Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 324 — indítványára, zárt ülésben a 117. §. 1. 2. 3. vagy 4. pontja értelmében határozatot hoz, amely a 118. §. szerint kiadandó és esetleg a kir. főügyésznek is kézbesítendő. Ha a határozat a 117. §. 1., 2. és 3. pontja éltelmében hozatott, a kamarai ügyész, kir. ügyész és panaszló az ellen a 118. §-ban meghatározott módon felebbezhetnek. Ha a határozatban tárgyalás rendeltetik el, azzal a tanuk és szakértők is meghívandók. Ily határozat nem felebbezhető. 129. §. Az elnök az iratok vételével (117. §. 4. p.) a tárgyalási határidőt, mely négy hétnél továbbra nem terjedhet, 48 óra alatt kitűzi, és határozatának kiadatására nézve a 118. §. szerint akként intézkedik, hogy a meghívót az illetők a tárgyalási határidő előtt legalább 8 nappal vegyék. 130. §. Panaszlott vagy megbizottának és a panaszló megbizottának(123.) a meghívó vétele után ismét jogukban áll az iratokat megtekinteni, és azokról másolatokat is vehetnek. 131. §. Amennyiben a panaszlott tárgyaláson megjelenni időlegesen akadályozva lenne, annak elhalasztását a meghivó vétele után 24 óra alatt kérheti. Erre nézve a fegyelmi bíróság akkép tartozik intézkedni: hogy az érdekeltek a netaláni elhalasztásról a tárgyalási határidő előtt idejekorán értesíttethessenek. A tárgyalás megtartását egyébiránt a panaszlott meg nem jelenése nem akadályozhatja. Ez okból a panaszlott, ha a megjelenésben akadályozva van, megbizott ügyvédet is küldhet, ha pedig ezt nem teszi, költségére ügygondnok kirendelését kérheti, vagy védelmét a tárgyalási napra fegyelmi bírósághoz Írásban beküldheti. 132. §. Amennyiben a megidézett tanú vagy szakértő meg nem jelennék, a fegyelmi bíróság őt 50 forintig terjedhető pénzbirsággal fenyítheti, vagy — amennyiben jelenléte nélkül a tárgyalás meg nem tartathatnék — kényszerítő eszközök alkalmazása végett az illetékes közigazgatási hatóságot megkeresi, mely annak megfelelni köteles. Ha a tanú vagy szakértő vallomására már a nyomozás alatt (121. §.) megeskettetett, a fegyelmi bíróság a vallomást ujabb kihallgatás nélkül is figyelembe veheti. 133. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános, kivéve ha a fegyelmi biróság közerkölcsiség szempontjából a közönség kizárását szükségesnek találja. 134. §. A fegyelmi biróság (112. §.) megalakulván, a tárgyalást az elnök, a panaszló (közvádló), továbbá a panaszlott és az ügy minőségének megnevezésével nyitja meg és elintéztetvén a netalán felmerült előleges kérdések iránt tett indítványok, rövid kivonatban előterjeszti a tényállást. A kamara ügyészének és a kir. ügyésznek, valamint a panaszló és panaszlottnak jogában áll a tényállás kiegészítéséhez észrevételeket tenni. 135. §. A fegyelmi biróság elnöke a fentiek után a panaszlottól vagy megbizottától, illetve ügygondnokától megkérdezi a közpályára, valamint előéletére vonatkozó adatokat, amelyeket a választmány által vezetett nyilvántartási lajstrom alapján (66. §.) esetleg helyesbit. Az érdemleges tárgyalás megkezdetvén, az elnök a panasz tárgyában kérdéseket intéz a panaszlott, illetve megbizottához vagy ügygondnokához, továbbá a panaszló s tanukhoz, valamint szakértőkhöz, és a szükségesnek tartott, vagy a birák, továbbá a panaszlott, a kamarai vagy kir. ügyész, és a panaszló által kivánt iratokat felolvastatja, a panaszlottnak netalán zár alá vett könyveit és iratait felmutatja, a tanuk vagy szakértők által megvizsgáltatja, és ezeket, ha megesketve nem volnának, és a fegyelmi biróság azt szükségesnek tartja, megesketteti. Az elnök utáu a birák is intézhetnek kérdéseket. A kamarai vagy kir. ügyész, valamint a panaszló panaszlottkoz, és ezek, valamint a panaszlott a tanukhoz és szakértőkhöz az elnök utján és annak, illetve a fegyelmi bíróságnak beleegyezésével szintén intézhetnek kérdéseket. A panaszlott megbízottá, illetve ügygondnoka a panaszlott jogaiba lép. 136. §. A tárgyalás folyamán hozott határozatok ellen csak a véghatározattal együtt lehet felebbezni. 137. §. Befejeztetvén a bizonyítási eljárás, a kamara ügyésze annak eredményét, rövid kivonatban előterjeszti, és a panasz alaptalanságának kimondására, vagy a panaszlott felmentésére, avagy megfenyitésére, s ez utóbbi esetben egyszersmind a fenyíték fokozatára nézve is inditványt tesz. A kamarai ügyész indítványa után a kir. ügyészt és a panaszlót illeti az indítványozás joga. Ezen indítványokra a panaszlott, illetve megbízottá, vagy ügygondnoka válaszolhat. A kamara ügyész, továbbá a kir. ügyész, vagy a panaszló viszonválasza után a panaszlottat illeti a végszó, mely után további szóváltás meg nem engedhető. A panaszló a 134. és 135. §-ban említett, és inditványozási jogát, ha nem ügyvéd vagy kir. közjegyző, csakis ügyvéd vagy kir. közjegyző utján érvényesítheti. 138. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a nyomozás folytatását teszik szükségessé, ezt a fegyelmi biróság — a további bizonyítási eljárás felfüggesztése mellett — elrendeli; ha pedig a biróság azt tapasztalja: hogy az ügy illetőségi körébe nem tartozik, a 117. §. 2. p. szerint jár el. 139. §. A tárgyalás egész folyamáról jegyzőkönyv vezetendő, melybe a biróság tagjainak, és a jelen volt érdekelt felek és ezek képviselőinek nevei beirandók. A jegyzőkönyvbe, mely az ügyyédi kamara titkára által vezetendő és általa valamint a fegyelmi biróság mindenik tagja által aláírandó a hozott határozat indokaival együtt teljhatalmukig beírandó. 140. §. A fegyelmi biróság a tárgyalás befejezte után visszavonul és a szerzett bizonyítékokból merített meggyződése szerint a panasz alaptalanságára, vagy a pmaszlott felmentésére avagy megfenyitésére, s utóbbi esetben a 102. §. intézkedései szerint a fenyíték kiszabására nézve is itéletileg határoz. Az Ítéletet az elnök röviden indokolva ugyanazon ülésben szóval kihirdeti, és intézkedik, hogy az 48 óra alatt indokaival együtt írásba foglaltatván, további 48 óra alatt az illető ügyvédi kamarának, továbbá panaszlottnak, a kamarai ügyész, kir. ügyésznek, és panaszlónak iráf ban kiadassék, kik ezt a kszbesitéstől számított 8 nap alatt felebbezhetik, és az igazságügyminiszterhez felterjesztessék. A biróság tanácskozásáról a kamara titkár által külön jegyzőkönyvbe vezettetik, melyet ő valamint a fegyelmi biróság mindenik tagja szintén aláír. 141. §. Ha a panaszlott megfenyíttetik, esetleg a panaszlómagán félnek okozott kiadásokban, továbbá a nyomozás és a tárgyalás költségeiben is elmarasztalandó, ha pedig a panasz a megtartott tárgyalás folytán, vagy egyébként (128. §.) alaptalannak mondatik ki, amennyiben azt nem valamely közhatóság, de magánfél tette: az a fenebbi és a panaszlottnak okozott költségekben is elmarasztható. XV. A panasz alaptalansága, vagy hamis vád esetében teendő intézkedés. 142. §. Ha a fegyelmi eljárás bármelyik szakában a panasz valótlannak bizonyul, vagy ha a fegyelmi biróság azt látja, hogy a magánfél által emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására állapíttatott: a kamarai ügyészt utasíthatja, hogy panaszló ellen rágalmazás illetve hamis vád miatt az 1878; V. t.-cz. 260-ik illetve 227-ik §-a alapján feljelentést tegyen. XVI. Felebbezés. 143. §. A felebbezés indokolással, vagy a nélkül mindig az eljárt fegyelmi bíróságnál írásban adandó be, mely azt 8 nap alatt az eljárás valamint a tárgyalásra vonatkozó összes iratokkal, é? az ítélet e edetiésegy másolat példányával felszerelve, a II fokú bírósághoz (107. §.) felterjeszteni köteles. 144. §. A II. fokú biróság a felterjesztett iratok alapján határoz és határozatát az I. fokú fegyelmi bíróságnak megküldi, mely annak kézbesítésére nézve a 140. §. intézkedései szerint jár el. XVII. A fegyelmi eljárás megujitása. 145. §. Uj bizonyítékok alapján a 147. §-ban megbatározott elévülési idő lefolyta előtt az eljárt fegyelmi bíróságnál a fegyelmi eljárás megujithatása szo galmazható. A kérelem felett a biróság 8 nap alatt zárt ülésben határoz, és határozatáról az érdekelteket a 118. §. intézkedései szerint értesiti, kik az ellen a kézbesítéstől 8 nap alatt felebbezéssel élhetnek. XVIII. Vagyoni felelősség. 146. §. Az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok és gyakorló ügyvéd azon kárért, melyet hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által szándékosan vagy gondatlanságból okozott, teljes kártérítéssel is tartozik. A kártérítési kereset a kárkereső fél személyes bírósága előtt a p. tvk: rendtartás intézkedései szerint inditandó meg, amely érdemleges határozat hozatala előtt a kereset alapját képező mulasztás vagy cselekvés lényegére nézve amennyiben az fegyelmi panasz tárgyát nem képezte, az ügyvédjelöltre, ügyvédgyakornokra, vagy ügyvédre illetékes fegyelmi bíróságnak véleményét meghallgatja. Ha azon mulasztás vagy cselekvés miatt, mely a kereset alapját képezi, az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok, vagy gyakorló üdyvéd ellen már fegyelmi eljárás volt folyamatban: a polgári biróság a fegyelmi biróság jogerejü határozatát hivatalból megszerezni, ha pedig a fegyelmi eljárás még folyamatban volna, annak eredményét bevárni tartozik. A kártérítési kereshetőség joga megszűnik, ha a kereset azon időponttólkezdve, melyben a kárt okozott cselekvés vagy mulasztás a kárt szenvedett fél tudomására jutott, három (3) év alatt meg nem indíttatott. XIX. A gyakorlattól felfüggesztés. 147. §. Az ügyvédi fegyelmi biróság az ügyvédjelöltet, ügyvédgyakornokot és gyakorló ügyvédet a gyakorlattól minden további eljárás nélkül felfüggeszti: 1) ha ellene a büntető biróság által jogérvényesen a vizsgálati fogság elrendeltetett, vagy