Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Vámjog. 1. r. A vámjog szabályai hazánkban

(23) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 Nach Art. Í2 WO. íst eín Indossa­ment gültíg, wenn der Indossant auch nur seínen Namen auf die Rückseíte des Wechsels sehreíbt. Das bedeutet nícht, dass eín Blankoíndossament nur dann vor­líegt, wenn der Indossant níchts weíter ais seínen Namen auf díe Rückseíte des Wech­sels schreíbt; víelmehr líegt eín als Indossa­ment gültíges Bíankoíndossament schon dann vor, wenn der Indossant auch nur seínen Namen auf díe Rückseíte des Wechsels schreíbt. Weder Begríff des Blankoíndossa­ments noch dessen Gültígkeít als Indossa­ment wírd dadurch schlechthín ausgeschlos­sen, dass der Indossant zur Zeíchnung seínes Namens und vor denselben noch andere Worte hínzugefügt hat (RG. 46, 47). Ez az álláspont az uj váltótörvény Í2. §-ára vo­natkoztatva is helyes. De az íntézvényezett puszta aláírására vonatkozó szabály ís hasonlóan értelmezendő. Ennek az értelmezésnek nem áll útjában, hogy a 24. §. egy másik szabályt ís állít fel, amely szerint az elfogadást az elfogadom szó vagy más hasonló értelmű szó fejezi ki, mert ezzel a törvény csak a váltó hát­lapjára vezetett elfogadási nyilatkozat kellékeit kívánta meghatározni (v. ö. Conférence pour l'unífícatíon du droit en matíére de lettre de change, de biliét á ordre et de cheque, Actes 24Í, 255, 267). Ebbe a szabályba tehát nem ütközik bele a pusztán a váltó előlapjára vonatkozó másik szabály fenti értelmezése. Dr. Bárdos Benő. X Vámjog I. A vámjog szabályai hazánkban A magyar vámügyi reform két törvényt hozott létre, a vámjog szabályozásáról szóló Í924: XIX. tör­vénycikket és a vámtarifáról szóló Í924. XXI. törvény­cikket. Mindkét nagyfontosságú törvény tartalmát ismer­nünk kell, ha az alkalmazott vámpolitika és kereske­delmi politika alapvető kérdéseível tisztában akarunk lenni. Élőre kell bocsátanom, hogy az elsőnek (í 924$ XIX.) még nem jelent meg a végrehajtási utasítása. Ennek technikai okai vannak. A törvény végrehajtási utasítása vaskos kötetekbe foglalandó, hatalmas anyagot fog fel­ölelni s így huzamosabb időt igényel annak elkészítése. Következéskép a részletekre ís kiterjedő, tüzetes tanul­mányozást, gyakorlati példák boncolgatását későbbre kell halasztanunk. Hogy mégis foglalkozunk már most e kérdésekkel, még valójában életbe nem lépett törvény ismerteté­sével, az két szempontból indokolható. Egyfelől az uj vámtörvény jobbára a mai vámjogi gyakorlatot szedi rendszerbe, kodifikálja. Másfelől szükséges bizonyos elő­tanulmány ahhoz, hogy a részletekbe elmélyedhessünk. És ezért nem lesz talán haszon nélkül való egy ilyen bevezetés a vámjog nehéz anyagának tanulmányozá­sába. Amennyire ismertetésem szük keretei megengedik, a tömérdek jogi szakkifejezésnek némi rövid meghatá­rozását ís adni kívánom. Elsőül a vámjog szabályait tartalmazó í 924: XIX. törvénycikkel foglalkozunk. Tételes vámjogunk jogszabályai eddigelé.szétszór­tan törvény és tömérdek rendeletben foglaltattak, melyeknek nagy része ma már teljesen elavult. Elég rá­mutatni arra a jogi szörnyűségre, hogy pl az í788-ból való „Harmíncadrendtartás" (harmincad a király részére rendelt vám volt) továbbá az Í842. évi harmíncadhíva­talí utasítás ís alkalmazást nyernek napjainkban. Az egyes rendeleteket mindén rendszer nélkül, tisztán a