Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)
1926 / 4. szám - A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról [1. r.]
Második évfolyam 4. szám Miskolc, 1926 április JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Egyes számára 16. 000 korona TARTALOM: Jalow Jenő dr. ügyvéd (Debrecen): A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról. — Szűcs Jenő dr. városi tb. főjegyző: Concha Győző. — Szivos Barna dr. kir törvényszéki jegyző: A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése (IV. ). — Reich Oszkár joghallgató: A visszaeső és a hivatásos bűnösök elleni védekezés — KÖNYVSZEMLE: Zsedényt Béla dr.: Molnár Kálmán, Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provisorium. — Kéthely Sándor dr. Selbstmord und Tötung auf Verlangen, von dr. Maximilián, Kössler. — JOGAKADÉMIA HIREI. - HIREK. A török igazságügyi szervezetről és bíráskodásról — Első közlemény — Ismerősök és idegenek elég gyakran fordulnak hozzám a kéréssel, hogy tájékoztassam őket a törökországi viszonyok felöl. Mindenki tudja, hogy miért. Páratlanul szerencsétlen gazdasági viszonyaink folytán a kivándorlás gondolata foglalkoztatja őket. Hogy komolyan-e vagy csak „megszokásból", nem tudom. Mert akartak már ugyanezek kivándorolni Kanadába, Brazíliába, Ausztráliába, sőt Borneóba is. Szerencsére a könnyen megbocsátható óhajnál tovább nem jutottak. En mindenkit lebeszélni igy ékeztem. Sohasem lesz, nem lehetne itthon olyan rosszul, aminél rosszabbul ne lenne teljesen uj viszonyok közt, exotikus vagy épen vad idegenben. A török jog egy részének az ismertetését mégis nem a fentiek teszik részemről időszerüvé, hanem — eredetiségétől eltekintve, mellyel pedig bárkit is érdekelhet, — a hálának, részvétnek, szeretetnek és megbecsülésnek az érzése, mellyel a török nép maga iránt körében tartózkodásomkor mindenkorra elkötelezett. Elég sok földet bejártam. Nincs a világon még egy nép, mely teljesen önzetlenül, őszintén és annyira szeretne bennünket, mint a török. Nem a vezetőiről beszélek, akik önkéntelenül is célszerüségi szempontok után ís igazodnak, hanem a népről. Szeretete nem a német szeretete, nem az olasz barátsága, nem az angol jóindulata és nem a francia szimpátiája. Tízet teszek egy ellen, hogy az első hamál (hordár), aki magyar embertől a podgyászát átveszi, miután megtudta, hogy magyarral áll szemben, örömtől sugárzó arccal kezdi az eszmecserét ezekkel a szavakkal: oszmán madzsar kardaslár (a török és a magyar testvérek). Mert ezt Törökországban az utolsó hamál ís tudja. A török jognak a magyar jogtól merőben eltérő voltára s az eltérés természetére leghamarabb rávilágítanak a török jog forrásai. Szükségesnek látom ezért, hogy ezeket a jogforrásokat az e részben tájékozatlanok előtt, hacsak a legvázlatosabban ís, ismertessem. A török jog forrásai ís, az írottjog és a szokás (szokásjog arabul = ádet). Az irottjog rendelkezései, parancsai vagy tilalmai a seri vagy seriát (a vallási törvény) és a kánun (a világi törvény). A seri-jog mindazonáltal át meg át van itatva a világi életre vonatkozó rendelkezésekkel ís. Felölelik a Kórán a Szunna, a Kijász, a négy első khalifa határozatai és a nagy imámok döntvényei. Az arab nyelven írott Korán (szószerint — hirdetés) nemcsak bibliája a mohamedánoknak, hanem corpus jurisa is. Jogi szabályokat, az államra, politikára; az igazhitüek magánviszonyaira vonatkozókat 114 szúrája (fejezete) épen olyan bőven tartalmaz, mint vallási törvényeket. Allah kinyilatkoztatásainak a foglalatja, melyeket Mohamed „a próféták pecsétje" utján tett az egész emberiséghez, „fehérekhez és feketékhez". Sok kérdés megoldására, mely az örökké változó élet folyamán felmerült, később természetesen hiányosnak bizonyult, így váltak szükségessé mellette (még az iszlám II. századában) a seri-jog fentebb említett más forrásai ís. A Szunna (ut, irány) a Mohamed életéről, tetteiről, a mindennapi élet minden körülményei között követett eljárásáról szóló hagyomány írásba foglalása, míg a Hádisz, (elbeszélés) a nagy próféta tanításainak a gyüjteménye (ugyancsak a II. századból). A Kijász az iszlám jogtudósainak (iszlám-odaadás, t. i. magunk odaadása az Istennek) analóg esetekre szóló döntéseit tartalmazza... A négy első khalifa, Mohamed közvetlen utódai (a khalifa szó maga ís utódot jelent) Abu Bekr, Omár, Othmár és Ali (632—660). Az imámok imavezetők és prédikátorok voltak. A legnagyobbak Abu Hanife és tanítványai Juszuf és Mohamed, kik a mi időszámításunk szerint a VIII. században éltek. Ezeknek a tanításain alapszik a leghíresebb török döntvénytár, a,, Mülteka-el-ebhúr, " (a tengerek összefolyása, röviden Mülteka), mely alapja lett a török birodalom polgári és büntetőjogi törvénykezésének. II. Szulejmán alatt 1549-ben állította össze Ibrahim Alebi sejkh arab nyelven. Törökre később Mehmed Mefkafádi fordította le. Még közvetlenül a háború előtt ís általánosan használták a török jogászok és bírák. Rendszere a mi kodifikáciíós jogrendszerünktül bizony meglehetősen különbözik, s vallás és jog a legszorosabb kapcsolatban vannak egymással még itt ís. Kiegészítésül szolgálnak a Mültekához a fetva
