Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Vámjog. 1. r. A vámjog szabályai hazánkban

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (24) goruságu. Másrészt azt a célt is szolgálja a határkerület, hogy trianoni határaink kedvezőtlen alakulására .tekintettel a határmentí lakosságnak bizonyos vámügyi könnyítéseket lehessen nyújtani, vagy nemzetközi szerződésekben kikötni, melyek megkönnyítik a legális áruforgalmat. Itt fog kifejlődni a határszéli forgatom, ilyen pl. a határon innen vagy tul fekvő gyárak, kőbányák, mező- vagy erdőgazdaságok forgalma mely ugyancsak .kivételes elbánásra tarthat számot. A törvény azt az általános elvet állítja fel, hogy az áruforgalom ugy a behozatal-, kivitel-, mint az •átvitelben általán szabad. De ez alól az összmínísztéríum kivételeket engedélyezhet magasabb rendészeti, hadügyi szempontból, tilalmakat, korlátozásokat állítván fel. Ezen alapulnak az egészségre ártalmas szerek, az erkölcsrontó pornografikus kiadmányok, áílamrendet bomlasztó sajtótermékek stb. behozatalának korlátozását tartalmazó intézkedések, a háborús külforgaímí korlátozások, a háború utáni időkben az időleges behozatali, kiviteli korlátozások, továbbá jövedéki (só, dohány stb.) korlátozások stb. Azt, hogy mely áruknál kell vámokat fizetni, a vámtarifa határozza, meg. Vám áru a vámjog szempontjából minden ingóság, tehát nemcsak kereskedelmi áru. A vámigazgatás legfőbb szerve a pénzügyminiszter. Ennek alárendelt szervei a központi vámigazgatóság, Budapesten (ezídőszerínt még a „fővámígazgató" elnevezése van), vámhivatalok, vámbemondóőrsök. Ez utóbbiak ott állíthatók fel, hol a határszéli vámhivatal távolabb esik a határtól. A központi vámigazgatóság országosan intézkedik áruosztályozási ügyekben s egyúttal felebbvitelí hatóság, a vámhivatalok első fokú határozataira nézve. (Eddigelé — törvény szerint — a vámhivatalok szakszerű ügykezelés tekintetében a budapesti fővámígazgatónak. más tekintetben az illetékes pénzügyígazgatóságnak voltak alárendelve, de a gyakorlat már régen az, hogy a vámügyek országos intézése, mely speciális szakismereteket télelez fel, a fővámígazgatő kezébe ment át.) A vámhivatalok nemcsak végrehajtó (a vámkezelést, vámtartozás beszedését, külforgaímí tilalmak ellenőrzését stb.) szervek, de hatóságok ís, mert önállóan elbírálják az áruosztályozást, az értékbevallásokat, a vámmentesség kérdését. Vámhivatali kírendeltségektt állíthatnak fel. Bizonyos árukat csakis az erre kijelölt vámhivatalnál lehet elvámolni. A részletes hatáskört miniszteri rendelet szabályozza. A jogbizonytalanságot nagy mértékben alátámasztja az ís, hogy meghoszszabbodott vámvonalunkhoz mérten kevés képzett vámtisztviselőnk van. A közös vámterület idején a vámvonal jó részben összeesett az osztrák államhatárral, magyar vámvonal Fiume, Orsova és Brassó körül volt. Ez és vámhivatalaink csekély száma magyarázza, hogy nem képződhetett elegendő számú vámtisztviselő. Evek fognak letelni, míg kellő gyakorlattal ís bíró tisztikar fog rendelkezésre állani, mert ez a szak hosszas gyakorlatot igényel s jó vámigazgatásról csak akkor lehet majd szó. Az ügykezelés egyszerűsítése érdekében a posta, vasút, hajóvállalatok alkalmazottai ís végeznek vámkezelési teendőket. A postahivataloknál vámhivatali kirendeltség létesíthető. A vámkedvezményt élvező váltalatokat, továbbá vámraktárakat jövedéki felügyelet alá helyezik. A felügyeletet gyakorló vámigazgatási és vámőrség személyzetének jogosítványait, melyeknek gyakorlása erősen érinti az üzletvílágot s könyen keltheti a zaklatás benyomását, eddigelé törvény nem szabályozta. Az