Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 310 — más hatóság részéről érkezett panasz esetében is, a netalán szükséges nek vélt adatok beszerzése után, szintén mindt n egyéb eljárás mellőzésével, az elnököt 50-200 forintig terjedhető pénzbirságban marasztalhatja. 57. §. A kamara elnökének a jelen törvény egyéb szakaszaiban és az ügyrendben meghatározott jogai mellett hatásköréhez tartozik : 1) a kamarát mint testületet képviselni; 2) a kamarának a hatóságokkal vagy azok főnökeivel érintkezését közvetíteni; 3) a kamara ügyvitele és kezelésére felügyelni; 4) a kamarai titkár, ügyész és pénztárnokot, továbbá a közgyűlés, választmány és fegyelmi bíróság valamint saját megbízottait eljárásukban ellenőrizni ; 5) a választmány határozatainak végrehajtására felügyelni; 6) a kamara tagjai, továbbá ezek és az ügyvédjelöltek 'vagy ügyvédgyakornokok, valamint az utóbbiak között felmerült egyenetlenségek elintézése; 7) az Ügyvédjelöltek, ügyvédgyakornokok és gyakorló ügyvédeknek, az általuk elkövetett csekélyebb rendetlenségek eseteiban megintése: 8) a gyakorló ügyvédek és az általuk képviselt felek közötti viszályok kiegyenlítésének megkísérlése, ha eljárását közmegegyezéssel igénybe veszik ; 9) a kamara tisztviselőinek ideiglenes helyettesítése; 10) a kamara pénztárából, és segélyalapjából teljesített fizetésekről kiállított nyugták láttamozása; 11) a segédszemélyzet felett a fegyelmi hatóságnak e. f. gyakorlása (39. §. 11. p.); 12) a szolgaszemélyzet felfogadása s elbocsátása; és 13) a kamara kiadványainak a kamarai titkárral együttes aláírása. A 6., 7. és 8. pontok eseteiben az elnök jogosított eljárásában az érdekelteket megidézni, nyilatkozatra felhívni, és a kamara oly tagjainak támogatását igénybe venni, kiknek közreműködésétől jó eredményt vár. A kamarai elnöknek a 7-ik pont alapján hozott határozata ellen az illető 8 nap alatt a kamarai fegyelmi bírósághoz, a 11. pont alapján hozott ellen pedig a kamarai választmányhoz felebbezéssel élhet. Az elnököt helyettesítő alelnököt (22. §.j a helyettesítés tartama alatt hasonló jogkör illeti. 58. §. A kamarai titkár a kamara irodájának vezetője, és az ügyrendbenmeghatározott teendőkön felül végzi mindazt, mit a közgyűlés, választmány, és elnök a jelen törvény alapján reábíz. A kamarai kiadványokat az elnökön kivül a titkár is aláírja. 59. §. A kamara ügyészének kötelessége: 1) a kamarai választmány, ügyvédvizsgáló bizottság, ügyvé^biróság és kamarai fegyelmi bíróság mindazon határozatai ellen felebbvitellel élni, amelyek véleménye szerint az ügyvédi kar, az érdekelt ügyvédjelöltek, ügyvédgyakornokok, gyakorló ügyvédek vagy felek hátrányára szolgálnak; 2) az ügyvédjelöltek, ügyvédgyakornokok és gyakorló ügyvédek, továbbá a kamarai tisztviselők és a választmányi tagok, valamint a választmány, fegyelmi bíróság és a kamarai elnök megbízottai részéről tapasztalt rendetlenséget, késedelmet, hanyagságot és visszaélést a kamarai elnöknek, illetve fegyelmi bíróságnak bejelenteni; 3) a fegyelmi eljárásnál a kőzvádlói teendőket végezni; 4) a választmány utasításához képest a beiratási dijak, évi illetménynek és pénzbüntetéseknek végrehajtás utján behajtására nézve intézkedni; 5) az ügyvédi kamarát mint testületet érdeklő pereket vinni, vagy közigazgatási teendőkbe befolyni; 6) zugirászat tapasztalása esetében az illető ellen a feljelentést az illetékes hatoságnál megtenni; és 7) az elnök, illetve választmány vagy közgyűlés figyelmét a hatóságok mindazon intézkedéseire felhívni, amelyek nézete szerint a kamara, vagy az ügyvédi kar hátrányára szolgálnak ; 60. §. A kamarai pénztárnoknak feladata a kamara vagyonát és segélyalapját, a megállapított szabályok szerint, illetve a közgyűlés és választmány utasításaihoz képest vagyonfelelősség mellett kezelni, valamint a hevételekről és kiadásokról pontos számadást vezetni. V. Gyakorló ügyvédek, azok jogai és kőtelességei. 