Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 6. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 51 347. §. Oly építkezéseket, melyek nem szükségesek, habár különben a t jövedelem szaporítására szolgálnának is, a haszonélvező teljes kártala- I nitás nélkül nem köteles megengedni. 348. §. A haszonélvező köteles minden terheket viselni, melyek a haszonélvezet engedélyezésekor a szolgalmi dologgal össze voltak kötve, ugy , az arra bejegyzett tőkék kamatait is; őt terhelik a dologtól járó minden rendes és rendkívüli közadózások, a mennyiben a haszonélve- I zet tartama alatt vett haszonvételekből fedezhetők, ő viseli azon költségeket is, melyek nélkül a hasznok el nem érhetők. A mennyiben azonban ezen terhek a vett haszonvételeket megbaladják: a haszonélvező a tulajdonostól kárpótlást kérhet. 349. §. A dolog tulajdonosát már a haszonélvezet ideje alatt illeti kereset a haszonélvező ellen, kötelességeinek teljesítése és kárpótlása iránt. 350. §. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező a dolgot, tartozékait , és gyümölcseit, a mennyiben ezek a fenebbi 340. §. értelmében őt nem illetik, a tulajdonosnak átadni és az általa vétkesen okozott kárt megtéríteni köteles. Eldöglött állatoknál, a mennyiben az ő vétke miatt az érték megtérítésére nem kötelezhető, vagy a fenebbi 344. §. értelmében a fogyatkozást pótolni nem köteles: a haszonélvező csak az eldöglött darabok bőreit, illetőleg ezek értékét köteles megtéríteni. 351. §. Ha a haszonélvező, a nélkül hogy a haszonélvezetnél fogva arra kötelezve lenne, a dologra költött: a haszonélvezet megszűntével kiadásainak és beruházásainak megtérítését annyiban követelheti, a mennyiben a jóhiszemű birtokos a tulajdoni kereset esetében ezt igényelheti. 352. §. A kölcsönös követelések bebizonyításának könnyítésére a tulaj- j donos és a haszonélvező minden szolgalmi dolgokról és tartozékaikról , hiteles vagy hitelesített összeírást készíttessenek. Ha az elmulasztatott, az vélelmeztetik, hogy a haszonélvező a dolgot annak rendes használására megkívántató minden darabokkal együtt középszerű használható állapotban vette át. Ha ezen összeírás elkészítéséhez a tulajdonos kellő értesítés után meg nem jelent, a haszonélvező a felvételt maga eszközöltetheti érvényesen. 353. §. Rendszerint a tulajdonos a haszonélvezőtől a dolog és tartozékai állagának biztosítását csak akkor követelheti, ha az kiköttetett j vagy valamely veszély mutatkozik. Ha a dolog még át nem adatott, és a biztosítás meg nem adatik, a tulajdonos a dolgot a biztositék adásáig visszatarthatja, de a haszonvétel ez esetben is a haszonélvezőnek kiadandó. Egyéb esetben a biztositék minőségét és összegét a biró állapítja meg a körülményekhez képest, s ha ez a haszonélvező által nem teljesíttetik, a dolog haszonélvezete vagy a tulajdonosnak méltányos kiegyenlítés mellett átengedendő, vagy a körülményekhez képest bérbe vagy bírói zárlat alá veendő. III. Elhasználható dolgok és követelések haszonélvezete. 354. §. Oly dolgok haszonélvezeténél, melyek csak elfogyasztás vagy el" i idegenités által hajtanak hasznot, valamint áruraktár haszonélvezeté" j nél is a haszonélvező a dolgok tulajdonosává válik, azok veszélyét | viseli és azokat elhasználhatja s elidegenítheti, és amennyiben határozott összegért át nem vette, a haszonélvezet megszűntével választása j szerint hason fajú és minőségű dolgokat, vagy azon értéket téríti meg, | melylyel a haszonélvezet keletkezésekor birtak. Az átvett tárgyakért [ a fenebbi 353. §. esetében az abban foglalt módon köteles biztosítékot nyújtani. 355. §. Öltözék és butornemüeknél a haszonélvezet az el nem használható dolgok haszonélvezete iránti szabályok szerint foglal helyt, ha más nem rendeltetett. 356. §. Ha a haszonélvezet tárgyát követelés képezi, a haszonélvező azt ugy, mintha neki áteogedtetett volna, felmondhatja, behajthatja, és ha annak tárgyát megkapja, ezt annak minősége és rendeltetése szerint használhatja. A követelés érvényesítésénél csekély hibáért is felelős, s ha a követelés tárgyát megkapja, ezért a fenebbi 353. §-ban foglalt szabályok szerint biztosítást adni köteles. 