Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - Az állam magángazdasága 3. [r.]

029) MISKOLCI JOGÁSZÉLET M igazgatás eredményezhet. „A vasúti üzlet ugy terjedelménél, mint szervezeténél, főleg azonban közigazgatási jelentőségénél fogva, egyszerű magánvállalat tárgyává nem tehető."0) Mindenesetre szükséges, hogy az állam -negfelelő halalommal, ügyes alkalmazottakkal s egészséges pénzügyi viszonyokkal rendelkezzen. Olyan államokban, hol a pártok folytonos viszályainak lehetnek kitéve az egységes állami vasutak kezelése s ahol a pénzügyi helyzet állandóan változó, már meggondolás tárgyát fogja képezni a tiszta állami igazgatás. Ezen rendszer ellen azt a kifogást hozzák fel, hogy az állam itt a polgároknak nagy tömegét alkalmazva, azokra politikai szempontból befolyást gyakorolhat ; másrészt az állam nem bir megfelelő kereskedelmi érzékkel a tarifapolitikát illetőleg. A politikai befolyás gyakorlása magánvállalati rendszernél is többékevésbé előfordulhat. Azonban ez a befolyás nem lehet oly nagy mérvű, mert az államvasutígazgatás nagy kiterjedésénél fogva nincs közvetlen összeköttetésben az alkalmazottak nagyobb csoportjával. Ami pedig a bürokratikus ellenvetés kérdését illeti, mely szerint az államvasuti tisztviselők nem bírnak a vállalatok vezetéséhez szükséges tulajdonságokkal, ez itt nem bir nagy súllyal, mivel a vasúti üzlet inkább közigazgatási, mint spekulatív jelleggel bír. Minden esetre kell, hogy az állami igazgatás kellő összhangba hozza a polgár, a kereskedő s az állam érdekeit a tarifák megállapításánál. Az egyes államok rendezett és kiterjedt vasúthálózatuk révén a nemzetközi összeköttetéseket állami szempontból megfelelően tudják kihasználni s így az érdekeit emelni. Országaínak határai felé s azok mentén kiépített vasutakkal az ál'am célszerűen tudja megoldani határai védelmét ís. A vasút irányítója az egész közgazdasági életnek s azért, hogy ezt egyesek a maguk előnyére kí ne használhassák, fontos az állam felsőbb igazgatása. A viteldíjakat ís olcsóbban szabhatja meg az állam, mivel nem törekedik mérhetetlen hasznot elérni s saját üzemeit nem terhelik adók, illetékek stb. Azonban nem szabad az államnak egyesek részére kedvezményt nyújtani, mert ezáltal a közgazdasági élet helyes folyamatát zavarhatja. A vasútépítések célszerű keresztülvitele ís csak az államtól várható. A magánvasutí rendszer kisajátíthatja a maga részére a vasúti jövedelmet; gyors gazdagodásra számítva elhanyagolná annak fontos gazdasági érdekeit s így károsan hatna a kereskedelemre. A vasutépitkezésekkel nem igen törődne. Esetleges elhatalmaskodása esetén az állammal szembe ís helyezkedhetík. Tehát megállapíthatjuk, hogy minden szempont a vasutak állami igazgatása mellett szól. A közgazdászok nagy része mérlegelve a vasútnak nagy közigazgatási jelentőségét, a tiszta államvasuti rendszer mellett tör lándzsát. (Mill, Perrot, Lasker, Thünen, Rodbertust Széchenyi, Trefort.) Ezen rendszert — kevésbé-többé megtűrve maga mellett a mellékvonalakon a magánvasutakat is, — Európa legtöbb állama elfogadta. Alig van állam, melyben a vasutak államosítása anynyira igazolta volna annak ugy közgazdasági, mi it pénzügyi előnyeit mint Magyarország; minek legközvetlenebb oka azon tényben keresendő, hogy a vasutak állami, tehát közérdek szempontjából való kezelése túlnyomóan földműveléssel s nyerstermények kereskedésével foglalkozó államokban bir legnagyobb fontossággal.7) 6) Földes: Nemzetgazdaságtan II. 283. o. 7) Saárossy - Kapeller : M. kír. államvasutak. 