Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Vámjog. 1. r. A vámjog szabályai hazánkban

(23) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 Nach Art. Í2 WO. íst eín Indossament gültíg, wenn der Indossant auch nur seínen Namen auf die Rückseíte des Wechsels sehreíbt. Das bedeutet nícht, dass eín Blankoíndossament nur dann vorlíegt, wenn der Indossant níchts weíter ais seínen Namen auf díe Rückseíte des Wechsels schreíbt; víelmehr líegt eín als Indossament gültíges Bíankoíndossament schon dann vor, wenn der Indossant auch nur seínen Namen auf díe Rückseíte des Wechsels schreíbt. Weder Begríff des Blankoíndossaments noch dessen Gültígkeít als Indossament wírd dadurch schlechthín ausgeschlossen, dass der Indossant zur Zeíchnung seínes Namens und vor denselben noch andere Worte hínzugefügt hat (RG. 46, 47). Ez az álláspont az uj váltótörvény Í2. §-ára vonatkoztatva is helyes. De az íntézvényezett puszta aláírására vonatkozó szabály ís hasonlóan értelmezendő. Ennek az értelmezésnek nem áll útjában, hogy a 24. §. egy másik szabályt ís állít fel, amely szerint az elfogadást az elfogadom szó vagy más hasonló értelmű szó fejezi ki, mert ezzel a törvény csak a váltó hátlapjára vezetett elfogadási nyilatkozat kellékeit kívánta meghatározni (v. ö. Conférence pour l'unífícatíon du droit en matíére de lettre de change, de biliét á ordre et de cheque, Actes 24Í, 255, 267). Ebbe a szabályba tehát nem ütközik bele a pusztán a váltó előlapjára vonatkozó másik szabály fenti értelmezése. Dr. Bárdos Benő. X Vámjog I. A vámjog szabályai hazánkban A magyar vámügyi reform két törvényt hozott létre, a vámjog szabályozásáról szóló Í924: XIX. törvénycikket és a vámtarifáról szóló Í924. XXI. törvénycikket. Mindkét nagyfontosságú törvény tartalmát ismernünk kell, ha az alkalmazott vámpolitika és kereskedelmi politika alapvető kérdéseível tisztában akarunk lenni. Élőre kell bocsátanom, hogy az elsőnek (í 924$ XIX.) még nem jelent meg a végrehajtási utasítása. Ennek technikai okai vannak. A törvény végrehajtási utasítása vaskos kötetekbe foglalandó, hatalmas anyagot fog felölelni s így huzamosabb időt igényel annak elkészítése. Következéskép a részletekre ís kiterjedő, tüzetes tanulmányozást, gyakorlati példák boncolgatását későbbre kell halasztanunk. Hogy mégis foglalkozunk már most e kérdésekkel, még valójában életbe nem lépett törvény ismertetésével, az két szempontból indokolható. Egyfelől az uj vámtörvény jobbára a mai vámjogi gyakorlatot szedi rendszerbe, kodifikálja. Másfelől szükséges bizonyos előtanulmány ahhoz, hogy a részletekbe elmélyedhessünk. És ezért nem lesz talán haszon nélkül való egy ilyen bevezetés a vámjog nehéz anyagának tanulmányozásába. Amennyire ismertetésem szük keretei megengedik, a tömérdek jogi szakkifejezésnek némi rövid meghatározását ís adni kívánom. Elsőül a vámjog szabályait tartalmazó í 924: XIX. törvénycikkel foglalkozunk. Tételes vámjogunk jogszabályai eddigelé.szétszórtan törvény és tömérdek rendeletben foglaltattak, melyeknek nagy része ma már teljesen elavult. Elég rámutatni arra a jogi szörnyűségre, hogy pl az í788-ból való „Harmíncadrendtartás" (harmincad a király részére rendelt vám volt) továbbá az Í842. évi harmíncadhívatalí utasítás ís alkalmazást nyernek napjainkban. Az egyes rendeleteket mindén rendszer