Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 7. szám - Az eladó egy sarkalatos jogáról. (Adalék a keresk. törvény 351. s 352. §-ainak magyarázatához.)

— 54 állítása az egyéni jogszabadságnak, egy vizsgálat a törvényeknek nemcsak törvényhozói utolsó ratiói, hanem társadalmi észszerű alapelvei iránt; ebben pedig Savigny s a történelmi iskola, midőn az alanyi természetjog ellen diadalmas, tudományos küzdelmet vivtak, bár a jogászjogot tényleg mégis a népjog fölé helyezték, a reactiót és gyászos győzelmét képviselték és cló're mozdították. Ereactionarius irány folytán, mely a rajongó nemzetiességi és forradalmi szabadsági törekvések ellen fordult és a pártolt monarchikus, theokratikus romanticismus és gyakorlati maradiság mellett, állt, a történeti iskola eszmeköre csak ideiglenes uralmu, csak átmeneti becsű lehetett. Mert tudományos tanainak, classikus alaki jogeszméinek, a társadalmi fejlődés törvényeiről adott felfogásának is szint és alapot adott azon irány, korának politikai tendentiáj a és szelleme. De volt. a küzdelem túlzásai mellett maradandó becsű residuum, a jogtudomány örök vívmánya, a tudományos jogalkotás alapvetése és a tudományos látkör tágítása is a történeti iskolának irányában, annak positivistikus, társadalomtani jellegében, felfogásában és módszerében. A jogi tünemények, eszmék és intézmények, okkapc s o 1 a t á t kutató szellem tudományossá tette a jogtant, melyet az egyéni szabad akarat és változó emberi természet tana névleg a moralitásnak tényleg a véletlennek átengedett volt. így a jog részéről is előkészittetett annak találkozása és egyesítése a XIX. században hatalmasan fejlődő nemzetgazdaságtannal, statistikával és természettudományi lélektannal, mely egyesítés a modern jogtudomány kiindulási pontját képezi. Az inductiv módszer, a synthesis a szellemi élet minden tényezőiből, a jogtan beolvadása az egyetemes mivelődés történetébe és társadalmi tudományba, universalis jelleget, cosmopolitikus tendentiát adtak a jogtudománynak is, a jogfejlődésnek pedig uj eszményt keltettek a világjog alkotásában, mely nem nyugszik uralom és alávetettség, hanem érdekközösség alapján. A jogeszmény igy összhangba hozatott a realistikus kor világnézletével. A jog természettudománya az általános természettudományból indul ki: mi ni ;i KU/.UI KIII ;i leien, uu H Kiiz.aelem a, )uyOi i. A j<?et../l^_ raány deductiv alapját az erkölcstan egyenlőségi, agazdaságtan szabadsági érdeke nyújtják ; e tanok pedig mint minden u. n. szellemtudomány, mint az egész társadalmi tudomány, a természettudományban találják végső alapjukat. Mit Bucklea történelem, Bagehot s Freeman a politika, Maudsley a büntetőjog és Spencera paedagogia, philologia, mythologia s az egész társadalomtudomány terén tettek, az elkerülhetlen általános szellemtudományi reformnak szóló példái. Egy ujabb haladása ez az emberi szellemnek az észszerű, logikus fejlődésben ; a haladás a jog terén is annak felszabaditásához vezet a politika és metaphysica, mint egykor a theologia járma alul, haladás természetes, reális jogbölcselethez és tudományos joghoz. Ma még csak leiró a jogtan, még annyit sem enged előre mondani (tudomány bizonyítéka!) mennyit variábilis factorainak feltehető időszerű, relativ változatlansága, állandó hatása megengedne. Még nem eléggé ismerjük a jog létokainak kapcsolatát, hatását, fejlődésük törvényeit. De ismerjük az utat, melyen a tudományos jogot keresnünk s melyen azt megvalósítanunk kell. Ése kettő: a nemzeti és korbeli előítéleteket nem kimélő kutatása az önmagáért keresett igaznak és a szellemi küzdelem annak megvalósításáért: ezek a magyar jogászegylet elméleti működésének eszményi oldalát képezzék. E működés nem lehet tehát egyoldalú, romanistikus, németes mint eddigi irodalmunk és törvényhozásunk íájdalom nagyobbrészt volt. Szélesebb látkört nyer az összes culturnépek jogéletének vizsgálatában, mélyebb alapot a jog erkölcsi, gazdasági, társadalmi alkatelemeinek felfejtésében, és gyakorlati biztositékot a nemzeti jogtalaj kiváló, beható tanulmányozásában és mivelésében. Róma ókori jogeszménye, mely nem ismert egyéni szabadságot és emberi