uj törvény szerint ezek a jogosítványok kétségkívül meszszemenőek. A felügyelet alá helyezett vállalat raktári és üzemi helyiségeibe az üzemi idő alatt beléphetnek, a megfelelő feljegyzéseket megtekinthetik, az árukészleteket megállapíthatják, A vámbevételek biztosítása a csempészet megakadályozása céljából a vámőrség jogai: áruk lefoglalása, őrizetbe vétel, házkutatás, személymotozás és végül letartóztatás. Az eljárást minden esetben akkép kell irányítani, hogy az állami érdekek sérelme nélkül a forgalom érdeke és az ügyfelek magánérdekei a lehetőségig megóvassanak. A vámőrség feladata a vámhatár őrzése, a személyés áruforgalom felett vámjövedékí szempontból való felügyelet, a vámjövedékí kihágások megakadályozása és felfedezése s a vámhivatali segédszolgálat (megvizsgálás, mérlegelés, őrzés stb.) ellátása, A vámőrség feletti legfőbb felügyeletet s ellenőrzést a pénzügyminiszter gyakorolja. Egyébként fegyelmi és büntetőjogi szempontból katonai szabályok alatt állanak. A vámeljárás szempontjából minden áru behozatala és kivitele ellenőrzés alatt állván, árut a vámhatáron át csak vámuton szabad behozni vagy kivinni. Ilyen vámutak a vasutak, nemzetközi vízi utak, vámutaknak nyilvánított közutak és vízí utak. A behozott, vagy kivitelre szánt árut vámhivatal elé kell állítani. A vámhatáron történt belépéssel az áru vámigény alá, kerül, vagyis mindaddig, míg az ügyfélnek szabad rendelkezésére bocsáttatik, illetve a vámáru külföldre újból ki nem lép, a vámközegek a vámárut visszatartják, őrizetbe veszik. Ekkor az árut azonosságának biztosítása végett hivatalos zár alá veszik. A zárt, vagy a csomagon, vagy az árut tartalmazó helyiségen, kocsin, hajón alkalmazzák. Az ügyfél, vagyis a vámigazgatással szemben álló fél (lehet tehát címzett, megbízott, szállítmányozó stb.) köteles árubevallás- adásával, melynek helyességéért büntetőjogilag felelős, tájékoztatni a vámhivatalt az áru minősége, mennyisége, származása és rendeltetése felől. Az árubevallás fontos segédeszköze a vám kiszabásának. Ha elfogadható árubevallás nincs, annak pótlása iránt hivatalból történik intézkedés. A törvény nagyon részletes intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy a vámeljárás körül mik az ügyfél kötelességei és mik a jogai. Az ügyfélnek fontos joga, hogy a vámeljárásnál közremüködhetík. Joga van arra, hogy a vámhivatali vizsgálat, a csomagolás kibontása, a hivatalos zár feltétele és levétele, az áru belső megvizsgálása az ő jelenlétében végeztessék. Ha az ügyfél nem jelent meg, vagy ha az áru gyors romlásnak indul, a vámeljárást az ügyfél távollétében ís el lehet végezni. De ebben az esetben a beavatkozásról azonnal értesíteni kell. Általán a vámeljárást irányithatja, vagyis ő határozhatja meg, hogy a vámhivatal milyen eljárás alá vonja a vámárut. Továbbá van joga arra ís, hogy indítványát utólagosan módosíthatja, ha diszpozíciói változnak, ami a kereskedelmi forgalmat megkönnyíti. Hogy az ügyfélnek a vámeljárás irányítására vonatkozó tevékenységét megérthessük, tudnunk kell, hogy a vámeljárás más és más az áruforgalom 5 csoportja szerint. Ezek a csoportok: a szabadforgalom, kötött forgalom, előjegyzési forgalom, vámkedvezményes behozatali forgalom, külföldet érintő belföldi forgalom, (átvitel.) Rövid áttekintésben kívánunk foglalkozni mind az öt forgalmi esettel. Az első esetről t. í. a szabad forgalomról kevés a mondani valónk. A nemzetközi áruforgalom zöme ebbe a ezoportba fog esni. Belföldön termelt áru (tehát mezőgazdasági, ipari termék) tartozik ide, vagy nemzetíesített (nacionalizált) áru. Nemzetíesített, vagy át-