Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)
1925 / 6. szám - Gróf Apponyi Albert hét előadása a magyar alkotmány fejlődéséről. Budapest Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 108. 1 [Könyvismertetés] - Gróf Tisza István összes munkái. II. köt. Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött üzenetek, egyes előterjesztések 1914 juniustól december végéig [Könyvismertetés]
IV MISKOLCI JOGÁSZÉLET Egyszerre megszólalt az ebédre hivó kondérharangszó. Milasovszky László felgyűrt ingujjakkal állt a kondérok fölött, kezében az osztókanállal s pillanat múlva a bokrok* ból honnan előrohanó jogászsereg ugy körülvette tányé* rokkal, oly szorosan, hogy ehhez képest az ókori phalanx silány plágium. A jó étvággyal elköltött ebéd után dr. Bruckner Győző dékán és a kiránduló társaság csoportosan felment a zárda romokhoz, ahol egy ad hoc müvelődéstörténclmi kollégiumban néhány szóval ismertette a romok történetét. Valamikor nagy müizléssel épitett, pompásan béren* dezett zárda állott itt, melyben a pálos szerzetesek laktak. A szerzet nevét thebai Szent Pálról vette (szül. 230.) aki 15 éves korában árván maradva, a keresztény üldö* zések elől a pusztába menekült, mert a még pogány só* gora feljelentette. Az üldözés után sem jött elő a pusztából, ahol folyvást imádkozva egy barlangban lakott. Mikor 130 éves korában meghalt, remete* társa s tanítványa, Szent An* íal temette el. Testét Mánucl görög császár 1169*ben Kon* stantinápolyba hozatta, innen 1240*ben Velencébe került. Szent Jeromos életirása any* nyira misztikus róla, annyira az aszkéta fantázia szülötte, hogy a szerzetesi életnek leg* tiszteletreméltóbb alakjává fej* lődött ki. Ezért vetette fel Özséb a pálosok rendjének megála* pitója az alakuló szerzettel „remeié Szent Pál rendje" elnevezést 1263*ban. A rend eleinte az egyes püspökök joghatóságának volt alávetve, de törekvésök kezdettől fogva az, hogy Szent Ágoston sza* bályzatát tegyék magukévá. Céljukat azonban csak 1308* ban érik el, amikor Cientilis bibornok, teljhatalmú pápai kö* vet megadja nekik e jogot s az 1309. évi nagykáptalan megerősíti azt. A pápák is pártfogásukba veszik a szer* zetet, XXII. János és XI*ik Gergely (1370— 1378.) mindenféle kiváltságokkal halmozzák cl. A magyar társadalom látja, hogy ez a rend test a testéből, vér a véréből s nagy szeretettel öleli keblére. Jó példával királyaink szolgálnak. Már IV. Béla és unokája Kun László kolostorokat alapítanak számára s adományo* zásokkal segélyezik. Az Árpád*királyok alatt nyolcra nö* vekedett a pálos kolostorok száma. A rend fényes pálya* futásának tetőpontját akkor éri cl, amidőn Velence Í381*ben átengedi Nagy Lajosnak remete Szent Pál testét, melyet Nagy Lajos a Buda melletti Szent Lőrincről nevezett pálos kolostorban őriztetett. A rend lassanként egész Európában elterjedt. Tagjai közül nevezetesebbek voltak az alapító Özsében kívül tanítványa Benedek és István, András nostrai és Gergely diósgyőri perjel 1373. táján, Báthory László (megh. 1456.), Gergely volt esztergomi kanonok (megh. 14Í9.), Tatay Antal, aki Velencében először nyo= mattá ki a rend misemondó könyvét; Dénes a jeles kő* faragó (1484.); Zákoly János, aki váradi püspökből lett remete (megh. 1494.); Lőrinc a jeles festő (megh. 1522); Eráter György, utóbb bibornok (megh. 1551.). A török idők elmultával: Benkovics Ágost, utóbb váradi