10. Az egyes közlekedési utak közül felemlítendök még a hajózás és a csatornák ügye ís. Az előbbinek kérdése leginkább a tengermelléki államoknál fordul elő. Gazdasági szempontból a vízíutak kihasználását az állam már nem tartja oly fontosnak, mint a vasutét. Érthető is, mivel állandó verseny támadt a hajózás és a vasút között, az állam pedig a vasutakat biztosította a maga részére s a hajózást teljesen átengedte a magánvállalatok kezébe. Kivételt képez eltérő céljánál fogva a haditengerészet. Itt nem merülhet fel az a kifogás sem, hogy a magánvállalatok monopolizálják a hajózást, mivel a tenger számtalan hajójáratnak ad helyt. Szárazföldi államokban legföljebb a határmentí folyamok mentén, a határ fokozottabb védelmére szükségesek az úgynevezett monitor hajók. Sokkal fontosabb közgazdasági célt szolgál már a csatornázás ügye. Ezen kérdés megoldása már inkább az állam hatáskörébe tartozik, mert oly nagyarányú befektetés szükséges azok kiépítésére, hogy azt csak egy rendezett pénzügyi viszonyokkal bíró állam tudja megvalósítani. A fentiekben megállapítottuk, hogy vannak egyes gazdasági ágak, melyek részben vagy egészben állami kezelésben üzendők. Meg kell említenünk azon tényeket, amelyeket az államnak uj üzemi rendszerében szem előtt kell tartania. Az állam tekintse üzemeit saját fennhatósága alatt álló külön kereskedelmi alakulatoknak, úgyhogy azok menete, fejlődése és produktivitása más nem állami vállalatokkal megegyező legyen. Szervezetét változtassa át s az üzemek vezetésére csak a legkiválóbb szaktekintélyeket kérje fel. A tehetséget buzdítsa, a szorgalmat, a kítünést ne csak szóval, hanem tettel ís jutilmazza ; ezáltal a munkakedvet fogja fokozni. A hivatalnokok és munkások javadalmazása csak a megérdemelt munkájuk alapján történhetik s nem pedig önkéntes előléptetésed utján. A hivatali ügymenet egyszerű és gyors legyen. A hivatalnokokat eskü kötelezze. Ne függjenek azok egymástól, hanem önálló ügykörrel és felelősséggel bírjanak. Fontos, hogy ne alkalmazzon üzemeínéi más alkalmazottat; csak olyat, kí kellő iskolázottsággal, legalább középiskolai végzettséggel bir, vagy olyat, kí képzettséggel rendelkezik. A folyvást emelkedő kulturális élet a magasabb tanulmányokkal rendelkező egyéneknek mindig nagyobb és nagyobb működési lehetőséget biztosít. Ezeknek elsőbbségi joguk van a kellő gyakorlatra kevésbbé tanultak felett. Tisztán adminisztrációs ügyek vitelére az alkalmazottaknak legkevesebb középiskolai végzettséggel kell rendelkezniük. Ugyanis az államnak nem lehet célja az, hogy elősegítse egy olyan csoport kifejlődését, mely sem kellő szellemi, sem megfelelő gyakorlati érzékkel nem bír s így fel lötlen kisegítőként jelentkezik ; ezekkel az állam nem tudja keresztül vinni az adminisztráció egyszerűsítését. — Politikai szempontból az állam semmiféle befolyást nem gyakorolhat alkalmazottaira. — Tartson fenn az állam üzemeiben egy „szociális" ügyosztályt, melynek révén fontos kulturmísszíót kell gyakorolnia a munkásság felett. Olcsó és jó szórakozást kell nyújtania a munkában elfáradt dolgozónak. Ezen törekvésnek patríarchiálísnak kell lennie ugy, hogy az eddigi nagy ellentétet, mely a tisztviselői és a munkás társadalom között fennáll, le tudja dön tení. A kényelem s a kellő kuíturszükséglet megfelelő kielégítése által az állam mintegy magához édesgeti a lenézett s nyomorban sínylődő munkást. Ennek eredményekép az a munkás sem fogja többé szélsőséges elveível veszélyeztetni a munka folytonosságát s az állam rendjet. Az állami magángazdálkodás szerepe, mint láttuk,