Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 322 Ha a zugirász, és az, ki a zugirásznak segédkezet nyújt, állami, törvényhatósági, vagy községi hivatalnok, kir. közjegyző, ügyvéd, közjegyzői vagy ügyvédjelölt, avagy ügyvédgyakornok; a fenebbi büntetésen felül egyszersmind fegyelmi bíróságilag is büntetendő, mely czélból a zugirászat miatt folyamatba tett eljárás befejezte után az iratok az illetékes fegyelmi bíróság vagy hatóságnak megküldendők. 97. §. A zugirász a fél eltanében, az pedig, ki a zugirászt elősegíti, ez irányában kikötött vagy igényelt dijat per utján nem érvényesítheti, a már átvett dijat pedig a fél, illetve a zugirász kérelmére visszaadni köteles. 98. §. A zugirászati kihágás felett azon járásbíróság ítél, melynek területén a zugirász — illetve a zugiiászatot elősegítő egyéo lakik, ha pedig lakása ki nem puhatolható: azon járásbíróság, melynek területén a feljelentett zugirászat elkövettetett. XI. Főfelügyelet. 99. §. Az ügyvédjelöltek, ügyvédgyakornokok, ügyvédek és ügyvédi kamarák felett a főfelügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja, ki a tapasztalt visszaélések megtorlása és a hiányok orvoslásáról gondoskodik. E végből az igazságügyminiszter: 1) az ügyvédi kamarák ügyvitelét, és ügy-, valamint pénzkezelését megvizsgáltathatja; 2) a kamarák közgyűlésére biztost küldhet, ki nevében intézkedik ; 3) a közgyűlések határozatainak részletes indokolását kívánhatja, azok foganatosítását megtilthatja, vagy feltételekhez kötheti; 4) a kamara által megállapított ügyrendet módosíthatja, és helybenhagyja; 5) a kamara által teljesitett választásokat — amennyiben törvényellenesség követtetett el — megsemmisítheti; 6) amennyiben a kamara tisztviselőitől és választmányától hasznos működést nem vár, a 3 év letelte előtt is uj választásokat rendelhet és 7) minden intézkedést megtesz arra nézve: hogy a köz- és igazságügy — valamint az ügyvédség érdekei megóva legyenek, és az ügyvédi állás — valamint az ügyvédség emelésére irányzott törekvések sikerre vezessenek. XII. Felelősség. 100. §. Az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok ós gyakorlóügyvéd hivatalos eljárásáéit felelősséggel tartozik. A felelősségre vonás a kamarai választmány, elnök, vagy ügyész, vagy a kamara székhelyén lévő kir. ügyész, az illető főügyész, továbbá bármely hatóság, vagy magánfél panasza következtében tétetik. A magánfelnek a panasztételhez joga azonban azon időtől kezdve, melyben a visszaélés tudomására jutott, három (3) év alatt elenyészik. 101. §. Fegyelmi esetet képez : I. ha az ügyvédjelölt és ügyvédgyakornok : 1) főnöke utasításait ismételten épen nem, vagy hanyagul teljesiti, vagy irányában tiszteletlenséget tanúsít, vagy 2) magát botrányosan viseli; II. ha az ügyvéd 3) a jelen törvény intézkedéseit és a hivatásával járó kötelességeket megszegi; 4) a hatóságok iránt szóval vagy b adványaiban tiszteletlenséggel viseltetik (81. §.); 5) a kamara közgyűlése, választmánya, vagy elnöke által reábizottakat ismételten hanyagul teljesiti, vagy a vett megbízásoknak nem engedelmeskedik; 6) a kamara közgyűlésén rendetlenkedik, vagy magát illetlenül viseli; 7) világosan igazságtalan vagy alaptalan ügyek vitelére vállalkozik ; 8) a felek részére alaptalan és nyilván czéltévesztett beadványokat készit; 9) az ellenfél terhére megítélendő ügyvédi költségek egy részének felajánlása melleit, továbbá díjazott közbenjárók által, vagy egyéb botrányos módon feleket keres; 10) alkusz és hajhászi egyes teendőkre vállalkozik; 11) a reábízott ügyekben hanyagságot és késedelmet tanusit; 12) könyveit rendetlenül viszi, és irodáját hanyagul kezeli; 13) a zugirászokat az általuk készített beadványok ellenjegyzésével, a dolgozatok kiigazításával, továbbá tanácscsal vagy véleményezéssel tiltott cselekvényeik üzésében elősegíti, vagy ezen cselekvényeiket elpalástolni igyekszik; 14) eljárásával vagy magaviseletével az ügyvédi kar tisztességét és tekintélyét sérti, vagy 15) ha azon tárgyat, mely miatt valamely per vagy ügy vitelével megbízatott, magához váltja, amelyre vonatkozó jogügylet egyébiránt semmis. A 3—14. pontok alatt felsorolt esetek a tárgy természetében rejlő eltéréssel az ügyvédjelöltekre és ügyvédgyakornokokra is alkalmazandók. 102. S. A fegyelmi esetek fenyítékei: I. az ügyvédjelölteknél és ügyvédgyakornokoknál: 1) írásbeli feddés; 2) pénzbírság 5—200 forintig; 3) a joggyakorlati évek számának — a jelen törvényben meghatározottak °(4. 