolci alvezérség első domínusaít. Az avatást társasvacsora követte, melyen számos pohárköszöntő hangzott el. Adomány a menzaalapra. Varga János jog hallgató, a menzaalap javára í 92.000 K.-t adományozott. Az Ügyvédi Kamara és a Miskolci Jogászélet. A Miskolci Jogászélet Kamaránk folyó évi március hó 28-íkí közgyűlési határozata értelmében megszűnt a Miskolci Ügyvédi Kamara hivatalos lapja lenni, de önként értetődik, hogy jogi főiskolánknak változatlanul hivatalos lapja marad. A Kamara a titkári évi jelentésben így okolta meg ezen elhatározását: „Kamaránk választmánya minden eszközt és módot megragad, hogy létszámának megfelelően — hisz a vidéki kamarák között e tekintetben a második helyet foglalja el, a Kamara erkölcsi súlyát is emelje és kamarai életet teremtsen, amelyre olyan égető szükség van. Ez vezette bizonyára mult évi közgyűlésünk többségét, amikor a Miskolci Jogakadémia kiadásában megjelenő Miskolci Jogászéletet a Kamara hivatalos lapjává tette. A Putnokí Béla kartársunk által szerkesztett jogi szaklap előkelő és nívós tartalmával jogosan büszkélkedhettünk is és jóleső érzéssel fogadtuk a mult évben tartott Orsz. Nyugdíjintézet! közgyűlésen az ország összes Kamarái veetőínek gratulációját. Az volt a célunk, hogy vidéki jogi központot létesítsünk városunkban s ennek erőssége legyen a szaklap, — egyben a Kamara hivatalos lapja is, — amelyben eszmék érlelődnek, kari érdekek ístápoltatnak és védetnek meg a sajtó ereje és a nyomtatott betűk varázsa által. Annál sajnálatosabb, hogy épen a Kamara szomorú pénzügyi helyzete miatt — és csakis kizárólag ezen szempont figyelembe vételével - nincs módjában választmányunknak ezen hivatalos lapra a kötelező jOvábbi előfizetésre nézve javaslatot tenni. Nem pedig annál kevésbé, mert egyébkénti kiadásaink összege már e nélkül is sokkal szűkebb keretekben mozog, mint az utolsó békeévben, holott a dologi kiadások s magának a Kamara fentartásának kiadásai lényegesen meghaladják az aranyparitást/' A magunk részéről sajnálattal adunk hírt erről az elhatározásról, amely a Kamara pénzügyi viszonyaiban megtalálja magyarázatát, de egyben ama reményünknek adunk kifejezést, hogy ügyvéd kartársaink, akik közül többen értékes szellemi munkálkodással is belekapcsolódtak lapunk törekvéseibe, megértő támogatásukat lapunktól a jövőben sem fogják megvonni. Az Ügyvédi Kamara évi közgyűlése. A miskolci Ügyvédi Kamara dr. Glós Károly kormányfőtanácsos elnöklete alatt folyó évi március hó 28-án tartotta ez évi közgyűlését a Kír. Törvényszék főtárgyalásí termében, s a rendkívül viharos lefolyású közgyűlés, mely szokatlanul hosszú ideig, több mint 6 óráig tartott beható kritika tárgyává tette a titkár évi jelentését, másrészt az ügyvédi kar sérelmei ösztönözték a közgyűlés tagjait a szokottnál hosszabb és szenvedélyesebb felszólalásokra. Dr. Forgács Dezső kamarai titkár évi jelentése alapos felkészültségre valló visszaemlékezéssel mutat rá az elmúlt év történeti eseményeire és as elaborátum találó kritikájával világít rá azokra a sérelmekre, amikkel az ügyvédi karnak hivatása terén ma találkoznia és az altalános gazdasági helyzet nyomasztó atmoszférájában ezekkel szinte erőntulí küzdelmekben megbirkóznia kell. A gondos, tanulmányszámba, menő évi jelentést általában a közgyűlés elismerő kritikája övezte, de természetesen alkalmat adott arra is, hogy a közgyűlés tagjai bíráló megjegyzésekkel foglalkozzanak a kar nyomasztó gazdasági helyzetével. A titkári jelentéshez elsőnek Kovács József dr. szólt, rámutatott a jelentés hiányaira. A jelentésnek foglalkoznia kellett volna a főrendiházi törvénytervezettel és a törvényhatósági/választásokat előkészítő tervezettel. Kifogásolja, hogy nem foglalkozott a jelentés a lakáskérdésekkel. Véleménye szerint a kamarának kötelessége lenne odahatni teljes erkölcsi súlyával, hogy a lakásügyek intézése a rendőrség kezéből birói hatáskörbe utaltassék át. A valorizáció felett is röviden siklik át a jelentés, holott ez a kérdés is rendkívül fontos. Rámutat arra, hogy nem történt intézkedés az 5í esztendeje fennálló és már jórészt elavult kereskedelmi törvény revíziója érdekében sem. Majd a hadviselt ügyvédek mellőzésére tér rá és kifogásolja azt az energíátlan hangot, amivel a titkári jelentés ezt a kérdést tárgyalta. Ennél a .kifogásnál Forgács titkár megjegyzi, hogy a kamara már régebben átírt a törvényszék elnökéhez és kérte az ügyvédi kar támogatását a vagyonfelügyelői kirendeléseknél, azonban erre az átiratra a törvényszék elnöke még nem válaszolt. A következő szónok Bettelheím Jakab dr. sátoraljaújhelyi ügyvéd kifogásolja, hogy a kamara nem tud súlyt adni a fellépésének, majd rátér az újhelyi ügyvédek nehéz helyzetének ecsetelésére. Január elseje óta Í55 pert adtak be Ujhelyen s ezeken a pereken IJ4 ügyvédnek kellett osztozkodnia. Hibáztatja, hogy a kamara mostoha gyermekként kezeli az újhelyi kartársakat s tekintettel a kamara tehetetlenségére, bejelenti, hogy az újhelyi ügyvédek ki akarnak válni a kamarából és a nyíregyházai kamarához óhajtanak csatlakozni. Majd Klenics Barna dr. mutatott rá az ügyvédi kamara szervezeti hibáira. Életképtelennek tartja a kamara működését, s rámutat a jelentés politikai vo-