Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány. Irta: Ferdinándy László, 15 l. Pallas kiadás, 1925. [Könyvismertetés]

(8 MISKOLCI JOGASZELET 030) a folyton fejlődő gazdasági életben mindinkább szűkebb területre szorul, célszerűsége egyes kivételes esetekben csupán a közigazgatás szempontjából bir fontossággal. Az állam nagyhatalom a polgársággal szemben, következésképen nem állhat a polgár mellé, hogy azzal versenyezve pénzügyi hasznot biztosítson magának. A jövőben az államnak sokkal fontosabb ténykedési köre nyílik. Az állam feladata a fejlődés azon feltételeit megvalósítani, melyeket az egyes önmagának meg nem szerezhet s feladata továbbá a társadalmat egy magasabb személyiséggé egyesíteni, melynek minden része a lehető legmagasabb szellemi és anyagi fejlődésnek örvendezzen.8) Ezen feladatokat csak a helyes kormányzás által éri el. A helyes kormányzási politika pedig csakis a társadalmi béke megvalósítására vezethet. Ez a cél pedig nem engedi meg azt, hogy magángazdasági ügyek miatt kormányzati tevékeny-égét az állam elhanyagolja. S ha a társadalmi békét, a legnagyobb tökélyre tudja emelni, ugy fölösleges lesz még azon ágak állami kezelése is, melyeket a közgazdaságtan az állam különös érdeke folytán ma még ott megtűr. ifj. Mikulecz Antal. Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány. Irta: Fcrdinándy László dr. 15 l. Pallas Kiadás. 1925. Aktuális kérdés meg mindég, sőt most az országgyűlés reformja kapcsán aktuális a maga teljes valósága* ban és fontosságában, hogy miben áll és állhat a jogfolytonosság a magyar közjog terén ? Sürgős és életbevágó kérdés-e a jogfolytonosság és az ősi magyar alkotmány minden egyes tételéhez való törhetetlen ragaszkodás a nlagyar nemzet életében, vagy pedig indokolt-e a történeti események által ősi történelmi 'medréből kizökkentett nemzeti életet minden további scrupulus nélkül, a történeti erő feláldozásával, az uj erők bázisán modernizálni ? h kérdés ma minduntalan felszínre kerül, de leggyakrabban csak a napi politika homlokterére. Értékes tehát minden hozzászólás, amely nemcsak a felszínen mozog, hanem komolyabb elmélyedés eredménye. Ezzel a problémával foglalkozik Fcrdinándy rövid, de komoly értekezése. Fejtegeti a nemzetgyűlés kialakulását, célját és reformterveit és az alkotmányjogi reformok lehetőségeit, a Szent Korona tanának és az ősi alkotmány sérthetetlenségének az álláspontjáról vizsgálva. A nemzetgyűlés, amelynek csirája és célja a forradalmak megtagadása volt, szerinte, bárha biztosította is magának a jogot, hogy az alkotmányt saját jogán reru dezze, ha végleges reformot alkotna, összeütközésbe kerülne a Szent Korona alkotmányával és azt megsértené. Szembeszáll az alkotmányjogi reformjavaslatok azon be* állításával, mintha ezek az első, legfontontosabb és legnagyobb lépéseket jelentenék a jogfolytonosság helyreállitása felé. A jogfolytonosság ily értelmezése csak „pia fraus." De nem állhat meg az elmélet sem, mely szerint az uj országgyűlés a nemzeti . közmeggyőződés, azaz a szokásjog alapján, szerves és folytatólagos továbbfejlesztése lehetne a régi alkotmánynak, mert e szokásjogi erő, mely a nemzet kétségbevonhatatlan akaratán alapulva, tulajdonképen a jogrend védelme, ma nem előlegezhető. A I [ár* maskönyvre és az országbírói értekezlet ideiglenes törvénvkezesi szabályaira való hivatkozás sem helyes a szokás alkotmánymódosító hatalmának alátámasztása céljából, mert a Hármaskönyv csupán a szentesítést nélkülözve, az ország „minden jogát, törvényeit, bevett és elfogadott szokásait és rendeleteit" szedte egybe, az országbírói értekezlet pedig közjogi kérdéseket nem érintett s az ideiglenes törvénykezési szabályoknál szintén csak a szentesítést pótolta a szokás. A tervezett reformok tehát nem visznek közelebb a jogfolytonosság felé. Mindezekből Fcrdinándy arra a következtetésre jut, hogy a jogfolytonosság helyreállítása csak akkor követ* kezhetik be, ha a régi alkotmány pilléreit jogaikba visszahelyezzük. Ez pedig csak a királyi hatalom visszaállításával és az országgyűlésnek az 1918 októberében érvény* ben volt jogszabályok szerinti összehívásával érhető cl. E tiszta közjogi álláspont erősítésére a magyar történelem számos példáját idézi elő, melyekkel mind a Szent Korona nemzetegyesitő erejét s a jogfolytonosságban rejlő erőt bizonyítja. Szembeállítva e conclusiokkal végül a probléma megoldásának a lehetőségeit, megállapítja, hogy az ideiglenes alkotmány véglegesítése csak talmi jogfolytonosság amely veszélyes és nem más, mint titkolt forradalmiság. Ideális és az ősi alkotmány erejét értékesítő álláspont csak az 1918. évi állapot visszaállítása által érhető el. Ha pedig a legitim megoldás mégis valamely, nyilvánosságra nem hozható, de elháríthatatlan akadályba ütközne, ugy a reformok maradjanak meg az ideiglenes alkotmány ke* rétéiben. Nem kívánunk e helyen a probléma lényegébe elmerülve, sem a kiindulópont, sem a conclusiok hély.cs* sége, vagy helytelensége mellett állást foglalni, mert e kérdéseknél a tiszta közjogi álláspont és a gyakorlati politika határai az aktualitás révén szövevényesen Össze* fonódnak. De megállapíthatjuk ártatlanul és e szem'* pontoktól eltekintve is, hogy Fcrdinándy kis értekezése a kérdés és a kérdés körüli fogalmak, vélemények megvi* lágifása szempontjából értékes munka. Fejtegetései, amíg az elmélet, a vita és a történelmi példák terén mozognak, világosak és tiszták. A gyakorlati lehetőségek kapcsán azonban már ideális legitim megoldás nehézségei felett túlságosan könnyedén siklik keresztül és ezzel nagyban árt az egységes és okszerű levezetésnek. A főrendiházat pld. minden további nélkül összehivhatónak véli régi formájában is a reform keresztülvitelére, teltételezve, hogy korszerű reformjának, amúgy sem fogja útját állani, a kérdés többi gyakorlati nehézségeit azonban elmellőzi már. A régi, azaz az 1918. XVII. t.--c. alapján összehivandó képviselőház összehívásának a legfőbb akadályaként pedig csupán a női válásztójogra mutat rá, mely nem lehet érdemes arra, hogy az ősi alkotmányt feláldozzuk érte. \ beállítás és az okfejtés e kérdésnél a világosság szem* pontjából nagyobb és szélesebb perspektívára és alaposabb tárgyalásra szorulna. A kis munkát különben az ősi alkotmány iránt érzett törhetetlen tisztelet és ragaszkodás hatja át s ez legfőbb értékeként is tiszteletreméltó. Zsedényi Béla dr. MOVE" KÖNYV- ÉS PAPIRKERESKEDESE MISKOLCON Széchenyi-ucca I* szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zenemüvek, iró- és rajzszereu, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagokna't öt százalék engedmény 8) Földes : Nemzetgazdaságtan. I. 48. ol.