Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 4. szám - A jövedelemadó és általános kereseti adó egymáshoz való viszonya

(5 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (58) Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Gyáriparosok Országos Szövetségének, valamint esetleg a nem régen felállított Országos Szőllészetí és Borászati Tanácsnak utján a bortermelők és borkereskedők érdekképviseletének is, mely ma Csonka Magyarország egy nagyon tekintélyes hányadának eminens és különálló gazdasági érdekeit reprezentálhatná. De a törvényes alappal és szervezettel bíró intézmények felsorolása és képviselete is kifogás aíá eshetik. Aránytalanul súlyosnak tetszik az országos mezőgazdasági, valamint kereskedelmi és iparkamarák hathat taggal való képviselete, tekintettel arra, hogy érdekeik a törvényhatóságok által választandó képviselők által amúgy is minden valószínűség szerint kellően lesznek képviselve. A legnagyobb méltánytalanság azonban a felsorolással a jogakadémiákat érte. Feltehető, hogy csak elnézésből maradtak ki a tudományos intézmények sorából, mert elképzelhetetlen, hogy bármely intenció vagy megokolás alapján a jogakadémiák képviselet nélkül maradjanak, amikor a bányamérnökí és erdőmérnöki főiskola, a gazdasági akadémiák együttesen, az állatorvosi főiskola, az országos képzőművészeti főiskola és az országos zeneművészeti főiskola is képviseletet nyer. fzen összehasonlítások alapján is elvitázhatatlan, hogy a három vidéki jogakadémiát minimálisan egy felsőházi hely megilleti. A felsőházi tagság harmadik és utolsó megszerzési jogcíme az államfői kínevezés. (23. §.) A javaslatnak ez a szakasza a legeklatánsabb jogfosztást kodifikálja. Említést sem tesz, még az indokolásban sem, Őfelsége, a koronás magyar király által életfogytiglan kínevezett főrendiházi tagokról, kiket a haza körül szerzett érdemeik elismerése emelt e polcra és joguk oly erős és érdemes jog, hogy el nem mellőzhető. Ellenkezne minden történelmi hagyománynyal, hogy míg a koronás király által életfogytiglan kii.evezett főrendek elvesztenék, az ideiglenes államfő ároknak mellőzésével, másoknak adományozhasson ;ie'.i3gytíglaní felsőházi tagságot. Az ideiglenes államfqt ^me életfogytiglan tartó, tehát nem provizórikus jog adományozásával még abban az esetben sem volna célszerű felruházni, ha a törvényhozásnak országgyűlési .szervei teljesen érintetlenül és a jogfojtonosság alapján maradtak volna meg és csak a másik törvényhozási szerv betöltése lenne provizórikus. Még ez esetben is súlyosan és szükségtelenül kötné meg ez a rendelkezés az alkotmányosság teljes helyreállítása után az uj koronás király kezét. Ez a szakasz mutat rá a legfeltűnőbben arra, hogy a javaslat lényeges változtatások nélkül tarthatatlan. Ez a kérdés a történeti alkotmány követelményeinek negligálása nélkül és a felsőházi, a képviselőháztól különböző szellem érvényesülhetésével kapcsolatban csak ugy oldható meg, ha a koronás királyok által életfogytiglan kínevezett főrendiházi tagok meg tartják a régi jogon a felsőházban ís tagságukat és a hiányzó tagok pótlására az ideiglenes államfő gyakorol határidőhöz kötött, vagy ideiglenes, az államfői hatalom végleges betöltéséig tartó, felsőházi tagságot adó kinevezési jogot. , Mindezekben a megjegyzésekben csak a felsőház szervezetére, azaz leginkább összeállítására vonatkozólag kívántam kiterjeszkedni. Nem politikum veZet, csak a-krttíka joga s mint jeleztem ís, szükségszerű