16. §§.) beszámításával - legfeljebb hat-hatra felcinclésG * 4) ' az ügyvédjelöltek illetve ügyvédgyakornokok lajstromából kitörlés, vagyis annak kimondása, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédvizsgára nem bocsátható, illetve az ügyvédgyakornok a gyakorló ügyvédek lajstromába fel nem vehető ; II. a gyakorló ügyvédeknél: 5) írásbeli feddés; 6) pénzbírság 30—1000 forintig ; 7) felfüggesztés az ügyvédség gyakorlásától legfeljebb 2 évig, s 8) az ügyvédség gyakorolhatására nézve a jogosultság megvonása. Ugyanazon ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok vagy gyakorló-ügyvéd ellen az 1. illetve 5. p. alatt emiitett fenyíték átalában, a 2. 3. illetve 6. és 7. p. alatti pedig ugyanazon mértékben csak egy ízben alkalmazható, és ujabbi megfenyités esetében a fenyíték mindig magasabb fokban, illetve a 2. 3. 6. és 7. p. alatti mindig nagyobb mértékben határozandó meg. 103. §. Az ezen, valamint ajelen törvény egyéb §§. alapján kiszabott (13. 32. 42. 50. 56. 67. 79. §§.) pénzbírság be nem fizetése esetében a perrendszerü végrehajtás a kamara, a 81-ik §. esetében pedig az illetékes kincstári ügyészség székhelyén lévő járásbíróságnál szorgalmazandó. Amennyiben a pénzbírság az ügyvédjelölttől, ügyvédgyakornoktól vagy ügyvédtől végrehajtás utján sem hajtható be: a kamara választmánya, a kincstár javára eső pénzbírság behajtásával megbízott hatóságnak (81. §.), egyéb esetekben pedig a kamarai ügyésznek jelentése vételével minden további eljárás mellőzésével a pénzbirságnak megfelelöleg az ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok gyakorlati idejét, tekintet nélkül a 102. §. 3. pontjának intézkedésére, két forintot egy napba számítva felemeli, az ügyvédet pedig, 10 forintot egy napba számítva, felfüggeszti, mely határozat ellen jogorvoslat nem alkalmazható; ha azonban az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok vagy ügyvéd a pénzbírság hátralévő részét lefizeti: a gyakorlati idő ismét leszállítandó, illetve a feliüggesztés azonnal megszüntetendő. XIII. Ügyvédi bíróság. 104. §. Azon panaszok elbírálására, melyek a gyakorló ügyvédek ellen a 73. 75. 76. §§-ban felsorolt intézkedések meg nem tartása miatt tétetnek, mindenik kamara székhelyén ügyvédi bíróság szerveztetik, melynek elnöke a kamara székhelyén lévő kir. e. f. társas bíróság (Budapesten: a budapesti kir. törvényszék) elnöke, és melyhez az igazságügyminiszter azon társas biróság birái, az illető ügyvédi kamara választmánya pedig (55. §.) a kamarai tagok sorából egy-egy rendes és egy-egy póttagot rendel, illetve választ. Ezen biróság az elnök által az illető kir. társas biróság többi bírói tagjai sorából kirendelt biró által teljesitett nyomozás alapján hoz határozatot, mely ellen fokozatos felebbezés érvényesíthető. 105. §. Ha a panasz egyszersmind fegyelmi szempont alá is esik, a biróság az iratokat az eljárás befejeztével további intézkedés végett az illető ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának küldi meg. Viszont, ha az ügyvédi kamara választmánya, vagy fegyelmi bírósága azt tapasztalja, hogy a nála tett panasz egészben vagy részben oly természetű, mely az ügyvédi biróság illetőségi körébe tartozik, az iratokat a nevezett bíróságnak, esetleg a fegyelmi eljárás keresztülvitele előtt, vagy ha a fegyelmi szempontok sürgős intézkedéseket igényelnek, a fegyelmi intézkedések megtétele után hivatalból küldi át 106. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik: hogy az ügyvédi biróság eljárásának részleteteit rendeletileg szabályozza. XIV. Fegyelmi biróság és eljárás. 107. §. Az ügyvédjelöltek, ügyvédgyakornokok és ügyvédek ellen tett fegyelmi panaszok elintézésére e. f. a mindenik ügyvédi kamaránál alakított fegyelmi biróság, II. fokulag pedig ugy alaki mint érdemi tekintetben a kir. 1. f. ítélőszék van hivatva, melynek utasítását az e. f. fegyelmi biróság feltétlenül teljesíteni köteles. 108. §. A kamarai fegyelmi biróság a kamara elnökén vagy alelnökén kivül, ki a fegyelmi bíróságnak is elnöke, négy rendes és négy póttagból áll, kiket az ügyvédi kamara választmánya (55. §.) választ. A I. f. ítélőszék a kamarai fegyelmi biróság felebbezett határozatait 7 tagból álló tanácsban veszi felülvizsgálat alá, mely tanácshoz a helyettes elnököt és a rendes, valamint póttagokat az igazságügyminiszter a 1. f. ítélőszék tanácselnökei és birái sorából rendeli ki. 109. §. A panasz elintézésére rendszerint azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága illetékes, melynek lajstromában a panaszlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve, azonban azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága előtt is tehető a panasz, melynek lajstromába a panaszlott a feljelentés idejekor be van vezetve. Az eljárást nem akadályozhatja azon körülmény: hogy az ügyvédjelölt, ügyvédgyakornok vagy gyakorló ügyvéd nevét a lajstromból