Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 323 — kitöröltette a nélkül, hogy közhivatalnokká kineveztetett volna va«y hogy a feljelentéskor egyik ügyvédi kamara lajstromába sincs tél véve 110. §. Ha az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok vagy gyakorló ügyvéd nevét az ügyvédi kamara illető lajstromából azon okból töröltette ki, vagy mint gyakorló ügyvéd magát egyik ügyvédi kamara lajstromában sem azért nem vétette fel, mert közhivatalnok vagy kir. közjegyző lett: a fegyelmi panaszra, vagy az esetleg már folyamatban lévő fegyelmi eljárásra vonatkozó iratok, kivéve, ha a tárgyalásra a határidő már kitüzetett, azon fegyelmi bíróság, illetve hatóságnak küldendők meg, mely a panasz elintézésére a panaszlott közhivatalnoki vagy kir. közjegyzői állasánál fogva illetékes; ezen fegyelmi biróság, illetve hatóság azonban köteles a jelen törvénynek a fegyelmi panaszokra vonatkozó intézkedéseit alkalmazni. Hasonló eljárás követendő azon ügyvédjelöltek és ügyvédgyakornokok ellen tett panasz vagy folyamatban lévő eljárás eseteiben is, kik a 4. és 16. §§. intézkedéseinél fogva joggyakorlati idejük egy része alatt közszolgálatban vannak. Ha oly gyakorló ügyvéd ellen tétetik fegyelmi panasz, ki egyszersmind közhivatalnok is lehet, a fegyelmi eljárás befejezte után az iratok a reá — mint közhivatalnokra — illetékes fegyelmi bíróságnak megküldendők. 111. §. Ha több fegyelmi biróság között illetőségi összeütközés merül fel, a legfőbb Ítélőszék illető tanácsa határoz. 112. §. Az ügyvédi fegyelmi biróság tagjai, a kir. ügyész, továbbá a kamarai ügyész, a panaszló vagy a panaszlott kifogása következtében csak a polgáii törvénykezési rendtartartás 56. §. esetében mellőzhetők. Ily kifogás felett mindig az illetékes fegyelmi biróság határoz, és ezen határozata ellen jogoi voslat csak a véghatározat meghozatala után érvényesíthető. Ha a kamara elnöke, és alelnöke, vagy ha a kamarai fegyelmi bíróságnak annyi tagja érdekelt, hogy a biróság meg nem alakítható : biróküldés alkalmazandó, melyet a felek kérelmére, vagy a fegyelmi bíróság jelentése következtében az igazságügyminiszter rendel el. 113 §. Az illető ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyész, és az illető kir. főügyész, valamint az igazságügyminiszter megbízottá a fegyelmi panaszokat, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat mindenkor megtekinthetik, és a panasz visszautasítására, a fegyelmi eljárás elrendelésére, megszüntetésére, a nyomozás elrendelésére, a tárgyalásra, felmentésre s megfenyitésrenézve tekintet nélkül a kamarai ügyész indítványára és pedig az igazságügyminiszter megbízottá — ha nem kir. üg\ész — az illetékes kir. ügyész vagy főügyész utján a, fegyelmi bírósághoz indítványokat tehetnek és a fegyelmi biróság határozatai ellen a jelen törvényben megengedett felebbezéssel élhetnek. 114. §. A fegyelmi panesz rendszerint írásban nyújtandó be, de megtehető az szóvalis az illető kamara elnöke és ügyésze, az illető kir. ügyész, valamint főügyész és a panaszlóra illetékes e. f. kir. bíróságok vezetőinél is, kik arról jegyzőkönyvet kötelesek felvenni, és azt az illetékes fegyelmi bírósághoz átküldeni. Ha az írásban ben)ujtott panasz ügyvéd vagy kir. közjegyző által ellenjegyezve nincs, azt a panaszló két tanú előttemezése mellett aláírni, vagy aláírását hitelesíttetni köteles. A fegyelmi panasz a kamara fegyelmi bíróságához intézendő, ha az azonban az ügyvédi kamarához vagy választmányához intéztetett, azáltal nem utasítható vissza, de megküldendő a kamara fegyelmi bíróságának, vagy a 110. §-ban emiitett fegj elmi biróság, illetve hatóságnak. 