feltolakodása Azoknak a veszélyeknek a láttára azonban, melyeket e szervi hibák, az e téren még kípróbálatlan elemek és módok e lényegében még teljesen uj és ismeretlen képmásra teremtett felsőház működésében előidézhetnek, önkéntelenül ís felvetődik a kritika előtt a végleges reform szükségességének a kérdése. Nemcsak elvi, hanem gyakorlati szempontból ís leginkább az ekképen ujjáalkotott felsőtábla súlya, politikai ereje, pártérdekeltsége és uj összetétele következtében uj;jogállása a képviselőházzal, az ideiglenes államfővel és majdan az uj koronás királlyal szemben. Elhelyezkedési lehetősége az alkotmány rendes formái között és bekapcsolódása után az uj alkotmányos élet! Ezekre a kérdésekre azonban nem szándékozom kiterjeszkedni és csak annak a megjegyzésére szorítkozom, hogy teljesen indokoltnak látom a javaslattal szemben általánosan felmerült aggodalmakat és helyesebbnek tartanám a felsőháznak egyelőre csak provizórium jellegű rendezését. Zsedényi Béla dr. A jövedelemadó alanyaínak megállapításánál igen fontos szerepet játszik a „közös háztartás". Ez azt jelenti, hogy a közös háztartás egy gazdasági egységet képez, amit kifele a háztártás feje, aki rendes körülmények között a családapa képvisel. Ebből az következik, hogy a közös háztartásban élők együtt adóznak s így a családfő jövedelméhez hozzászámítandó a családtagókat megillető, de a háztartás fejének rendelkezése alá bocsátott jövedelem. A feleség csak akkor adózik önállóan, ha az együttélés tartósan megszűnik és a nö vagyonát már nem a férj kezeli. A törvénynek ez a rendelkezése lényegesen eltér a kereseti adótörvény rendelkezéseitől,' rriert a kereseti adóra nézve mindenki, aki a törvényben felsorolt bármely foglalkozást űzi, önálló adóalanyt képez. A jövedelemadónál tehát a nő keresete után ís a férj adózik, emellett azonban a nő saját keresete után rójja le az ált. ker. adót, Példa : X férfiszabó, felesége dívatárusnő. A férj egy évi tiszta jövedelme Í000 korona, a nő tiszta jövedelme a divatáru üzletből 2000 korona* X jövedelemadó alapja lesz 3000 korona. A nő ált. ker. adó kivetési alapja 2000 korona mely után 5 százalékos adót fizet függetlenül a férj jövedelmi adójától. Mind a két adónem megegyezik abban, hogy az adókivetés alapja az adóévet közvetlenül megelőző év tiszta jövedelme. Tiszta jövedelem alatt az az összeg értendó, amely a nyers (bruttó) bevétel előteremtésére befektetett összeg levonása után fenmarad. Hogy mely tételek vonhatók le a nyers bevételből ezt a jövedelemadónál a törvény Í2. §-a szabályozza. E két adónem szoros összefüggését mi sem domborítja ki jobban, mint az, hogy a kivetése általában egy és ugyanazon szabályok szerint történik. A jövedelemadó összeíró bizottságok írják össze az ált. ker. adó alanyokat, felbecsülik a jövedelmeket és javaslatot tesznek mind két adónem kivetésére nézve. A kivetésnél csupán az az eltérés mutatkozik, hogy a jövedelemadót I-ső fokon a p. ü. igazgatóság veti ki, — míg a kereseti adónál a p. ü. igazgatóság csupán az adóalap megállapítására szorítkozik, a kivetést magát a községi közegek végzik. Megnyilvánul különben az összetartozandóság még a jogorvoslati eljárás során ís, mert mindkét adónem kivetése körül előforduló sérelmek orvoslására Il-od fokon a felszólamlásí bizottság illetékes. Ugy a jövedelemadónak, mint ált. ker. adónak az 1925. évre történő kivetését a Budapesti Közlöny %A jövedelemadó és általános kereseti adó egymáshoz való viszonya