Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 18. szám - A nyolczadik magyar jogászgyülés

— 142 rég mult századok forgalmiviszonyaival szemben. Ily körülmények között alig csodálható, hogy a haszontalan módon megtizszeresedett munka mellett a bíróságok tulterhelvék, hogy az irka-firkának, mely elöli a sajátlagos bíráskodási functiókat, se hossza se vége, hogy a végzések és kézbesítések száma beláthatlan, s igy a bureaucraticus gépezet is óriási, a központi igazgatás aprólékos és nehézkes. Csak a szóbeliség behozatalával javulhat e tekintetben is az igazságügyi beligazgatás, apadhat a munka, az időpazarlás, a pénzpazarlás, a formalismus, a lulcsigázott bureaucratismus. Élénk vita tárgyát képezett továbbá az ügyvédi kérdés. Nem tartjuk méltónak a jelen igazságügy miniszter személyéhez azon gyanúsít ásókat, melyeket, hogy a házban hangulatot csináljon maga mellett, szórt az ország középosztályának egyik legdíszesebb kara ellen. Szándékosan félremagyarázta az igazságügyminiszter ur a budapesti ügyvédi kamara javaslatának azon részét, mely az ügyvédek feletti fegyelmi biráskodásra vonatkozik. Nem türendi — mondá —, hogy ügyvédi elem szivárogjon az ügyvédek legfelsőbb fegyelmi fórumába. Ismerni kell a kamarai javaslat ezen részének történetét. A budapesti ügyvédi kamara indítványának az ügyvédek elleni fegyelmi eljárás szigorítása, nem annak lazítása képezte intentióját. A kamara, figyelemmel kisérve a legíőbb ítélőszék ügyvédfegyelmi bíráskodását, azt tapasztalta, hogy a legfőbb itélőszéknél tul enyhe fegyelmi gyakorlat honosodott meg. Panaszt intézette tárgyban az igazságügyminiszterhez. A miniszter ur a kamarai feliratnak ezen pontra vonatkozó részét áttette a legfőbb itélőszékhez. Az ország legmagasabb bíróságával szemben evvel a miniszter elég érthetően jelezte volt, miszerint alaposnak tartja a kamara panaszát. Némely oldalról ebben sértés találtatott a birói függetlenség ellenében, s emlékezünk azon vitára, mely erről akkor a sajtóban folyt. így történt, hogy az ügyvédi kamara, a bajt ezen uton orvosolvanem látván, törvényhozási intézkedésért folyamodott e tárgyban. Épen a birói kar az, mely nem mérlegelve kellően az ügyvédi állás magasságát, kicsiny li működését, elnéző a fegyelmi uton, kevéssé követelő az ügyvédi qualificatió tekintetében. Köztudomású, mily patriarchális módon folytak az ügyvédi vizsgák 1861 — 1867-ig, míg azok a kir. táblánál voltak. Akinek tisztességes külseje volt, boldog-boldogtalan eresztetett a vizsgához, s a kit oda eresztettek, azt keresztül is bocsátották. Az ügyvéd' kar szellemi proletariátusa nagy részben az ezen időközben oklevelezettek csapataiból képződött. Es még ma is tapasztalatilag megállapított tény, hogy az ügyvédi vizsgáló bizottság birói tagjai aránytalanul enyhébben vizsgálnak és szavaznak, mint annak ügyvédi tagjai. De különben is, ha az igazságügyminiszter ur szerint helytelen a jurisdictioparium: nagyobb anomália az, hogy a birák feletti felsőbb fegyelmi forumok nem is vegyesek, hanem kizárólag birákból állanak. S itt oly ponthoz értünk, melyről sajnáljuk, hogy az országházban a vitánál alig említve lett. A legsúlyosabb ügyvédi bajok sajátlag nem ügyvédi, hanem birói bajok. A törvény iránti tisztelet főtámasza abban van, hogy az államhatalom kezelői szigorúan felelősek a törvény iránti tisztelet iránt. A közhivatalnokok jogsértései ellen a bíróságoknál, a biróságok visszaélései ellen a fegyelmi bíróságoknál elégtételt hiába keres nálunk a magánfél. Védtelenül áll hivatali visszaélésekkel szemben. Fegyelmi eljárás terén a sikernek semmi reménye s csakis