Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 8. szám - A budgetvita előtt - A zugirászat és a községi jegyzők

Tizedik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1880. február 19. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az ..Igazság, ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 11. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vaizv vidékre térmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 lonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az. előfizetési pénzek liérme, legczélszerübbmi poetaut kiildendJk. n. vidékrM c y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az ..Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A budgetvita előtt. (K.) — A zugirászat és a községi jegyzők. Dr. Wlassics Gyula miniszteri fogalmazótól. — A csődalatti szerzemény. Dr. Barna Ignácztól. — Eltérés a rendes birói illetőségtől. Móses László ügyvédtől. — Döntvénybirálat. IX. Egy ügyvédtől. — Nyilt levél Zlinszky Imre úrhoz. Dr. Del l'A d a m i Rezső ügyvédtől. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: a ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. \ A budgetvita előtt. (K.) A képviselőház napirendjére nemsokára azon kérdések jönnek, melyek legkiválóbb jelentőséggel birnak az állami életben. Legközelebb a budgetvita veszi kezdetét. Az összes állami szervezet vétetik szemle és birálat alá ilyen alkalommal. Mint mindenütt, ugy nálunk is ekkor tör felszínre a törvényhozás termében mindaz, a minek javitását a közvélemény már előbb követelte. Lesz szó a megyei közigazgatás, a pénzügyek, a közlekedésügy hiányairól. De a minek ott nem szabad elmaradni, a minek hangos kifejezést kell adni okvetetlenül, ez az igazságügy sanyarú helyzete. Soké téren, de nagyon is sok a baj. A képviselőház egy héten át hallgathatná azok tüzetes elősorolását, a nélkül hogy a tárgy teljesen kimerítve volna. Végtelenül sivár képet nyújt igazságügyünk jelenlegi állapota. S a mi még visszatttszőbbé teszi ezen képet, ez azon bábeli zavar, azon megdöbbentő tájékozatlanság, mely a javítás módjai és eszközei körül észlelhető. Mindenkinek van egy külön arcanuma, melyet jobbnak tart a többinél. Az egyik szóbeliség után rajong, másik az egyes birói rendszer mellett kardoskodik; harmadik a kir.tábla szétbontását minden reform alphája gyanánt magasztalja, a negyedik a felebbvitel korlátozását követeli, az ötödik a semmitőszék megszüntetését, és így megy tovább kimeríthetetlen variátiókban. Hát még az ügyvédi kérdés tekintetében menynyi képtelen nézetet nem lehet hallani. Az egyik a numerus clausus-t mindenféle módozatokban, a másik a gyakornoki idő megkétszerezését, a harmadik az ügyvédségnek a közjegyzőséggel való összekapcsolását óhajtja, míg egy negyedik tüzzel-vassal csak a zugirászok ellen menne. Minden törvényhozási reform sikerének első feltétele a szorosabb kapcsolat a közvélemény és a törvényhozás közt. Ezt kell a budgetvitának elérni az igazságügyi reformok tekintetében, mert ezen nélkülözhetetlen kapcsolat nálunk ez idő szerint nincs meg. A'míg a közvéleményből csak az elégületlenség tompa zúgása hangzik fel, és a törvényhozás termében néma csönd uralkodik, addig még igen messze van a reform kezdete. Reményleni merjük, hogy meg lesz a férfias szó. Kötelességmulasztásával volnánk kénytelennek vádolni azon kartársainkat, a kiket polgártársaikbizalmaképviselői mandátummal meg tisztelt, ha ezen válságos időben, midőn igazságügyünk és egész jogi életünk annyira pang, neméreznék magukatinditva, bátran és férfiasan felszólalni és tapasztalataikkal és szakismereteikkel a törvényhozást tájékoztatni igazságügyünk bajai iránt. Nem jöhet itt kérdésbe az illető szakférfiú politikai pártállása. Az igazságügy érdeke magasan áll minden párttekintet felett. A jelenlegi budgetvitának olyannak kell lenni, hogy forduló pontot képezzen nemcsak általában a politika, hanem különösen az igazságügy terén is. Ezen vitától az várjuk, a mi előfeltétele és alapja minden javulásnak, az eszmék tisztázását. Egyes eszméknek kell kimagaslaniok, hogy azok mellett csoportosulás menjen végbe. Nagy baj igazságügyeink terén, hogy a képviselőházból rég nem hallatszott egy komoly szó, melyben a magyar jogászközönség valahára a várva várt vezér szavát felismerhette volna. Soha sem volt olyan kedvező alkalom, hogy Magyarország jogászai valakit mesterüknek tisztelhessenek, mint akkor, ha tapasztalni fogják, hogy a jelenlegi parlamentben van olyan férfiú, a ki kész a rohamot vezetni a jelenlegi igazságügyi Zwinguri szétrobbanására, a kinek jelleme és szakismerete biztositékot nyújt, hogy jót, helyest és czélszerüt képes teremteni. Mi magyarok az utóbbi reformok óta kiléptünk az európai eszmék köréből és olyan irányban haladunk, mely az ázsiai állapotok felé vezet, t. i. a hatáskörök és hivatalos teendők chaoticus önkénytes összevisszazavarására. így tovább nem maradhat. A bagatell- és a gyámi törvény megalkotása előtti álláspontra kell visszatérnünk, ha általában igazságügyi téren haladni akarunk. A rideg közöny és fenhéjázó dacz, melylyel az irányadó körök még nem régen a jogászvilág véleménynyilvánitásait kicsinylőleg fc gadták, lassankint el kezd oszlani. A gyámi törvény módosítása a hagyatékok gyorsabb tárgyalása és a közjegyzői intézmény hatáskörének szilárdítása czéljából: ugy tekintendő, mint az első fecske, a mely talán még másokat is hiv maga után. A zugirászat és a községi jegyzők. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §-a meghatározza a zugirászat fogalmát és annak büntetését határozottan szabályozza. Az idézett törvényczikk 113. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva 1876. évi apr. hó l én 2963. sz. a. kiadott körrendelet szabályozza a zugirászat büntetése körül követendő eljárást, melyben kimondatott, hogy a zugirászat miatt tett panaszok a kihágásokra fenálló eljárás szerint és azon kir. járásbiróság által tárgyalandók, a melynek területén a panaszlott lakik, vagy — a mennyiben ez megállapitható nem volna — a mely járásbiróság területén a zugirászat cselekvénye elkövettetett. Az idézett törvényszakasz és ezen rendelet képezik a zugirászat büntetésének forrásait, melyek a bírót kötik. A törvényhozás előtt — és pedig igen helyesen —- az általános érdeken kívül az ügyvédi s a közjegyzői érdekek lebegtek, midőn az ügyvédi rendtartásról szóló törvényben a zugirászat fogalmának meghatározása mellett annak büntetéséről intézkedett. Mennyiben érte el a törvényhozás kitűzött czélját, mennyiben kevesbedett a zugirászok száma: megbízható statistikai adatok hiányábah nem constatálhatom; csak