Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám

Második évfolyam 9. szám Miskolc, 1926 szeptember GASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiái m. tanár ELŐFIZETÉS I DIJ: Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Ezen szám ára 10. 000 korona TARTALOM: Szózat az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség tagjaihoz. — Baranyay Károly dr. kir. törvényszéki biró: Első büntetőtörvényünk. — Julow Jenő dr. debreceni ügyvéd: A választott bíróságokról s a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakítása körül. — Szivos Barna dr. törvényszéki jegyző: A csődtömegadási keresetek vázlatos ismertetése (folytatás). — Lintner Béla dr. ügyvédjelölt: A peres eljárás és a végrehajtás gyorsításáról. KÖNYVSZEMLE: Szívos Béla; Bartonirek Emma (lord. ), Mohács Magyarországa. Báró Burgió pápai követ jelentései — JOGAKADÉMIA: Bruckner Győző dr. a M. Tud. Akadémia 1. tagja, egyetemi m. tanár, jogakadémiai dékán: Az uppsalai érsek a miskolci jogakadémiáról. — HIREK. Szózat az Eperjesi Collegiumi Diákszövetség tagjaihoz 1920. december havában sötét felhők tornyosultak Eperjes felett. A „Tárcsaparti Göttinga", a magyar „Athén" szellemi élete elsorvadt a megszálló csehek kulturtevékenységei következtében. A szerencsétlen világháboru nem hatott bénitólag a magyar kulturára, de az azt követő összeomlás sok-sok magyar kulturvégvárat tett hajléktalanná s köztük azok egyik legjelentősebbikét, az eperjesi ősi Collegiumot fosztotta igy meg kulturális szerepétől. A magyar géniusznak ez az igazi megtestesítője, amely olyan nagyságoknak a kitermelésével, nevelésével dicsekedhetik, mint Thököly Imre, Kossuth Lajos, a megszállás következtében részben idegen kézre jutott, részben menekülni volt kénytelen. De vájjon ennek a főiskolának az az egységes szelleme, amely izzó magyarságával áthatotta a Felvidéket, sőt bámult volt az egész nagy magyar Hazában, szétzülhetett-e, megszünhetett-e, még ha a meneküléssel kikerült is a Collegium közös szervezetéből, még ha az ősi Alma Matert keblükben viselő volt collegiumisták széjjel is szóródtak, tul és innen a demarkáción? Mi hisszük teljes meggyőződéssel, hogy nem. Nem engedi ezt sem a tradíció, sem az a családiasszerü szerető nevelés, amit a Collegium minden hallgatójának egyaránt adott. Öszszetartó acélkapocsként kell éreznünk az ősök benső odaadását, rajongását a Collegium iránt, amit annyi vérnek, áldozatnak dacára, mindég büszkén fordítottak a magyar kultura javára az eperjesi Collegiumért. A Collegium a doktrinálís tudás mellett főleg a mult ismeretét, a haza és Isten szeretetét nevelte. És az a szeretet kell, hogy ott éljen a Collegium négy intézete közül akármelyikben végzett minden magyar szivében. Lehetetlen, hogy ne kívánnánk mindannyian a négy intézet, a teologia, jogakadémia, főgimnázium és tanítóképző ujra együtt müködésében örvendeni, a Collegium ősi eperjesi falai között. Az égetően szégyenletes trianoni béke nagyon szétszórta a valamikor egymás mellett tanuló s egymás közelében élő embereket. Kit a pálya, kit meg a csehek üldözése kényszeritett a távozásra s ezeket a volt Collégiumistákat ujra összehozni óhajtja most az eperjesi collegiumi diáktalálkozó, hogy rábízhassa mindenkire, őrizze meg a Collégiumot a lelkében, mert jöhet és jönni fog idő, amikor majd számon kéri azt a nemzet és a magyar kultura; őrizze meg hát s ápolja lelkében, mert ennek a főiskolának minden mozzanata a nemzet és protestántizmus történetébe kapcsolódik bele és valahogy meg ne tagadja, mert csak hitvány nép tékozolja el az ősök szerzeményét, nagy történelmi multu intézményeit. A szálait már a XVI. század első félére (1531) kinyujtó Collegium 1665-ben izmosodott főiskolává, Collegiummá s nyert akadémiai jelleget, in qua studia academica propemodum universa nervose ac methodice intra Trium Annorum curriculum pertractentur et absolventur. Tehát egyetem név nélkül, olyan kis egyetemet kivánnak az alapítók, amelyen majdnem minden egyetemi tudomány röviden, velősén és rendszeresen előadassék. Egyetemet kivánnak sirie Academico strepitu, egyetemi zaj, költséges apparátus nélkül. Hatalmas mozgalom indul