egyenlőséget, melynek politikai correlatuma az absolut városi patriciusi uralom és gazdasági correlatuma az aristokratia által megvetett ipar s rabszolgamunka volt. csak közvetitő lehet reánk nézve. Nem római és magyar jogot, hanem a jogot kell miveInunk. Az élettől elfordult, történészi vizsgálat egyoldalúságát kerülve, a társadalmi élet gyakorlati érdekeiből k 11 r. d u n, és az általános jogtudományi eredmények alkalmazásával ónálló alkotást megkisérlenünk kell. _ Meg kell törni a szellemi hűbéri viszonyt, mely mélyebben hajtott a német szomszéd járma alá egyéb érdekeink függőségénél. . E magasztos feladatnak kell, hogy szenteljék legjobb erejüket a fegjobbak. És hogy megismerjék és támogathassák egymást a küzdelemben, szükséges az egyesülés. Soha gyakorlatiabb feladatok, égetőbb szükség nem hivtak életbe egyletet, mint amagyar jogászokét.^ Mint egykor az akadémia a magyar nyelv megmentésére és újjászületésére, ez hivatva lehet a magyar jog megmentésére és újjászületésére. Természetesen ez nemnéhány év, nemis egy nemzedék feladata és a legszerényebb siker és kezdemény is nagy vajúdásokkal, nagy áldozatokkal jár azon kis kör részéről, melynek kitartásától és összetartásától a mozgalom jövője függ. Hogy kiktől indul ki az első kisérlet és megbukik-e ez, nem nagy fontosságú. De életfontosságú, hogy meginduljon, szünetlenül megujitassék és terjedjen mindazok által, kik meggyőződés és kötelesség által arra hivatva vannak. A magyar társadalom jelen átalakulásában a jogmozgalom iránya roppant horderővel bir, azt nem szabad a véletlenre bízni. Bármi guny és ármány, bármi ellenséges hatalmak állják a részvét útját, ne csüggedjenek azok, kik a közvéleményt felrázni hivatvák. írva volt: vox clamabat in deserto. Es az ige mégis a világ ura lőn. A baj nem csak e nemzeté: az emberiségé is; mint Maurice Jolynak dialógusában a pokolban Machiavelli és Montesquieu, világszerte küzdenek egymás ellen a hatalom joga és a szellem joga. Nem kell egyéb jutalom a szellem harezosának azon tudatná.], hogy tábora felett ha mythosz leng, ott a ^magyarok Istenen: és az iemberiség gemusa* kezet fognak. Dr. DeWAdami Rezső. Az eladó egy sarkalatos jogáról. (Adalék a keresk. törvény 351. s 352. §-ainak magyarázatához.) Az eladónak jogait a késedelmes vevő irányában a keresk. törvény 351. s 352-ik §-aiban határozza meg; a 351. §. intézkedik az eladó jogairól az áru átvételében késedelmes vevővel szemben; a 352. íjban megtaláljuk felsorolását azon jogoknak, melyek az eladót illetik, ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az áru még átadva nem lett. A 351. §. szerint az eladó az áru átvételében késedelmes vevő irányában jogosult az árut a vevő veszélyére s költségein valamely közraktárba vagy egy magánszemélynél letenni, vagy a 347. §. értelmében eladni sa késedelemből eredt kár megtérítését követelni. A 352. §. szerint pedig az eladónak jogában áll a szerződés teljesítését s a késedelemből eredt kár megtérítését követelni, vagy a szerződéstől elállani, vagy végül az árut a 347. J-ban foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladni. Mindkét szakasz több jogot ad az eladónak ; mindkét szakasz e jogok taxativ felsorolását tartalmazza. Egy intézkedése e törvényszakaszoknak azonban a keresk. törvény egy másik §-ára hivatkozik s ép e rendelkezés nélkülözi a kellő praecisitást s szorul annál inkább magyarázatra, mivel keresk. törvényünk eddigi feldolgozói, Apáthy és Neumann, épen e pontot hagyták figyelmükön kívül. Mind a 351, mind a 352. §. megadja ugyanis az eladónak azon jogot, hogy az áiut a késedelmes vevő rovására a 347. §. értelmében a 347. §. foglalt határozatok megtartása mellett eladhatja. A 347 § hivatkozott, idenéző intézkedése szerint (347. §. 3-ik bek.): »amennyiben az áru megromlásnak van kitéve s a halasztás veszélylyel jár, a vevőnek jogában ál az arut, ha annak tőzsdei ára van, szabad kézből, egyébként pedig hiteles szemelv közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni,. A 347. 8 csak az esetben hatalmaz fel az árunak szabad kézből vagy nyilvános árverés utján leendő eladására, ha az áru megromlásnak van kitéve s a