115. §. Mindenik közhatóság köteles, mihelyt valamely ügyvéd által elkövetett visszaélés nyomára jön, azt az illető ügyvédi kamara fegyelmi bíróságával közölni. 116. §. A panasz-beadványt a fegyelmi biróság elnöke, beérkeztétől számított 48 óra alatt elnöki végzéssel véleményezés végett a kamara ügyészének kiadja, ki arra nézve indítványát 8 nap alatt előterjeszteni köteles. Az ügyészi előterjesztvényt a panaszbeadvánnyal együtt a fegyelmi biróság elnöke 48 óra alatt a fegyelmi biróság egyik tagjának kiosztja, ki az ügyet 8 nap alatt a fegyelmi bíróságnak zárt ülésében előadja. 117. §. A fegyelmi bíróság az ügyet bírálat alá vévén, tekintettel a kamarai ügyész, vagy a kir. fő- illetve ügyész netaláni indítványára határozatot hoz, és ha az iratokból azt látja: 1) hogy a panasz alaptalan: azt indokoltan visszautasítja; 2) hogy az ügy illetőségi körébe nem tartozik; az iratokat szintén indokolással azon hatóságnak, mely annak elbírálására illetőséggel bir, megküldi; 3) hogy a visszaélés csekélyebb rendetlenséget képez, az iratokat a kamara elnökének az 57. §. 7-ik pontja értelmében eljárss végett kiadja; 4) hogy a panasz beigazolt, s a tényállás feldertiésére nyomozás egyátalán nem szükséges ; az ügy tárgyalását elrendeli, és az iratokat a tárgyalási nap kitűzése végett az elnöknek kiadja; 5) hogy a panaszlott meghallgatása szükséges, ezt záros határidő alatt 10—100 ftig terjedhető pénzbírság terhe mellett nyilatkozatra felszólítja, és 6) hogy a tényállás nyomozás nélkül tisztába nem hozható: ennek teljesítésére a kamarának egyik tagját, ki azonban a fegyelmi bíróságnak tagja nem lehet, mint biztost, esetleg a szükséges utasítással ellátva kirendeli, a ki eljárásának megkezdése előtt az 55-ik §-ban meghatározott esküt (fogadalmat) teszi le, ami egyébiránt ugy is tehető, hogy a kiküldött azon esküt (fogadalmat) sajátkezűié? leirja, két tanú előtt aláírja, és azon iratot a fegyelmi bíróságnak megküldi. 118. §. A f gyelmi bíróságnak az előző §-ban emiitett határozata meghozatal után 8 nap alatt a kamarai ügyész, a panaszló és a kamara székhelyén levő kir. ügyésznek kiadandó, kik az ellen a 117. §. 1. 2. és 3. pontjai esetében 8 nap alatt felebbezéssel élhetnek. A íegyelmi bírósági határozat a 117. §. 4 5. és 6. pontjainak eseteiben a panaszlottnak, illetve gondnokának is és pedig az illetékes szolgabíró utján kézbesítendő. 119. §. A panaszlott a 117. §. 5. pontja esetében a kitűzött határidő alatt a panaszra nyilatkozni és védelmére minden arra alkalmas adatot felhozni köteles, mert későbbi védekezés tekintetbe nem vehető. Ha a panaszlott nyilatkozatát beadta, az a kamara elnöke által a 116. §-ban meghatározott idő alatt a kamara ügyészének adatik ki, ki ha a tényállást ezen nyilatkozattal vagy az esetleg indítványozott és a fegyelmi biróság által megrendelt pótnyilatkozattal felderitettnek tapasztalja, 8 nap alatt érdemleges indítványt tesz, ellenkező esetben pedig nyomozást véleményez. Ha a panaszlott a felhívásnak eleget nem tesz, a fegyelmi biróság a pénzbírságot meghatározza, és amennyiben czélszerünek tartja, őt ujabb határidő és pénzbírság terhe alatt a nyilatkozat megtételére kötelezi, vagy pedig a nyomozást, vagy esetleg a kamarai ügyész ujabb meghallgatása után az ügy tárgyalását elrendeli. 120. §. Ha a panaszlott az ujabban kitűzött határidő alatt sem nyilatkozik, ujabb határidő ki nem tűzhető, de az ujabbi pénzbírság meghatározása után a nyomozás vagy esetleg az ügy tárgyalása elrendelendő. 121. §. A 117. §. 