püspök, Széchenyi Pál, utóbb kalocsai érsek, Ányos Pál, Ver* seghy Ferenc, Virágh Benedek stb. A rendnek Magyarországon 98, Erdélyben 11, Tót* Az ad hoc művelödéstörténelmi Középen dr. Bruckner Győző. országban 11, Horvátországban Z, Dalmáciában 4 kolos* tora volt. Ezenkívül hamarosan elterjedt német és Lengyel országban, sőt Portugáliában is. Az első lengyel kolostor czensíochowai (1384.) volt, mely ma is fennáll. V. Márton pápa 151f*ben kiadott bullájában kijelenti, hogy a rend jogszerű generálisának csak az tekinthető, akit a Magyar* országon tartott nagykápialan választ. Ekkor Európában már 200*on felül volt a pálos kolostorok száma. Zsigmond, Mátyás főleg a rend anyagi helyzetét igyekeztek megjavi* tani. Á gyors fejlődést azonban erkölcsi hanyatlás követi, s 1632*ben Pázmány Péter már a rend megszüntetését ajánlja a pápának. A vizitációk hatása alatt, újra fellendült a rend sorsa, sőt ujabb kolostorok is keletkeztek. Végül Magyarországon Ií86*ban február í*én II. József törölte el, vagyonát pedig elkobozta. Scitovszky prímás 1865*ben ugyan visszatelepítette az Esztergom * szentkereszli „Péliföldre" a pálosokat az ott felállított pálos kolostorba. Halála után azonban vissza* ment a czensíochowai pálos kolostorba a négy szerzetes. Vaszary Kolos hercegpri* más újra lépéseket tett a szer* zet felélesztésérc, azonban sí* kertelcnül s az egyedüli ma* gyar szerzetesrend ma csak a lengyelországi czentochowai kolostorban él. A rend élénk szellemi éle* lének bizonysága, hogy tagjai közül egy utóbb bibornok, négy érsek, 22 püspök, öt prépost, négy apát, négy pe* dig más főpap lett, 47 pedig az irodalom és tudomány mü* velése körül szerzett érde* meket. Vidékünkre s ide a zárdába is a XIII*ik században itt még erősen élő pogány vallás ellen telepítik a pálosokat. A Bükk coUeglum a romok közt. ™lt ™> f1™1 3 P°gány vallás (SZÍVÓS Béla feiyéteie) legtovább fenntartotta magát s pogány mód áldoztak a Had* umak. Ennek mai napig emléke a Jiálvány és a Pogány* oltára elnevezés itt a közelben. A többszöri véres harcok be* bizonyították, hogy fegyverrel nem lehet ellene küzdeni, a szerzeteseket küldték tehát hadsereg helyett s lassanként a nép megszerette a buzgó lelkű, szerény, munkás és bölcs papokat; áttért a keresztény vallásra. A művészet, tudomány, irodalomnak egyformán terjesztői voltak a jámbor papok s munkájukkal igyekeztek a fehérruhás barátok a társadalom háláját kiérdemelni. A Szentlélek'} zárdát 1312 táján alapította Ernye István bán, aki már előbb is oly bőkezűen építtette a miskolci Szent István templomot (Avasi templom) és a diósgyőri vár mai falait, valamint a diósgyőri pálos kolostort is. Egykori szépségére bizony* ságul szolgálnak a szobák sarkaiból kiinduló gól*álmeneti stílű csúcsiv láb gyönyörű faragásai, melynek alján most is épségben van meg egy*egy fejfigura. A zárda körül a mostani tisztás helyén hatalmas kert volt, ami alatt nagy halastó terült el. Á halastó forrása a most is meglévő szentléleki forrás. Diósgyőr várurai a környék lakói hálájukat több alkalommal íestamentális adományokkal rótták le. — A zárda élete 1526-ban szűnt meg, amidőn a császárpárti Serédy Gáspár zborói várkapitány a fehérbarátokra jellemző polilikájok miatt tudniillik, hogy János király mellé álltak, feldúlta. Á végleges pusztulás azonban csak 1550*ben következett be, amikor a török tette tönkre.