nélkül, tisztán a gyakorlati, pillanatnyi szükség igényeinek megfelelően adták ki, legtöbbször anélkül, hogy a régi vámszabályoknak azt a rendelkezését, melynek helyébe az ujabb rendelet lépett, kifejezetten hatályon kívül helyezték volna. Nincs tehát vámjogunkban egységes, vezérlő gondolatmenet s oly jogbizonytalanság, bátran állíthatjuk, káosz uralkodik, hogy gyakran a szakközegek sem tudják, hogy mí az érvényes jogszabály. A modern áruforgalom és tudományos fejlődés igényeit törekszik tehát kielégíteni a már említett törvény. Figyelembe veszi ez a törvény azt, hogy a nemzetközi áruforgalom az ország gazdasági fejlődése szempontjából, mily nagy jelentőségű s a külkereskedelmi forgalomnak akkora szabadságát igyekszik biztosítani, amilyen csak lehetséges. Miután azonban az állam vámbevételeinek biztosítása fontos közcél, ínnen magyarázható, hogy a. külkereskedelem teljes szabadsága néhol csorbát szenved, illetve több ponton ennek a közérdeknek van alárendelve. A törvény szerkesztésénél figyelembe vették Magyarország gazdasági-földrajzi helyzetét, azt, hogy Csonkamagyarországnak a végzetes trianoni békekötés óta az eddiginél ís nagyobb mértékben a nyugat és kelet gazdasági forgalma közvetítőjének a szerepe jutott. A törvény továbbá tekintetbe veszi azt ís, hogy Nagymagyarország egységes gazdasági területének szétszakítása óta több olyan termelési folyamatot, melyet azelőtt a nyersanyag kitermelésétől egészen a készáru előállításáig az ország területén belül lehetett elvégezni, most csak a nemzetközi áruforgalom igénybevételével lehet végrehajtani. Ezért különös gonddal szabályozta a tör ény az áruátviteltt közbenső beraktározással és ipari feldolgozással. Legvégül büntető rendelkezéseket tartalmaz* A törvény alapvető intézkedéseit főbb vonásokban alább ismerhetjük meg. Kimondja mindenek előtt a törvény, hog7 más államokkal csak olyképpen szabad áruforgalmat lebonyolitanit hogy a magyar vámigazgatás erről tudomást szerezhessen. Vámterületnek hívja a törvény azt a területet, melyre a magyar vám jövedék kiterjed, vagyis a vámhatár általában összeesik az állam határaival. A vámhatáron kívül esik a vámkülzet. A magyar vámterülethez kapcsolt idegen térületrész a kapcsolt vámterület. Ilyen területünk ezídőszerínt nincs. De lehet, a vámunió jogi alapja meg van. Szabad terület vagy szabad kikötő az ott raktározott vagy ott feldolgozott külföldi áruk tekintetében vámkülzet, vagyis az ott levő áru ugy tekintetik, mintha külföldön tárolna. Nincs ezídőszerínt szabad területünk, az átviteli kereskedelem fejlesztésének érdekei azonban kívánatossá teszik szabad területnek miniszteri rendelettel lehető létesítését. Ilyen szabad területté nyilvánították most a budapesti nemzetközi áruminta vásár területét. Ilyen szabad terület lesz elsőül előreláthatólag a készülő csepeli dunai kikötőben. Az ezen kikötőben megjelölendő szabad területen a hajók vámhivatali vizsgálat nélkül fognak kiköthetni. A külföldi áruk az ott levő raktárakban vámmentesen elhelyezhetők, ott kezelhetők, átcsomagolbatók, szétoszthatók és onnan ismét külföldre szállíthatók. Határkerület annak a területsávnak neve, mely a határ mentén a pénzügyminiszter által megállapított szélességben húzódik. Ezen a területsávon a csempészet megakadályozása érdekében az ellenőrzés fokozott szí-