Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 12. szám - Az adóztatás egyszerűsítése

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (182) a törvénykezésnek mehanízmusába, annak rendkívül érzékeny és összetett szerkezetébe, tapasztalhatta, hogy a jó bíró és jó törvénykezés iránt megnyilatkozó elismerésnek nagy ára van, mert az igazi bíró nemcsak tudását és tapasztalatait veti latba, mikor embertársai sorsát intézi, hanem lelkiismeretén át a szívét-lelkét ís munkába kell állítania, mert különben ítélkezése nem igazmondás, hanem semmitmondó paragrafus-osztogatás. Ezek a tapasztalatok azután még fokozták nagy halottunknak már első percben megnyilatkozott vonzalmát a jogszolgáltatáshoz s a lappangón fellépett kórsággal dacolva ott maradt őrhelyén csaknem az utolsó lehelletéíg. Önzetlen, önfeláldozó, eredményes tevékenységével teljes jogcímet szerzett arra, hogy őt hazánk nagy bírái közé sorozzuk, azok közé a bírói vezérférfiak közé, akik verejtékes szellemi és lelki munkával helyeznek el egy-egy gránit kockát a magyar jogszolgáltatás palotájának hatalmas struktúrájába, hogy az sziklaszilárdan dacolhasson a világeseményekkel, a köz- és társadalmi élet tekintély romboló viharaival. Legfelsőbb bíróságunk ítélöbíróí testülete fájó szívvel vett búcsút közszeretetben és tiszteletben álló elnökétől ezelőtt három hónappal, amidőn otthagyta azt a bírói széket, amelyet ugy szeretett és amelynek mindvégig dísze volt. Nem sejtettük akkor, hogy olyan közel leszük a végbucsu fájdalmas pillanatához. A halottak ünnepének küszöbén, budakeszi nyaralójának méla csendjében, mint egy zajtalanul lepergő őszi falevél, ugy szállt el nemes lelke, a hűséges hítvestársához intézett nyájas búcsúszó után. Csendes, zajtalan, esztétikus volt az ő egész egyénisége s életének minden mozzanata. A m. kír. Kúria és az egész magyar bírói kar hálás szeretettel fogja megőrizni Tőry Gusztáv áldott emlékét, amely ugy érezzük a bírói tradíciók energiaforrásává finomodva irányítani fogja a késői bírói utódok működését ís. Kegyelmes Urunk, kedves jó elnökünk, atyai barátunk, bírótársaíd mélyen meghatva, könnyes szemekkel, de a magyar feltámadásba vetett rendületlen hittel mondanak Néked utolsó Istenhozzádot! Juhász Andor dr. Az adóztatás egyszerűsítése Az adóztatással az állampolgárok talán sehol síncsenek teljesen kibékülve, mert olyan pénzügyi politikát még aligha folytattak, amely mindenkinek a tetszését megnyerte volna. A pénzügyi kormányzatnak azonban igen fontos célja, hogy az adóztatás legalább általában kielégítő és megnyugtató legyen. Elsőrendű teendője tehát, hogy egyfelől az aránytalanságot eloszlassa, másfelől a nép lelkében felgyülemlett keserűséget okosan levezesse. Magyarország mindig, de különösen mai megcsonkított általában tulnyomólag mezőgazdasági állam, tehát az adóztatásnak ís ehhez kell simulnia. A magyar ember általában magas értelmiségénél fogva nagyon jól tudja azt, hogy az államot és a közintézményeket fenn kell tartani s ezek csak az adóztatás során kaphatják meg a szükséges fedezetet. Adórendszerünkben az egyenes adókkal, amelyek alatt a nép a hozadéki adókat, milyenek: a íöld, ház és a keresett adó, érti, kí ís békülnének. A kiegyenlítő személyes adók u. m. a jövedelem és vagyonadó, melyeknek elvont lényege a nép öntudatába még ma íí év után sem tudott átmenni, általában ellenszenvesek. A magyar ember a földjét rajongásig szereti, az otthonát pedig mindennél többre becsüli, tehát ezekért áldozatokat ís szívesen hoz, csak hogy békességesen élhessen. A jövedelem és vagyonadó nehézkes kivetési módszere és alapjának helyenként változó ingatag volta, a családfőnél a kezén keresztül ment összes jövedelemnek és vagyonnak egyesítése és emelkedő fokozatok szerinti megadóztatása, a magyar ember gondolkodásának nem felel meg. Az adókivetés különböző értékelésének a bonyolultsága éi hosszadalmas volta, az adóalanyokat sokáig bizonytalanságban tartja, mely körülmény azok fizetési készségét is hátrányosan befolyásolja. Magára az államkincstárra is eléggé kedvezőtlen ezen állapot, amelyet még súlyosbít azon körülmény ís, hogy a jövedelem és vagyonadó kivetése nagyon költséges ís s csak a felebbezések másodfokú letárgyalása után válnak a kivetett összegek behajthatóvá. Mindezen okok tehát arra késztetik az érdekelteket, hogy keressenek olyan megoldási módot az adóztatás terén, mely ugy az államkincstár érdekét kielégíti, mint az adózó polgárságot ís jobban megnyugtatja. Legcélszerűbbnek látszik a minél egyszerűbb adórendszer. Vagyis legyen kevés adónem s ezek ís ne tul elvont, hanem az egyszerűbb emberek részére is megérthetők és áttekinthetők. Az adótárgyak pedig legalább túlnyomó részben láthatók legyenek. A mai adórendszerünkben ilyen természetűek a hozadéki adók, nevezetesen: a föld, ház és kereseti adó. Kérdés már most, hogy ezek megfelelő fejlesztése mellett elérhetné-e az államkincstár azokat a bevételeket ís, melyeket ma a jövedelem és vagyonadó szolgáltatja. Az országos adóstatísztíka alapján megejtendő számítások meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a jövedelmi és vagyonadó a föld és általános keieseti, valamint a házadó megfelelő felemelése által pótolható és kiküszöbölhető volna. Minden egyes adózó maga kí számíthatja, hogy mennyi volna a föld és kereseti adó, nemkülönben a házadója, ha a jövedelmi és vagyonadót azokból kellene pótolni. A többlet busásan megtérülne abban a nyugtalanság és bizonytalanság elmaradásában, melyet ma a különböző vallomások, bízonyitgatások és a hosszadalmas kivetési eljárás a lelkéből kivált. Az emelés százaléka jelentékenyen csökkeni fog, ha a nehézkes és hosszú jövedelem és vagyonadó kivetés költségeit, melyek a pénzügyi közigazgatás kiadásaínak ma túlnyomó részét emésztik fel, levonjuk. Nemkülönben előnyére szolgálna az egyszerűsítésnek még azon körülmény ís, hogy az állam előbb jutna jogerős követeléseihez. A föld ház és az általános kereseti adó százalékának felemelése által ezen adók kivetése jelentékenyebb költség többletet nem igényelne. A föladó kivetése a kateszterí tiszta jövedelemén alapszik, mely rendszerint nagy mértékben alatta marad a szokásos tísztakereseti nyereménynek. Ezen körülményt a szabadfoglalkozást űzők általában sérelme-