357. §. Ha maga a haszonélvező a haszonélvezet tárgyát képező követelés adósa: annak megszűntéig a követelés fel nem mondható és be nem perelhető. 358. §. Ha a követelés haszonélvezete kamathuzásra szorítkozik, a haszonélvező sem felmondásra sem behajtására, és ha az adós mondja fel, a tőke átvételére fel nem jogosittatik. A tőke feletti rendelkezés csak a hitelezőt illeti, ez azonban csak a haszonélvező beleegyezésével, és ellenzése esetében csak birói engedélyijei szedheti be és rendelkezhetik a beszedett összeg felett. Ha a visszafizetett tőke ujonan kamatra kiadatik, a haszonélvező ezen uj tőkekövetelés kamatját húzza, különben a haszonélvező a kamat elvonása miatt kellő kárpótlást és biztosítást kérhet. 359. §. Változó tőzsdei árnak alávetett értékpapírok haszonélvezete nem jogosít fel azok eladására, és az eladás csak a haszonélvező és tulajdonos belegyezésével avagy birói engedélylyel eszközölhető. A haszonélvezet megszűntével ugyanazon értékpapír adandó vissza; ha a haszonélvezet tartama alattjkisorsoltatik vagy kifizettetik: a haszonélvező az átvett összeget köteles visszafizetni. 360. §. Életjáradék haszonélvezeténél a haszonélvezőt a haszonélvezet ideje alatt lejárt részletek illetik. Bányarészvény haszonélvezeténél is a haszonélvezőt az arra eső jövedelem illeti, de köteles az arra kivetett veszteséget is fizetni; amennyiben azonban a húzott hasznot ezen veszteség fölülhaladja, a tulajdonos kárpótlással tartozik. IV. Összes vagyon haszonélvezete. 361. §. Az egész jövendő vagyonra avagy annak képleges részére csak végintézetileg, az egész jelen vagyonra avagy annak képleges részére más módon is rendelhető haszonélvezet. Ha szerződésben az egész jelen és jövendő vagyon avagy annak képleges része köttetik le haszonélvezetül: az egészben [érvénytelen és ennél fogva a jelen vagyonra nézve sem érvényesíthető. 362. §. Az egész vagyon haszonélvezeténél mind a tulajdonos mind a haszonélvező mindkét fél aláírásával ellátandó leltárnak felvételét kívánhatja. 363. §. A haszonélvezet a vagyon egyes tárgyaira rendeltnek tekintendő. A haszonélvezet csak a terhek levonta után fenmaradó vagyonra terjed, és ennél fogva az adósságok kamatait és a vagyont terhelő egyéb fizetményeket a haszonélvező köteles teljesíteni, a mennyiben a haszonélvezet idejére esnek. Adósságok visszafizetése a vagyon állagából mindkét fél beleegyezésével, avagy ennek nem léte esetében birói határozat értelmében eszközlendő. Ha a haszonélvező adósságokat sajátjából fizetett vissza, a kielégített hitelező jogába lép. 364. §. Ha befalazott, elásott, avagy egyéb módon elrejtett dolgok fedeztetnek fel, a haszonélvezőt ezek haszonélvezete is illeti, a mennyiben a tulajdonos tulajdonává válnak. 365. §. Ha az egész vagyonhoz egyéb dolognak haszonélvezete is tartozik : a haszonélvezőt ennek haszonvételei ép ugy illetik, mintha a haszonélvezet őt illetné. V. Dolog használata, lakás és együttlakás. 366. §. A használati jognál fogva a jogosított a dolgot csupán a maga szükségleteire használhatja. Ha a dolog gyümölcsöt hoz. a használatra jogosított a természetes gyümölcsöket is húzhatja, a mennyiben saját háztartására fordítja. A szükséglet a használat szerzésének időpontja szerint határozandó meg. A jogosítottnak állásában vagy foglalkozásában utóbb történt változások tágabb használatra igényt nem adnak. 367. §. Lakásjognál fogva a háznak minden lakható és a háztartásra rendelt részeit saját szükséglete erejéig használhatja. 368. §. Valamely ház használata és a lakásjog esetében a jogosítottnak szükséglete családjára, akár a jog keletkezésekor annak tagjai máimegvoltak, avagy később jöttek hozzá, valamint szolgaszemélyzetére és vendégeire való tekintettel határoztatik meg. Házasulás vagy külön háztartás alapítása által a családból kilépő gyermekekre a lakásjog ki nem terjed. (Befejezése köv.)