6. pontja alapján kiküldött biztos netaláni akadályoztatási esetet a megbízás alóli felmentésére irányzott esetleges kérelmével a megbízás vételétől számított 8 nap alatt a fegyelmi biróságnak előterjeszteni, ellenkező esetben pedig valamint a fegyelmi biróság ujabbi utasítására eljárását 14 nap alatt megkezdeni köteles. Az akadályoztatás kérdésében afegyelmi biróság végérvényesen határoz. A tényállás felderítése czéljából a biztos kinyomoz minden körülményt, a panaszlottat és érdekelt feleket, továbbá a tanukat és szakértőket kihallgatja, s a mennyiben alapos ok forog fen arra nézve, hogy a tanuk és szakértők a tárgyaláson meg nem jelennek: őket perrendszerüen megesketi. A biztos a panaszlott ügyvéd irodáját, ügykönyveit és iratait megvizsgálhatja, azokat szükség esetén lezárolhatja, és — ha szükség — ebbeli intézkedései foganatosítására a közigazgatási hatóság közbenjárását is igénybe veheti, mely a segélyt meg nem tagadhatja. A biztosnak jogában van egyes hatóságoktól a tényállás felderítéséhez szükséges iratok közlését is kívánni, mely megkeresésnek — kivéve, ha az iratok közzé nem tehetők, — mindenik hatóság eleget tenni tartozik. Utóbbi esetben a megkeresett hatóság csakis a közölhető adatokat tudatja a biztossal. 122. §. A biztos előtt a tanuzást, senki meg nem tagadhatja, és azok, kik ezen intézkedés ellen vétenek, a kamarai fegyelmi biróság által annyiszor — mennyiszer 50 forintig terjedhető — a 96. és 103. §§. intézkedései szerint behajtandó pénzbirságban marasztalhatók, mely bírósági határozat nem felebbezhető. 123. §. A biztos köteles eljárása folyamán minden fontosabb mozzanatot a kamarai ügyészszel, a tenni szándékolt intékedéssel együtt közölni, és ha az ügyész kívánja, az eljárás mindenik szakában az iratokat megtekintés végett rendelkezésére bocsátani, tett indítványait pedig figyelembe venni, vagy amennyiben eltérő nézete volna, azt a fegyelmi biróságnak bejelenteni. A fegyelmi biróság ily esetekben késedelem nélkül határozatot hoz. 124. §. A biztos, eljárása befejeztéről a panaszlottat értesiti, kinek jogában áll a biztos által meghatározandó 8 nap alatt az iratokat megtekinteni, és esetleg a vizsgálat kiegészítését kívánni. A panaszlott, ha ezen kinánságát a biztos nem teljesiti, vagy ha eljárása által magát sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást, amelyhez a biztos — mihelyt az orvoslás igénybevételéről értesült — az iratokat azonnal beterjeszteni, a fegyelmi biróság pedig az eset felett késedelem nélkül határozni köteles. Ezen, valamint a 123. §. értelmében hozott határozat ellen csupán az ügybeli véghatározat után lehet felebbezni. A panaszlottnak joga a panaszlót is megilleti, azt azonban csak kir. közjegyző vagy ügyvéd közbejöttével érvényesítheti. 125. §• A biztos eljárása egész folyamáról jegyzőkönyvet vezet, és azt az eljárás bt fejeztével, az összes iratokkal együtt a kamara ügyészének ad ja át, ki ha a vizsgálatot hiányosnak véli, annak kiegészítését indítványozhatja. Ha a biztosnak az ügyészi indítványtól eltérő nézete van: a 123. §-ban megírt eljárás követendő. 126. §. A befejezett nyomozásra vonatkozó iratok vétele után a kamarai ügyész 8 nap alatt a fegyelmi bírósághoz indítványát beterjeszti. 127. §. A fegyelmi biróság elnöke, valamint az általa kirendelt előadó, és a fegyelmi biróság az ügyészi indítványra nézve (119. és 126. §§.) és az illető kir. főügyész vagy kir. ügyész indítványát illetőleg, a 116. §. szerint jár el. 128. §. A fegyelmi biróság, ha a tényállást teljesen felderitettnek látja, figyeleiumel az illető kir. főügyész vagy kir. ügyész netaláni