Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [2. r.]

(Í17, MISKOLCI JOGASZELET 5 egyidejűleg kezdődnek és egyidejűleg fejeződnek be. A nemzetgyűlés mind a két háza maga választja meg elnökségét és tisztikarát és maga alkotja meg házszabályait. A házak ülései — a házszabályokban meghatározott kivételes esetektől eltekintve — nyilvánosak. A házak határozatképessége tagjaik egyharmadrészének a jelenlétéhez van kötve, mely esetben határozataikat a jelenlevők abszolút szótöbbségével hozzák, — kivéve a hadüzenet és az alaptörvények megváltoztatásának az eseteit, amidőn a határozathozatal háromötödnyí többséghez van kötve. Különböző quorumfeltételeket állapít meg az alkotmány ezenkívül az elnök és a miniszterek vádaláhelyezésére, a kormány elleni bizalmatlansági határozat jogszerűségére, valamint az elnök által visszaküldött javaslatok törvényerőre emelkedésére ís.2&) Törvényjavaslatok benyújtására, — tehát a törvényhozási ínícíatívára — nem csak a kormány, hanem minden egyes képviselő és szenátor is jogosult, de a meggondolatlan javaslatok elkerülése végett, csak abban az esetben, ha a javaslat pénzügyi részére vonatkozólag is részletes indítványt csatol. A kormány tetszés szerint, bármelyik háznál benyújthatja javaslatait, — a költségvetési és honvédelmi javaslatok azonban a képviselőházhoz nyújtandók be. Az alkotmány ez utóbbi rendelkezésével módot kívánt a kormánynak nyújtani arra, hogy különösen a szakszerű, tehát nem politikai javaslatokat, amelyek higgadtabb és alaposabb megfontolást igényelnek, az e célra alkalmasabbnak látszó szenátusnál nyújthassa be; viszont leszögezte a képviselőház politikai túlsúlyát, mely egyéb rendelkezéseiben is kifejezésre jut. A képviselőház abszolút túlsúlyra jut, tagjaínak kétszeres száma alapján, mindenekelőtt a nemzetgyűlés, azaz a két ház közös ülésein, tehát az elnökválasztásnál ís, nemkevésbbé az állandó választmányban. Az alaptörvényekhez ugyan a két ház megegyező határozata szükséges és ez az általános szabály a köztörvényekre vonatkozólag ís; ez alól azonban már — és leginkább a képviselőház túlsúlya érdekében — kivételek állanak fenn. Törvénnyé válhat ugyanis a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat, a köztársasági elnök hozzájárulása mellett, a szenátus határozata ellenére ís, ha a képviselőház a másodszori határozathozatalnál a szenátus által egyszerű szótöbbséggel visszautasított javaslatot a képviselők abszolút szótöbbségével, a szenátorok kétharmadnyi többsége által visszautasított javaslatot pedig a képviselők háromötödnyí többségével elfogadja. Viszont nem válhat törvénnyé a szenátusban elfogadott, de a képviselőházban elutasított azon törvényjavaslat, melyhez a másodszori tárgyalásnál a szenátus a szenátorok abszolút többségével ragaszkodott ugyan, ha a képviselőház másodszor a képviselők abszolút többségével utasítja vissza. De törvénnyé válhat valamely köztörvényre vonatkozó javaslat a két ház egyező határozata nélkül, a fentieken kívül akkor ís, ha a második ház, vagy feloszlatása folytán az újjáalakult ház, a törvényes határidőn belül a javaslatra vonatkozólag nem nyilatkozik s így hozzájárulása feltételezhető. Az alkotmánylevél intézményesíteni kívánja a referendumot ís, amennyiben ha a nemzetgyűlés elvetné a kormány javaslatát, a kormánynak, — egyhangú határozata esetén, — módot nyújt a törvényjavaslat elfogadása feletti népszavazás elrendelésére. Szavazati joga van ez esetben mindenkinek, aki képviselői passív választói joggal bír. Az alkotmányi, azaz alaptörvények 25) L. a 6. és 74 alcímek alatt. megváltoztatására és kiegészítésére vonatkozólag azonban a népszavazás el nem rendelhető. A nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok elnöki jóváhagyás alá kerülnek. A köztársaság elnöke az elfogadott javaslatot egy hónapon belül, megjegyzéseível vísszaküldheti. Ha azonban mindkét ház, a tagok absolutv többségével, vagy ily egybehangzó többség hiányában a képviselőház névszerinti szavazás alapján és a képviselők háromötödnyí többségével az elfogadott javaslathoz ragaszkodik, az törvényként hirdetendő ki. Ha pedig az elnök visszaküldési jogát oly törvényjavaslatokra vonatkozólag gyakorolja, melyeknek elfogadása a törvény szerint különös quorumfeltéteíekhez van kötve, ugy e feltételek ebben az esetben ís betartandók* A törvények a törvényes formák között a nemzetgyűlés nevében hirdetettnek ki. A törvényeket a köztársaság elnöke, a kormány elnöke és a végrehajtással megbízott miniszter írják alá. A miniszteri felelősségből és a törvényhozásnak a végrehajtásra gyakorolt ellenőrzési jogából kifolyólag, a miniszterek mindkét ház ülésén, valamint a bízottságok ülésein is bármikor jelen lehetnek és felszólalhatnak, viszont a házak, vagy bízottságok felkérésére kötelesek ís megjelenni. A képviselők és szenátorok jogosítva vannak a kormány elnökéhez, vagy tagjaihoz iníerpellációkat intézni, amelyekre azok válaszolni tartoznak. Az államháztartás, az államvagyon és az államadósságok ellenőrzésére a minisztériumokkal egyenrangú és azoktól független, csakis a nemzetgyűlésnek felelős legfőbb számvevőszék hívatott.26) 5. Az állandó választmány. A nemzetgyűlés nincs mindég együtt. A házak feloszlatásával, a cyclusok lejártával, vagy akár az ülésszakok elnapolása által ís, intervallumok állanak be a törvényhozó szerv permanens működésében. A kormány ezen intervallumok alatt, megfelelő rendelkezések hiányában nem gondoskodhatna egyrészt sürgős szükség esetén a halaszthatatlan törvényszerű intézkedések felől, másrészt pedig teljesen ellenőrzés nélkül kormányozna. A cseh-szlovák alkotmány e lehetőségek esetére, illetve elkerülésére, mivel az összminisztériumnak törvénypótló hatalommal való felruházását még kivételes esetekben sem találja a köztársaság demokratikus szervezetével és elveível összeegyeztethetőnek, a rendes törvényhozó-hatalmat pótló, permanens, illetőleg mindenkor permanencíába lépő, különleges szervet kreál: az állandó választmányt.21 Az állandó választmány 24 tagból áll. Í6 tagját a képviselőház, 8 tagját pedig a szenátus választja tagjai sorából, az arányos képviselet elve alapján, ugyanoly számú póttagról gondoskodva. Az állandó választmány e szerint hü képe a pártok megoszlásának. Az állandó választmány a jelzett intervallumok alatt a nemzetgyűlés teljes törvényhozó és végrehajtó hatalmát gyakorolhatja, nincs joga azonban: í. köztársasági elnököt, vagy elnökhelyettest választani; 2. alaptörvényeket vagy a hatóságok illetékességét megváltoztatni; 3. a polgárokra ujabb és tartós terheket róni, a honvédelmi kötelezettséget kiterjeszteni, az államvagyont megterhelni, vagy elidegeníteni és 4. a hadüzenethez hozzájárulni. A választmány a tagok felének a jelenléte esetén határozatképes és határozatait absolut szótöbbséggel 26) te 1919. márc. íió 20-iki tőrvény. 27) 54. §.