Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 3. szám - Bror Olsson: Papyrusbriefe aus der frühesten Römerzeit. Uppsala, 1925. XII. és 238. old [Könyvismertetés]

12 * MISKOLC! JOGÁSZÉLET A jogászitjuság március 15-iki ünnepségei. A tavaszhónap második vasárnapján, március idusának előestéjén ezer és ezer ember hömpölygött Miskolc város uccáin; kivonult lakásából a város kis és nagy magyarja, hogy részt vegyen abban az impozáns felvonulásban, amelyet a jogászok rendeztek. És ahogy lángralobbantak a márciusi ifjak kezében a fáklyák, ugy jlobbant lángra minden magyar lelkében a legszentebb érzés, amit meghatározni is nehéz, mert abban minden benne van, ami a magyarnak öröm és ami a magyarnak fáj; a haza szentsége, a szabadság eszméje és a nemzeti gondolat. Megindult a hömpölygő, az integer Magyarországot éltető áradat és felkeverte azt, aki immár hallgató ajakkal, örök mementóként ércbe öntve áll a város közepén: Kossuthot. Azután ott a lobogó fáklyafényénél, a 48-as lángszellem szobra előtt, levette mindenki a kalapját és ima szállt dal szárnyán az Úrhoz, majd fölharsant Hován Gyula jogász elnök ajkán az a Í2 pont, amely a jelenben szenvedő nemzedékének a fájdalmait és kívánságait zúgta bele a szivekbe. Es szállt Majoros Zoltán joghallgató ajkáról a fogadkozás. „Rabok tovább nem leszünk." Azután a lelkes tömeg szerteszéledt, a fályák máglyára kerülve hamvadtak el, de hisszük, hogy az az érzés és gondolat, amely a fáklyák tüzénél lobbant lángra, fennen lobog egy következő évfordulóig, amikor ugy következő nemzedék újra meggyújtja a kegyelet fáklyáját Í848 március idusának napjai előtt. Másnap délelőtt a Miskolci Nemzeti Színház újjáépített nézőtere szűknek bizonyult annak a hatalmas tömegnek a befogadására, amely fölkereste a jogász ifjúság ünnepi matinéját. Hetek óta készülődött erre az ünnepségre Hován Gyula jogászelnök vezetésével az ifjúság s fáradságuknak meg is volt az eredménye, mert a matinéról a közönség minden egyes tagja azzal az érzéssel távozott, hogy a városban rendezett márciusi ünnepségek legkiválóbbika a jogász matiné volt. A műsort a honv. zenekar Hunyady-nyitánya vezette be, amely után Kolár Mária színmévésznő szavalta el a ,,Hiszekegy"-et, olyan forró átérzéssel, hogy az ö kedves, könyörgő hangja nyomán vele együtt szállt a közönség lelkéből is az Úrhoz a magyarok imája. Az egyszeriben ünnepívé vált hangulatban Hován Gyula jogászelnök lépett a rivalda elé, lelkes szavakkal, melegen üdvözölte a közönséget és megnyitotta az ünnepélyt. Várjon Géza, a Magyar Jövő munkatársa kellemes tenorhangján kurucdalokat érdekelt s érdekesen mutatta be a „Kossuth-nótát", szemléltetve, hogy milyen különböző szöveggel énekelték ezt különböző időszakokban. Az ünnepi beszédet tartó Kristóf Tibor, a Miskolci Toghallgatók Testülete irodalmi szakosztályának elnöke többek közt a következőket mondta: ,,. . . Szegények vagyunk, nagyon szegények. Elvették mindenünk. A szülőföldünket, hazánkat, az apánkat, a ma gyermeke már nem mehet ki a rétre játszani, mert elvették a magyar rétet, elvették a játékainkat, kilopták a gyermekek szívéből az álmokat és a tündérmeséket, elvették a gyermekkacagást és anyáink mosolyát, elvették a szeretet hitét! Nincs már más a szívünkben csak gyűlölet és emlékezés ! Emlékezés, mely tetemre hívja ma Trianont! Trianon urainak ma éjszaka nyugtalan lesz az álmuk, mert egy meggyilkolt nép fölriasztott emléke(44) zete elszáll ma, amikor éjfélt kondult az óra, a tátrai szél szárnyán az ő pazar palotáikba és belesüvítí a süket fülükbe az átkunkat, beleordítja a fülükbe, hogy álmukból fölriadva rémülten, megborzongva húzzák majd lázverítékes fejükre a takarót, beleordítja a fülükbe, hogy semmi sincs feledve és ha nincs feledve, megfizetünk érte \" Szünet után M. Molnár Aranka énekelt magyar dalokat s a kisleányos bájjal és kedvességgel, csengő hangon előadott dalait, amelyekből a humor hangján a megszállott részek visszás, keserű állapotai mutatkoztak meg aktuálisan a hallgatóség előtt, a közönség frenetikus tapsorkánnal jutalmazta. Utána Czövek Károly jogszigorló szavalt lélekbemarkoló, megrázó költeményt, szavalata után pedig dr. Győry N. Lajos, dr. Győry N. István, Helényí Gyula és Szendy Lajos vonósnégyes száma következett, akik mint vérbeli művészek végtelen precizitással adtak elő magyar dalegyveleget. A műsor utolsó pontjaként egy élőkép következett, amelynek a szereplői Miskolc legszebb uríleányaí, a jogászífjuság és a ref. fögyinnázíum cserkészet voltak. Az élőkép a Czövek Károly által erre az alkalomra irt irredenta költemény gondolatát fejezte ki, amelyet szavakkal Kopcsányí Magda urleány juttatót igaz művészettel kifejezésre, ugy szavalatával, mint az élőképpel nagy tetszést váltva ki a nézőkből. Az élőkép mzgrendezéséért és összeállításáért Míklóssy Aladárt, a Nemzeti Színház főrendezőjét illeti meg minden dicséret és elismerés. A honvéd zenekar himnusza zárta be az ünnepélyt. A 78-ík évfordulón a 48-as időkhöz méltó volt a jogászífjuság emlékezése, amely megvillantatta az utódok előtt a dicső multunkat a szomorú jelenben a jobb jövőért. Nem azokat a harcokat ünnepeljük mí minden esztendőben, amelyek a 48-as időkben lezajlottak, hiszen azóta végigéltünk sokkal nagyobb, sokkal véresebb csatákat, amelyekben ezerszer több magyar vére áztatta a földet, hanem egy eszmét ünnepelünk, amely Í848. március í5-én született, a nemzeti gondolat és szabadság eszméjét. S azok, akik ezen a napon vérüket hullatták ezért az eszméért, megérdemlik, hogy emlékük előtt minden évfordulón kegyelettel és hálával boruljon le a nemzet. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. A lapkiadást intézi: Szívós Béla. Telefon: JO-64. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, a Magyar Hirdető Iroda és Rudolf Mosse hirdető irodája Budapest, VI., Podmaniczky-u. 49 Postatakarékpénztári csekkszámla száma 38.256. Nyomatott a Magyar Jövő Nyomdaüzem R.-T. nyomdájában Igazgató : if j. Ludvíg István. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC NÉL SZÉCHENYI-UCCA 62.