Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám - Első büntető törvényünk ...

2 MISKOLC? •"^ ÁSZÉLET (Í02) meg. Szartorius János mester a tervet 1665. augusztus 11-én az öt szabad királyi város zsinata (egyházi közgyűlése) elé viszi. Ez magáévá teszi azt, elhatározza egy Collegium építését s az eszmét az egész felvidéki protestantizmusnak ügyévé teszi és a novemberi kassai gyűlésre már a sz. kir. és bányavárosokon kivül a szepesi városokat, a felvidéki protestáns főurakat és nemeseket is meghívja. Eperjes a főpiacon telket ad, azonkívül két falut, Mochnyát és Kajatát. A november 18-i kassai gyűlésen kimondják a rendek, hogy elfogadják a főiskola ügyében a memorandumot, ők lesznek a pártfogóság s a nagy főiskola javára országos, sőt nemcsak országos, de külföldre is kiterjedő, idegen fejedelmeket is felkereső gyűjtést eszközölnek, amelynek során aztán a hatalmas összegre rugó magyar adományokon kivül XII. Károly svéd király tette a legnagyobb adományt 15.000 forinttal. A Collegium építését pedig még tavasszal megkezdték. 1666. április 6. volt azon nagy nap, amikor letették az építendő Collegium alapkövét. És milyen ünnepélyesen tették le? Megjelentek a megyék követei, az urak képviselői, sőt sokan személyesen, a városok küldöttei és tengernyi nép. Nagy örömünnep volt ez a városban. Ám még el sem oszlott a mámor, amidőn megjelent I. Lipótnak tilalma, mely büntetéssel fenyegeti az eperjesieket ha akadémiát mernek felállítani. De Eperjes város a császári parancsra egyszerűen kijelentette, hogy nem hajtja végre, minthogy az különben sem csak rajta áll, hanem a protestáns rendektől is függ. És bár a császár több izben elrendelte a főiskola betiltását, abban a magdeburgi hires jogtudós, Pomarius Sámuel igazgatása mellett megkezdődött a tanítás. A sok sikertelen zaklatás után végül 1763-ban Wolkra császári tábornok katonai segítségével Szegedi Lénárt egri püspök a jezsuiták számára foglalta le. Ettől kezdve a Collegium többször cserélt gazdát, miközben hol ev. volt, hol újból a jezsuitáké. Első izben Thököly adta vissza nagy donációk kíséretében „tanítványi hálából/' majd pedig II. Rákóczi Ferenc, míg végre 1783-ban a királyi fiskustól árverés utján vette meg újra magának a collégi umi pártfogóság. Ettől kezdve békésebb napok következtek s a béke meghozta a fejlődést. Az 1870-es évektől kezdve a Collegium volt az ország legnívósabb főiskoláinak egyike. Újraépített épülete, teológiai otthona, internátusa és tápintézete, de legfőképpen hatalmas könyvtára (16.000 kötet), mely a Szirmay könyvtárral (14.000 kötet) együtt 30.000-re rúgott, jótékonyan munkálták az ifjúság nevelését. A Collegium mindent megtett tagjaiért s most ezeken a sor, hogy erőpróbát vegyenek, mit tudnak megtenni a Collegiumért. A tanítvány szeretete már egy izben újra életet adott főiskolának, amikor Thököly Eperjes elfoglalása után hálából életre keltette. A Collegium ma sem züllött szét, csak Eperjesen szüntette be működését s hisszük, ideiglenesen. Ezért tanítványainak feladata azt a több évszázados tradíciót megőrizni, fentartani és ápolni, ami a Collegiumban élt, aminek szellemében a Collegium nevelt, hogy amikor újra a magyar Eperjesen szórja majd a kultúra magjait, felszántott, előkészített s jókarban tartott talajra találjon. Amikor ezzel szivünket nemesitjük a hála érzetéből folyt cselekedetünkkel, egyben a magyar irredenta szolgálatába állunk s egyengetjük útját Nagy-Magyarországnak. A miskolci ev. jogakadémia, mint az eperjesi Alma-Mater jelenlegi ápolója és fentartója, örömmel üdvözli a diáktalálkozót és szimbólumot lát abban, hogy nem a rab Eperjesen, hanem a Csonkaországban gyűlnek össze az eperjesi Collegium tanítványai ahol, bár szűk keretek között, de szabadon élhet a Collegium szelleme. Örömmel üdvözli a jogakadémia a Collegiumi Diáktalálkozót s kéri a volt collegiumistákat, őrizzék meg keblükben továbbra is az ősi Collegium szeretetét, hogy ezzel is közelebb hozzuk azt a napot, amikor majd az eperjesi aulában szólalnak meg a viszonlátás örömharsonái. Első büntető törvényünk . . . Az első magyar büntető törvény, melynek emléke fenmaradt, nem irott törvény, hanem a magyar első jogalkotásnak — a fővezér és a nép képviseletében a törzsek főnökei között kötött, úgynevezett „vérszerződés" nek a szankciója . . . Mégha ezt a nem irott törvényt is tekintjük, megállapítható, hogy a magyar törvény emlékei nagyon későn jelentkeznek . . . Ha például az ókor kulturnépei közül a babilóniai nagy törvényhozónak, Hanimurábinak, már a Krisztus előtti 2250-ik évben teljesen a tálion sarkabó törvénykönyvét, Egyptómban Hermes Trismegistos törvényeiben, vagy Kínának a Ta-Tsing-Len-Lee, vagy az intek legrégibb szent könyvében, a Manama -Drahma Sastiában foglalt theokratikus jellegű rendelkezéseket tekintjük, bizony a mi első törvényünk nagyon későn, több, mint 3000 év múlva keletkezett . . . Az első magyar törvény emlékeit III. Béla király Névtelen Jegyzője, másként Anonymus magister Gesta Hungarórum-ának fejezetei tartották fenn. Béla király Névtelen Jegyzője által fentartott „Vérszerződés''-nek IV. és V. pontjai tartalmazzák az első magyar büntetőtörvény anyagát. E pontokban a hűtlenség és hazaárulás esetei céloztatnak felsoroltatni. Az eskü negyedik határozata szerint: „hogyha utódaik közül valaki hűtlen lenne a vezér személye iránt és egyenetlenséget támasztana a vezér és katonái között, a vétkesnek vére ontassék, miként