a saját megbüntetésének veszélye várja. Az alkotmányban nincs erre biztosíték, a gyakorlatban nincs erre érzék. Az, ki az ügyvédi kar ellen azért, mert a saját tagjai elleni fegyelmi biráskodás szigoritásáért folyamodott, gyanúsításokkal fordult, hogy az avval reformokat akar a saját érdekében a jogkereső közönség sorására: irtsa ki ezen birói ügyvédbajokat, melyek kiirtására egyedüli eszköz nem az ügyvédek, de a birák elleni fegyelmi eljárás szigorának fokozása. A nyolczaüik magyar jogászgyülés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság következő kérdéseket tűzte ki: A magánjogból. Első kérdés: »A vízi jog szabályozásánál mily elvek legyenek irányadók? A magánjogi törvénykönyvben szabályoztassék-e az, vagy külön törvényben V* Előadó: Dr. Dell'Adami Rezső budapesti ügyvéd. Véleményezők: Csanádi György budapesti kir. táblai bíró, Dr. J e 11 i n e k Arthur, Dr. K o s z t k a Antal, Dr. 8 z i v ák Imre és Z s ögö d Benő budapesti ügyvédek. Másdoík kérdés.- »A harmadik javára kötött szerződéseknek mily hatály tulajdonítandó az alkotandó magyar magánjogi törvénykönyvben ?« Előadó: Dr. Sághy Gyula budapesti egyetemi jogtanár. Véleményezők: Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogakadémiai tanár, Dr. Bozóky Alajos nagy. váradi jogakadémiai tanár, Dr. Beck Hugó budapesti ügyvéd, Dr. Kleckner Alajos kassai jogakad, tanár, Dr. Rentmeister Antal pozsonyi jogakadémiai tanár és Dr. Vécsey Tamás budapesti egyetemi jogtanár. Harmadik kérdés: »A telekkönyvi szabályok átvizsgálása alkalmával fentartassék-e azon szabály, hogy telekkönyvi bejegyzések csak okiratok alapján történnek; vagy nem volna-e czélszerü, hogy a tulajdonjog átruházását czélzó bejegyzések a feleknek élő szóval tett bevallásai alapján eszközöltessenek? Minő alaki kellékek állíttassanak fel a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratokra nézve ?« Előadó: Zlinszky Imre budapesti kir. táblai bíró. I réleményezők: E n y i c z k e y Gábor sátoraljaújhelyi ügyvéd, Halmossy Endre legfőbb itélőszéki biró, Dr. Kováts Gyula budapesti ügyvéd és Szabó Albert budapesti kir. táblai biró. A hiteltórvényekböl. Első kérdés: » Mily jogot uraljon az örökösödés oly ingatlanokban, melyek különböző jogterületen fekszenek?* Előadó: Dr. Schnierer Gyula keresk. miniszteri osztálytanácsos. Véleményezők: Dr. D é c s e i Zsigmond budapesti kir. táblai biró, Dr. Nagy Jenő és ifj. Dr. Neumann Sándor budapesti ügyvédek. Második kérdés: »Szükséges-e törvényhozási intézkedés a takarékpénztári betevők jogainak megóvására, és ha igen: mily irányban ?* Előadó: Dr. Herich Károly keresk. miniszteri osztálytanácsos. Véleményezők: Hegedűs László budapesti váltótörvényszéki biró, Dr. Neumann Ármin székesfehérváriügyvéd, Dr. Schnierer Gyula keresk. miniszteri osztály tanácsos, Dr. Szedenics János budapesti ügyvéd és Dr. W e i s z Béla nagyváradi jogakadémiai tanár. Harmadik kérdés: »Az állami és egyéb értékpapíroknak részfizetés melletti eladása szabályoztassék-e, és ha igen : mily vezérelvek szerint?* Előadó: Dr. Apáthy István budapesti egyetemi jogtanár. Véleményezők: Dr. Kiss József egri jogakadémiai tanár, Dr. Kern Tivadar budapesti ügyvéd, Dr. Nagy Ferencz nagyváradi jogakadémiai tanár és Dr. W e i n m a n n Fülöp budapesti kir. közjegyző. A büntető jogból és eljárásból. Első kérdés: »Megegyeztethető-e a vádrendszerrel, hogy az esetben, ha a bíróság a főtárgyalás eredményéből azon nézetre jut, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény 1. vagy más szempontból büntetendő, vagy súlyosabb büntetendő cselekményt képez, mint a melylyé az a vád-