Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Budapest, 1926. 135 l. [Könyvismertetés] - Benedetto Croce: A politika elemei [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 19 Sztehlo János II. éves joghallgató 700 ezer koronás pályadíjat „A földértékadó jelentősége termelési és szo­ciálpolitikai szempontból" c. dolgozatával és Czíbere Káí mán II. éves joghallgató 500 ezer koronás pálya­dijat „A kormányzó jogi helyzete" c. dolgozatával. A pályatételek eredményét a Joghallgatók Testületének évzáró ülésén hirdette ki a dékán, a szakreferensek pedig az egyes bírálatokat olvasták fel. HÍREK Ballagás lunius í2-én búcsúztatta el a jogakadémiai ifjúság végzett, „ballagó" jogászait s e célból oly impozáns ünnepséget rendezett, hogy az méltán tarthatott számot a nagyközönség érdeklődésére és tetszésére. Tradíciókat teremt ma az ifjúság Miskolcon, azokat a tradíciókat teremti meg itt, amik már Eper­jesen, az Alma Mater ősi székhelyén régen megvoltak, de megvoltak és megvannak más főiskolai városban is, így legfőképen Selmecen s most Sopronban, Pesten, stb. A ballagás, az ifjúság bucsuzása régen, kímutat­hatólag a XVII. században vette kezdetét. A rector kitárta a főiskola kapuját s elhagyva az Alma Mater falait, az iskola védnökeitől, a Herzogtól, vagy Bürger­meístertől búcsúztak el a távozó akadémiai polgárok, s ünnepélyesen, de mégis sok bohókás ele nmei telítve ünnepelték köszönetüket azokért a sok kiváltságokért, amit a főiskola nekik, az akadémia, vagy egyetem polgáraínak adott. Wittenberg, Marburg, Jena, de az összes német egyetemi városok szép múltra tekintenek e téren vissza. A Felvidékről nagyon sok hallgató volt a külföldi egyetemeken, kik Luthert, Melanchtont stb. mentek kí hallgatni, ezek honosították meg a felvidéki főisko­lákon, a késmárki csonka egyetemen, Lőcsén és Eper­jesen a ballagást. Eperjesen is állandó uzus volt a ballagok bucsu­zása és a búcsúzók megünneplése, mígnem a ballagok magyarízü politikai figurái miatt az osztrák kormány az abszolutizmus idején becsukta — a főiskolát. A német ballagok dalának magyarra tevése is e főisko­lához kapcsolódik. Jénában lóháton kísérték ki a bal­lagókat a „Bemoster Bursche zíeh aus" hangjai mel­lett amely nótának magyar szövegét, a „Ballag már a vén diákot" e főiskola tanára, Csengey Gusztáv irta. De egy abszolutisztikus intézkedéssel nem sza­kadhatott meg ez a tradicionális intézmény s Brackner dékán inspirációjára újra folytatja az ifjúság, — s hogy itt Miskolcon is van ennek helye már két év gyakor­lata igazolja. í2-én, szombaton este 7 órakor óriási tömeg, aZ emberek sok ezrei nézték végig a városházáról induló ballagok menetét. Elől a cigánybanda a „Ballag már a vén díák"-ot játszotta s utána jött a menet élén a pedellus a §-al. Aztán jöttek összeölelkezve, s énekelve a ballagok dalát a búcsúzó diákok. Előttük vitte két apród a Codex lurís, a Jog szimbólumát és a mögöttük bezárult főiskola kulcsát. A „ballagok" után szalamander menetben, kezükben sörös kancsókkal, a bajtársi egyesületek kö­vetkeztek. Ezt követték a legtréfásabb ötletes alakok, kik mindannyian a közélet egyes kiválóságait és aktuális dolgait figurázták kí. Elől haladt a csodálatosan sikerült hasonlőságu polgármester, aki mögött jelképesen vitték a zenepalotát és vásárcsarnokot. Ezután más közéleti férfiak jöttek, kik mindannyian ötletesen, találóan, de nem sértően voltak utánozva. Ott haladt Vídats János, gomblyukában az elmaradhatatlan virággal, Bulyovszky Gusztáv mint szinmüértő, a színésznők hódoló rajától kísérve. De ott volt a Ford-karaván ís. Hogy az autókat „ideiglenesen" talícskákkal kellett helyettesíteni, mint mondják, nem az ő hibájuk. Az elmaradhatatlan „ős­jogász" díkcíóít végig nevette az ucca. Megláthattuk, hogy milyen volt egy jogász az előtt és most. De fel sem lehet sorolni a sok-sok figurát, élcet, amit ott láthattunk. A menetet a közönség állandó derűje kisérte vé­gig egész utján a Zsolcaí-kapuíg, ahol Brackner Győző dékán lakása előtt állottak meg. Itt köszöntötték a dékánt és családját s a dékán rövid beszéde után lampionos menetben vonultak vissza a városon a Koronára, ahol társasvacsorával ülték meg a ballagók búcsúját. Itt a ballagók nevében Kristóf Tibor búcsúzott és köszöntötte a dékánt és a tanári kart. A tanári kar nevében pedig Brackner dékán búcsúzott a ballagóktól. A bankett után táncmulatság volt reggelig, ahol a ballagók búcsújára eljött miskolci urileányok — a saját bevallásuk szerint — igen-igen jól mulattak. A vígan lezajlott táncmulatságot Kristóf Tibor alkalmi bohózata szakította meg, amit Hován Gyula, Vita Zoltán, Sztehlo János és Török József a közön­ség állandó derűje közt nagy sikerrel adtak elő. Sz. Hősök ünnepe. Miskolc thjf. város május 30-án a hősök temetőjében rendezett gyászünnepélyt, melyen a Miskolci Joghallgatók Testülete és a jogakadémia bajtársi egyesületei testületileg vettek részt. Az ünne­pély során a hősök emlékmüvét Hován Gyula testületi elnök koszorúzta meg szép szavak kiséretében s Majo­ros István joghallgató nagy hatással elszavalta Rad­vángí Sándor jogszígorlónak ez alkalomra írt szép ün­nepi ódáját. A trianoni gyász emléknapját a jogászifjuság fekete „T" betűs karszalag viselésével ülte meg s a mozgószínházak és a színház előtt figyelmeztette a kö­zönséget, hogy a mai gyászemléknapon ne szórakozzon. A közönség a legnagyobb megértéssel távozott a szórakozóhelyekről. Megkezdik a telekkönyvek kiigazitását. Az igazságügymíníszter legutóbbi rendeletével Miskolcon, Diósgyőrött és Répáshután elrendelte az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi betétszerkesztést. Mint ismeretes, Magyarországon az ingatlanokat az ötvenes évek körül jegyezték fel telekkönyvbe, de azóta a telekkönyvi be­tétek és a tényleges állapot között olyan ellentétek merül­tek fel, amelyeket csak a telekkönyvek kiigazításával lehetett helyrehozni. Ezek az úgynevezett betétszerkesz­tésí munkálatok már régóta megindultak az ország több helyén. Most Miskolcra és az említett két községre ke­rült a sor. A betétszerkesztést előreláthatólag a minisz­tériumból kiküldött bízottság fogja elintézni. A munká­latok, tekintettel a rendkívüli nagy anyagra, hosszadal­masaknak ígérkeznek. Az uj jelzálogtörvény megvalósítja a telek­adósság intézményét. A tőrvényjavaslatot benyújtották a nemzetgyűlésen. Az íg? -ágügymíniszter beterjesztette a nemzetgyűlésen a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatát. A jelzálogjogra vonatkozó jogszabályok eddig jogrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom