Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)
1926 / 6. szám - Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Budapest, 1926. 135 l. [Könyvismertetés] - Benedetto Croce: A politika elemei [Könyvismertetés]
MISKOLCI JOGÁSZÉLET 19 Sztehlo János II. éves joghallgató 700 ezer koronás pályadíjat „A földértékadó jelentősége termelési és szociálpolitikai szempontból" c. dolgozatával és Czíbere Káí mán II. éves joghallgató 500 ezer koronás pályadijat „A kormányzó jogi helyzete" c. dolgozatával. A pályatételek eredményét a Joghallgatók Testületének évzáró ülésén hirdette ki a dékán, a szakreferensek pedig az egyes bírálatokat olvasták fel. HÍREK Ballagás lunius í2-én búcsúztatta el a jogakadémiai ifjúság végzett, „ballagó" jogászait s e célból oly impozáns ünnepséget rendezett, hogy az méltán tarthatott számot a nagyközönség érdeklődésére és tetszésére. Tradíciókat teremt ma az ifjúság Miskolcon, azokat a tradíciókat teremti meg itt, amik már Eperjesen, az Alma Mater ősi székhelyén régen megvoltak, de megvoltak és megvannak más főiskolai városban is, így legfőképen Selmecen s most Sopronban, Pesten, stb. A ballagás, az ifjúság bucsuzása régen, kímutathatólag a XVII. században vette kezdetét. A rector kitárta a főiskola kapuját s elhagyva az Alma Mater falait, az iskola védnökeitől, a Herzogtól, vagy Bürgermeístertől búcsúztak el a távozó akadémiai polgárok, s ünnepélyesen, de mégis sok bohókás ele nmei telítve ünnepelték köszönetüket azokért a sok kiváltságokért, amit a főiskola nekik, az akadémia, vagy egyetem polgáraínak adott. Wittenberg, Marburg, Jena, de az összes német egyetemi városok szép múltra tekintenek e téren vissza. A Felvidékről nagyon sok hallgató volt a külföldi egyetemeken, kik Luthert, Melanchtont stb. mentek kí hallgatni, ezek honosították meg a felvidéki főiskolákon, a késmárki csonka egyetemen, Lőcsén és Eperjesen a ballagást. Eperjesen is állandó uzus volt a ballagok bucsuzása és a búcsúzók megünneplése, mígnem a ballagok magyarízü politikai figurái miatt az osztrák kormány az abszolutizmus idején becsukta — a főiskolát. A német ballagok dalának magyarra tevése is e főiskolához kapcsolódik. Jénában lóháton kísérték ki a ballagókat a „Bemoster Bursche zíeh aus" hangjai mellett amely nótának magyar szövegét, a „Ballag már a vén diákot" e főiskola tanára, Csengey Gusztáv irta. De egy abszolutisztikus intézkedéssel nem szakadhatott meg ez a tradicionális intézmény s Brackner dékán inspirációjára újra folytatja az ifjúság, — s hogy itt Miskolcon is van ennek helye már két év gyakorlata igazolja. í2-én, szombaton este 7 órakor óriási tömeg, aZ emberek sok ezrei nézték végig a városházáról induló ballagok menetét. Elől a cigánybanda a „Ballag már a vén díák"-ot játszotta s utána jött a menet élén a pedellus a §-al. Aztán jöttek összeölelkezve, s énekelve a ballagok dalát a búcsúzó diákok. Előttük vitte két apród a Codex lurís, a Jog szimbólumát és a mögöttük bezárult főiskola kulcsát. A „ballagok" után szalamander menetben, kezükben sörös kancsókkal, a bajtársi egyesületek következtek. Ezt követték a legtréfásabb ötletes alakok, kik mindannyian a közélet egyes kiválóságait és aktuális dolgait figurázták kí. Elől haladt a csodálatosan sikerült hasonlőságu polgármester, aki mögött jelképesen vitték a zenepalotát és vásárcsarnokot. Ezután más közéleti férfiak jöttek, kik mindannyian ötletesen, találóan, de nem sértően voltak utánozva. Ott haladt Vídats János, gomblyukában az elmaradhatatlan virággal, Bulyovszky Gusztáv mint szinmüértő, a színésznők hódoló rajától kísérve. De ott volt a Ford-karaván ís. Hogy az autókat „ideiglenesen" talícskákkal kellett helyettesíteni, mint mondják, nem az ő hibájuk. Az elmaradhatatlan „ősjogász" díkcíóít végig nevette az ucca. Megláthattuk, hogy milyen volt egy jogász az előtt és most. De fel sem lehet sorolni a sok-sok figurát, élcet, amit ott láthattunk. A menetet a közönség állandó derűje kisérte végig egész utján a Zsolcaí-kapuíg, ahol Brackner Győző dékán lakása előtt állottak meg. Itt köszöntötték a dékánt és családját s a dékán rövid beszéde után lampionos menetben vonultak vissza a városon a Koronára, ahol társasvacsorával ülték meg a ballagók búcsúját. Itt a ballagók nevében Kristóf Tibor búcsúzott és köszöntötte a dékánt és a tanári kart. A tanári kar nevében pedig Brackner dékán búcsúzott a ballagóktól. A bankett után táncmulatság volt reggelig, ahol a ballagók búcsújára eljött miskolci urileányok — a saját bevallásuk szerint — igen-igen jól mulattak. A vígan lezajlott táncmulatságot Kristóf Tibor alkalmi bohózata szakította meg, amit Hován Gyula, Vita Zoltán, Sztehlo János és Török József a közönség állandó derűje közt nagy sikerrel adtak elő. Sz. Hősök ünnepe. Miskolc thjf. város május 30-án a hősök temetőjében rendezett gyászünnepélyt, melyen a Miskolci Joghallgatók Testülete és a jogakadémia bajtársi egyesületei testületileg vettek részt. Az ünnepély során a hősök emlékmüvét Hován Gyula testületi elnök koszorúzta meg szép szavak kiséretében s Majoros István joghallgató nagy hatással elszavalta Radvángí Sándor jogszígorlónak ez alkalomra írt szép ünnepi ódáját. A trianoni gyász emléknapját a jogászifjuság fekete „T" betűs karszalag viselésével ülte meg s a mozgószínházak és a színház előtt figyelmeztette a közönséget, hogy a mai gyászemléknapon ne szórakozzon. A közönség a legnagyobb megértéssel távozott a szórakozóhelyekről. Megkezdik a telekkönyvek kiigazitását. Az igazságügymíníszter legutóbbi rendeletével Miskolcon, Diósgyőrött és Répáshután elrendelte az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi betétszerkesztést. Mint ismeretes, Magyarországon az ingatlanokat az ötvenes évek körül jegyezték fel telekkönyvbe, de azóta a telekkönyvi betétek és a tényleges állapot között olyan ellentétek merültek fel, amelyeket csak a telekkönyvek kiigazításával lehetett helyrehozni. Ezek az úgynevezett betétszerkesztésí munkálatok már régóta megindultak az ország több helyén. Most Miskolcra és az említett két községre került a sor. A betétszerkesztést előreláthatólag a minisztériumból kiküldött bízottság fogja elintézni. A munkálatok, tekintettel a rendkívüli nagy anyagra, hosszadalmasaknak ígérkeznek. Az uj jelzálogtörvény megvalósítja a telekadósság intézményét. A tőrvényjavaslatot benyújtották a nemzetgyűlésen. Az íg? -ágügymíniszter beterjesztette a nemzetgyűlésen a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatát. A jelzálogjogra vonatkozó jogszabályok eddig jogrend-