gyakorlati, pillanatnyi szükség igényeinek megfelelően adták ki, legtöbbször anélkül, hogy a régi vámszabá­lyoknak azt a rendelkezését, melynek helyébe az ujabb rendelet lépett, kifejezetten hatályon kívül helyezték volna. Nincs tehát vámjogunkban egységes, vezérlő gondolatmenet s oly jogbizonytalanság, bátran állíthat­juk, káosz uralkodik, hogy gyakran a szakközegek sem tudják, hogy mí az érvényes jogszabály. A modern áruforgalom és tudományos fejlődés igényeit törekszik tehát kielégíteni a már említett tör­vény. Figyelembe veszi ez a törvény azt, hogy a nem­zetközi áruforgalom az ország gazdasági fejlődése szem­pontjából, mily nagy jelentőségű s a külkereskedelmi forgalomnak akkora szabadságát igyekszik biztosítani, amilyen csak lehetséges. Miután azonban az állam vámbevételeinek biztosítása fontos közcél, ínnen ma­gyarázható, hogy a. külkereskedelem teljes szabadsága néhol csorbát szenved, illetve több ponton ennek a közérdeknek van alárendelve. A törvény szerkesztésénél figyelembe vették Magyarország gazdasági-földrajzi helyzetét, azt, hogy Csonkamagyarországnak a végzetes trianoni békekötés óta az eddiginél ís nagyobb mérték­ben a nyugat és kelet gazdasági forgalma közvetítőjé­nek a szerepe jutott. A törvény továbbá tekintetbe veszi azt ís, hogy Nagymagyarország egységes gazda­sági területének szétszakítása óta több olyan termelési folyamatot, melyet azelőtt a nyersanyag kitermelésétől egészen a készáru előállításáig az ország területén belül lehetett elvégezni, most csak a nemzetközi áruforgalom igénybevételével lehet végrehajtani. Ezért különös gond­dal szabályozta a tör ény az áruátviteltt közbenső be­raktározással és ipari feldolgozással. Legvégül büntető rendelkezéseket tartalmaz* A törvény alapvető intézkedéseit főbb vonásokban alább ismerhetjük meg. Kimondja mindenek előtt a törvény, hog7 más államokkal csak olyképpen szabad áruforgalmat lebo­nyolitanit hogy a magyar vámigazgatás erről tudomást szerezhessen. Vámterületnek hívja a törvény azt a területet, melyre a magyar vám jövedék kiterjed, vagyis a vám­határ általában összeesik az állam határaival. A vám­határon kívül esik a vámkülzet. A magyar vámterülethez kapcsolt idegen térület­rész a kapcsolt vámterület. Ilyen területünk ezídőszerínt nincs. De lehet, a vámunió jogi alapja meg van. Szabad terület vagy szabad kikötő az ott raktáro­zott vagy ott feldolgozott külföldi áruk tekintetében vámkülzet, vagyis az ott levő áru ugy tekintetik, mintha külföldön tárolna. Nincs ezídőszerínt szabad területünk, az átviteli kereskedelem fejlesztésének érdekei azonban kívánatossá teszik szabad területnek miniszteri rende­lettel lehető létesítését. Ilyen szabad területté nyilvání­tották most a budapesti nemzetközi áruminta vásár területét. Ilyen szabad terület lesz elsőül előreláthatólag a készülő csepeli dunai kikötőben. Az ezen kikötőben megjelölendő szabad területen a hajók vámhivatali vizsgálat nélkül fognak kiköthetni. A külföldi áruk az ott levő raktárakban vámmentesen elhelyezhetők, ott kezelhetők, átcsomagolbatók, szétoszthatók és onnan ismét külföldre szállíthatók. Határkerület annak a területsávnak neve, mely a határ mentén a pénzügyminiszter által megállapított szélességben húzódik. Ezen a területsávon a csempészet megakadályozása érdekében az ellenőrzés fokozott szí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom