Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [2. r.]

o MISKOLC! JOGÁSZÉLET hozza,. Oly határozat hozatalához azonban, amelyre különbén törvény volna szükséges és amelyet a választmány csak a köztársaság elnöke által jóváhagyott kormányjavaslatra hozhat, a választmányi tagok absolut többségének a hozzájárulása szükséges. Ugyaníly quörumfeltételhez van kötve a kiadások és a költségvetésen kívüli fedezet jóváhagyása. Az állandó választmány ily határozatai ideiglenesen a törvény erejével bírnak, de csakis a köztársasági elnök jóváhagyása esetén, kinek e határozatokkal szemben absolut vétójogot biztosít az alkotmány. Végleges törvényekké azonban csak az összeülő nemzetgyűlés utólagos jóváhagyásával válhatnak. 6. A köztársaság elnöke. A köztársaság elnökét a nemzetgyűlés választja. E választás azonban csak akkor érvényes, ha a választásnál jelen van a nemzetgyűléssé alakult képviselőház és szenátus összes tagjainak absolut többsége,28) mely esetben a megválasztáshoz háromötödrésznyí többség szükséges. Ha ily módon a választás kétszer is eredménytelen maradna, a szótöbbség dönt, szavazategyenlőség esetén pedig sorshúzás. Az elnökválasztásnál tehát az alkotmány a francia példa alapjára helyezkedett és a közvetett választást fogadta el, ellentétben az amerikai közvetlen választással. Bár maga az indokolás ís elismeri, hogy a közvetlen választás a demokratikus igényeknek jobban megfelelt volna, eélszerüségí okokból döntött ellene. Közrejátszhatott azonban e döntésnél a túlságosan nagy elnöki tekintélytől való félelem ís, melyei a közvetlen választás az elnököt könnyen felruházhatja. Napóleon Lajos emléke felejthetetlen példát szolgáltatott az európai demokratikus köztársaságoknak. Az elnökké választhatósághoz három feltételt kíván meg a törvény: az állampolgárságot, a képviselői passív választói jogot, mely egyszersmind az cI$o feltételt ís magában foglalja és a 35 éves életkort'. Inkompatibilitásban az elnöki tisztség csak a nemzetgyűlési tagsággal van. A választás 7 évi időtartamra szól. Az elnök csak egyszer választható uj.-a, másodszor csak akkor, ha utóbbi elnöki tisztségének lejárta óta hét év telt el. E rendelkezések azonban a köztársaság első elnökére, Masarykra nem vonatkoznak, ő tehát minden korlátozás nélkül többször ís újra megválasztható. Az elnök halála vagy lemondása esetén a nemzetgyűlés az elnökválasztásra J4 nap alatt egybehívandó. Míg az elnöki tiszt betöltetlen, avagy az elnök akadályozva van, vagy oly súlyos beteg, hogy tisztét nem töltheti be, jogköre a kormányra száll, mely egyes ténykedésekkel elnökét bízhatja meg. Ha azonban az elnök akadályoztatása, vagy betegsége 6 hónapnál hosszabb ideig tart, a nemzetgyűlés a kormány ajánlatára, az akadály elhárulásáig helyettes köztársasági elnököt választ. Az elnök székhelye Prága. Az alkotmánylevél fontos jogokat biztosít a köztársaság elnökének mindhárom főhatalmí ág keretében s így az elnöki funkciókat ís három csoportba sorakoztatva, azok a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói funkciók csoportjára oszlanak. A köztársasági elnök jogköréhez tartozik a törvényhozó hatatom jogkörében a nemzetgyűlés egybehívása, elnapolása és feloszlatása, valamint az ülésszakok berekesztése. Köteles azonban mindkét házat minden évben két rendes, egy tavaszí és egy őszi 28) Nem a képviselőház és a szenátus absolut többsége külön-külön, hanem a nemzetgyűlés többsége. ülésszakra összehívni. Az összehívás ezenkívül a szükséghez mérten történik. Köteles továbbá mind a két házat Í4 nap alatt akkor ís összehívni, ha akár a képviselőház, akár a szenátus tagjaínak absolut többsége a kormányelnöknél, a tárgyalás anyagának a megjelölésével, eziránt kérést terjeszt elő. Ha az utolsó rendes ülésszak óta 4 hónap telt már el, ugy bármelyik ház kétötöde által ekként előterjesztett kérelem ís elegendő. Amennyiben a köztársaság elnöke e kérelemnek eleget nem tenne, ugy mind a két ház, elnökeik felhívása alapján további 14 nap alatt összeül. E rendelkezések részben az elnöki visszaéléseket akarják megakadályozni a többség érdekében, részben pedig a kisebbség jogait védik. Az elnök az ülésszakok elnapolásának a jogával ís csak egy hónapi határidőre és csak egyszer élhet egy évben. A feloszlatás jogát pedig, nehogy ez újbóli megválasztása érdekében történjék, tisztségének utolsó hat hónapjában egyáltalán nem gyakorolhatja. A cyclus lejárta, vagy valamelyik ház feloszlatása esetén az uj választások 60 nap alatt megtartandók. A szenátus feloszlatása azonban nem akadályozhatja meg az elnök, vagy a kormány ellen megindított büntető eljárás lefolytatását. Az elnöknek továbbá jogában áll, a francia minta szerint, a nemzetgyűlés törvényeit egy hónapon belül megjegyzésekkel, uj tárgyalás végett visszaküldeni. Az elnök írja alá a miniszterekkel és a végrehajtással megbízott miniszterrel együtt a nemzetgyűlés törvényeíít és absolut vétójoggal bír a ruthénföldí tartománygyüíés törvényeivel, valamint az állandó választmány határozataival szemben. Az ínicíatíva jogával nem bír ugyan, de befolyást gyakorolhat a törvényhozásra ís, mert szóval vagy írásban jelentést terjeszt a nemzetgyűlés elé a köztársaság helyzetére vonatkozólag, a szükséges és célszerű intézkedéseket a figyelmébe ajánlva. De befolyást gyakorolhat a kormányra is azáltal, hogy tanácskozásra hívhatja össze, a kormány gyűlésein jelen lehet, elnökölhet ís és a kormánytól, vagy a kormány egyes tagjaitól írásbeli jelentéseket kérhet. A végrehajtó hatalom terén az elnököt, mint a köztársaság reprezentánsát, szintén jelentékeny jogkör illeti meg. E hatalom letéteményese azonban tulajdonképen mégsem az elnök, hanem a kormány. Az alkotmány a kormányt ruházza fel a teljes és közvetlen végrehajtó hatalommal s az elnök közvetlen jogait e téren, kiemelve a kormány általános hatalmából, taxatíve sorolja fel. Ezek szerint ő képviseli a köztársaságot a külfölddel való összeköttetésben és ő köti meg és ratifikálja a szerződéseket. A kereskedelmi szerződések és azok a szerződések azonban, amelyek az állampolgárokra terheket rónak, a nemzetgyűlés jóváhagyása elé tartoznak. Azok a szerződések pedig, amelyek az állam területének a megváltoztatását célozzák, a nemzetgyűlés által ís csak alaptörvények utján hagyhatók jóvá. Az elnök fogadja és erősíti meg a követeket, ő hirdeti ki a hadíállapotot, ő üzen hadat a nemzetgyűlés előleges jóváhagyása alapján és ő terjeszti a nemzetgyűlés elé ratifikálás végett a megkötött békét. Megállapítja a miniszterek számát és kinevezi őket, valamint az egyetemi tanárokat, a magasabb rangú bírákat, hivatalnokokat és tiszteket is. A kormány ajánlatára kegydíjakat ad és végül ö az egész fegyveres haderő legfőbb hadura. A biróí hatalom terén az alkotmány a köztársasági elnök jogkörét, — eltekintve a magasabbrangú bírák kinevezési jogától, — csupán a kegy el mezésí jogra szorítja. Ezzel azonban teljes s köztár-