Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 6. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 50 — előbb megjelennék a második kötet, mely a büntetőtörvény különös részét s az arra vonatkozó anyagot fogja tartalmazni, hogy közkézen forogjon már f. é. május hó 1-én, — mikorra a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről szóló s már a képviselőház elé terjesztett törvény javaslat a büntetőtörvénykönyvek életbeléptét kilátásba helyezi. Dr. Wlassics Gyula. Átalános magánjogi törvénykönyv. 77. Rész. A dologi jog. (Folytatás.) 329. §. Oly szolgalmaknál, melyeknél fogva a szolgáló jószágon valamit abban kell hagyni, az elévüléshez szükséges, hogy a kötelezettnek valamely tette által a jogosultnak jogbirtoka megszűnt és a jogosított fél ettől kezdve harmincz éven át abban megnyugodott. 330. §. Oly szolgalmak, melyeknél fogva a jogosított a szolgáló telken valaminek tevésére jogosittatik, elévülnek, ba a köte ezett fél a szolgalom gyakorlatának elleneszegült és a jogosított három egymás után következő esztendő alatt jogát nem érvényesítette. 331. §. Ha a telki szolgalom telekkönyvbe bejegyeztetett: az addig, míg a telekkönyvben nem töröltetett, harmadik személyek irányában fenáll, és a fenebbi megszűnési okok ezek ellenében csak roszhiszemüség esetében érvényesíthetők. 332. §. A szolgáló telek tulajdonosa köteles bebizonyitani, hogy a szolgalom az elévülési idő alatti nem használása által megszűnt. III. Fejezet. Személyes szolgalmak. I. Altalános határozatok. 333. §. Személyes szolgalmak bizonyos személy hasznára rendeltetnek és ehhez annyiban kötvék, hogy a jog másra át nem ruházható ; azok gyakorlata azonban másra átruházható, hacsak a szolgalom kizárólag bizonyos személy részére nem rendeltetett. A szolgalmi jog átruházása érvénytelen és sem a gyakorlat átengedését, sem a szolgalom megszüntetését nem vonja maga után. 334. §. Személyes szolgalom tárgyát idegen dolognak összes haszonvételei vagy annak egyes nemei képezhetik. Telki szolgalmak tárgyát képező jogosítványok, anélkül, hogy telek birtokával összeköttetnének, mint személyes szolgalmak állhatnak fen, ha valamely személynek önmagukban is hasznára válhatnak. 335. §. Oly személyes szolgalmakná', melyek gyakorlata a szolgáló jószág birlalását feltételezi, a jogbirtok ezen dolognak a szolgalom gyakorlatára irányzott akarattal való birtokbavételével szereztetik, és annak birtokával együtt elényészik. Egyéb személyes szolgalmaknál a jogbirtok iránt a telki szolgalmakra vonatkozó határozatok alkalmazandók, a mennyiben a szolgáló jószág természete ezt engedi. 336. §. Ha oly személyes szolgalomnál, melynek gyakorlatára a dolog birlalása szükséges, az annak érvényesítése iránti kereset ezen dolog kiadására intéztetik: erre a tulajdoni kereset iránti határozatok alkalmazandók. II. El nem használható dolgok haszonélvezete. 337. §. El nem használható dolgok haszonélvezete feljogosítja a haszonélvezőt, hogy azt az állag sérelme nélkül és saját szükségletére való szoritkozás nélkül a tulajdonos kizárásával használhassa, annak öszszes természeti és polgári gyümölcseit beszedhesse és az azzal összekapcsolt jogokat gyakorolhassa. A haszonélvezőt a szolgáló dolog birlalása illeti és joga kiterjed a dolog minden tartozékaira és növedékére, habár csak ahhoz később kapcsoltatnak. Ha a szolgáló jószágon kincs találtatik: a haszonélvező ennek sem tulajdonát sem használatát nem igényelheti. 338. §. Ha a haszonélvezet csak a dolog képleges részére terjed, avagy ugyanazon dolog haszonélvezete többeket illet, a haszonélvezet az összes jogosultak közt közös leend, és egymásközti jogviszonyuk a a jogközösség iránti határozatok szerint intézendő el. 339. §. A haszonélvezet kezdésénél a szolgáló jószággal összekötött gyümölcsök a haszonélvezőt illetik, a nélkül, hogy azok előállítási költségeit megtéríteni köteles. A haszonélvezet megszűnténél még meglevő, el nem különített természeti gyümölcsök a tulajdonost illetik azon köte ezettségge), hogy a haszonélvezőnek avagy örököseinek az azok előállítására tett költségeket megtérítse. A polgári gyümölcsök a haszonélvezőt haszonélvezetének tartama arányához képest illetik, és az ezekhezi jog napról napra megszerzettnek tekintendő. 340. §. Erdőnek haszonélvezete a fenálló gazdászati terv, és ennek nem létében a rendes erdészeti gazdászat szabályai szerinti favágásra jogosít. Oly fákra, melyeketa véletlen letört vagy harmadik jogellenesen levágott, avagy melyek levágása férgesedés vagy egyéb természeti esemény miatt szükségessé válik, a haszonélvezőt csak annyiban illetik, a mennyiben gazdászati vagy erdészeti használás mellett azokat vágathatta volna, mig a többlet, a mi ezen haszonvételt meghaladja, eladandó, és ára mindenekelőtt az erdő gazdászati vagy erdészeti müvelésére fordítandó; a hátramaradt összeg azonban gyümölcsöztetendő, és kamata a haszonélvezőnek azon idóre, mig joga tart, átengedendő. 341. §. Kertekben, ligetekben, szőllőkben, mezőn, réteken és hasonnemü tereken álló fákat és szőllővesszőket a haszonélvező, ha a telek czélszerü müvelése engedi, levágathatja és elsajátíthatja. Ha ily tereken fák leszáradnak, ha a véletlen ilyeneket letör, avagy harmadik jogellenesen levág, avagy ha levágásuk férgesedés avagy egyéb természeti esemény folytán szükségéssé válik: az ily fák szintén a haszonélvezőt illetik. 342. g. Bányákat, kőfejtőket és hasonló müveket, ha a haszonélvezet kezdésekor a szolgáló telken rnár üzemben állanak, a haszonélvező ugy mint eddig a tulajdonos, tovább használhatja és kiaknázhatja. TJj müveket csak az esetben nyithat, ha a telek az által lényeges változást nem szenved. Azon haszon, a mi harmadik személyek által űzött bányák után törvény szerint a tulajdonosnak jár, a haszonélvezőt illeti, akár a haszonélvezet keletkezése előtt vagy után nyittattak. 343. §. A haszonélvező köteles a szolgáló jószágot, amennyiben jogának gyakorlata mellett lehetséges, épen és jó karban fentartani és használásánál mint óvatos családatya eljárni. A tulajdonos beleegyezése nélkül nem tehet a szolgáló jószágon annak rendes és természetszerű használásával össze nem férő lényege.változtatásokat. Továbbá köteles a szolgáló jószágot értékcsökkenés, elveszés és elsajátítása ellen megőrizni, és ügyelni, hogy a dologgal összekötött jogok nem használás által el ne évüljenek, vagy harmadik személyek tűrés által szolgalmi jogokat ne szerezzenek avagy a dolgot el ne birtokolják, és ha harmadik személyek a dolgon bármi jogot bitorolnak, erről a tulajdonost azonnal tudósitani. Köteles épületeknél a rendes javításokat saját költségén eszközölni, az állatokat etetni és szokásos gondjukat viselni, gazdászati jószágoknál a tartozékokat és gazdasági szerelvényeket teljesen és kellő állapotban fentartani: erdőknél és faültetvényeknél a faállományt gazdászati utánültetés által fentartani, nyájaknál a fogyatkozást a jövendő sarjadékból pótolni. A rendes haszonélvezettel összekötött elhasználás és értékcsökkenés miatt a haszonélvező nem vonható felelősségre. 344. §. Ha földmivelésre szánt jószágon a haszonélvezet rendes gyakorlatához valamely épület vagy egyéb műnek ujonan elkészítése avagy befejezése szükséges, avagy ha a haszonélvezet tárgyát képező épületei, avagy művön főjavítások szükségesek: az építkezést a tulajdonosnak kell teljesítenie. Ha a tulajdonos ezt a bíróság által kitűzött határidő alatt nem teljesiti, helyette a haszonélvező teheti meg ezen építkezéseket a közös egyetértéssel, avagy ennek nem létében a bíróság által jóváhagyott terv szerint. Főjavításoknak tekintendők: a fő- és alapfalak és bolthajtások építése, uj gerendák behúzása, báztetök, a töltések és zsilipek helyreállítása. 345. §. A haszonélvező a tulajdonos helyett teljesített építkezésekre tett kiadásait a haszonélvezet megszűntével annyiban követelheti a mennyiben azokat visszaélés vagy az öt terhelő fentartás elmulasztása által nem okozta és a mennyiben a tulajdonosra nézve még most is hasznos beruházást képeznek. Ha az építkezés leégés folytán vált szükségessé, a biztosítási összeget az építkező veheti át és használhatja fel. 346. §.