61. §. Az ügyvédséget csak azon ügyvéd gyakorolhatja, ki az ügyvédi kamarák egyike által a gyakorló ügyvédek lajstromába felvétetett. A kincstári és közalapítványi ügyészek — a mennyiben magánfelek ügyeit nem viszik — ezen §. intézkedései alá nem esnek. 62. §. Az ügyvéd nem lehet egyszersmind: 1) tényleges egyházi (papi) vagy katonai szolgálatban; a közös hadseregbeli tartalékban, vagy a honvédségnél szabadságolt, avagy szolgálaton kívüli állományban töltött szolgálat, ide nem értetik; 2) nyilvános vagy felekezeti tanitóintézetnél tanár vagy tanitó ; 3) állami, törvényhatósági és községi szolgálatban, kivéve azon hivatali állásokat, melyekkel az ügyvédkedés van összekötve, és melyek viselése mellett az illető hatóság részéről a magánfelek ügyeinek vitele megengedtetik.; 4) kereskedő, iparos, alkusz és hajhász ; és 5) nem űzhet sem maga, sem más nevében egyáltalán oly foglalj kozást, valamint nem viselhet oly szolgálatot, mely a hivatással és az állás tekintélyével valamint tisztességével öszszeegyeztethetlen. 63. §. Az ügyvédi lajstromba felvételért az ügyvéduek az illető ügyvédi kamarához, folyamodni kell, és az alkalommal eredeti okmányokkal igazolni: 1) hogy az érvényben volt rendeletek vagy törvény, avagy a jelen törvénv intézkedéseinek megfelelő ügyvédi oklevéllel bir; 2) hogy nem szenvedett oly büntetést, melylyel hivatal-(ügyvédség) vesztésre ítéltetett; I 3) hogy ellene jogérvényesen nincs bünvizsgálat elrendelve; I 4) hoüy nem áll fegyelmi eljárás alatt; 5) hogy ellene jogérvényesen csőd nem nyittatott; 6) hogy részére jogérvénye en ideiglenes gondnok nem rendel! tetett, vagy jogérvényesen gondnokság alá nem helyeztetett; 7) hogy, ha a jelen törvény alapján nyerte az ügyvédi oklevelet, a 16. §-ban előirt 3 évi joggyakorlatot kitöltötte, és nem szenvedett oly büntetést, mely miatt bizonyos időre a gyakorló ügyvédek lajstromába fel nem vehető ; és 8) hogy állandóan azon kamara kerületében lakik, melyhez a felvételért folyamodott; 64. §. Az előző §. szerint benyújtott folyamodványt a kamara választmánya 8 nap alatt elintézi. Ha a kérelmet teljesiti, az ügyvédnek felvételi igazolványt ad, melyben az ügyvéd vezeték, és kereszt- (mellék) neve, esetleg elöneve, lakhelye továbbá az ügyvédi oklevél kelte beirandó. A felvettnek nevét valamint lakhelyét a kamara választmánya az igazságügymini-izternek bejelenti, a kamara kerületében levő összes e. f. kir. bíróságokkal, ügyészségekkel és közigazgatási hatóságokkal, valamint az összes ügyvédi kamarákkal tudatja, és a hivatalos lapban közzéteszi. Ha a kérelem nem teljesithető, a választmány a folyamodványt indokoltan visszautasítja. A visszautasítást előidézett hiányokat a folyamodó ujabb folyamodványában bármikor pótolhatja. 65. §. Ha a gyakorló ügyvédek lajstromába felvett ügyvéd a jelen törvény intézkedései alapján nyerte az ügyvédi oklevelet, az illető ügyvédi kamara választmánya előtt az igazolvány kiadását megelőzőleg a következő esküt (fogadalmat) köteles tenni: »Esküszöm (fogadom) a Mindenttudó és Mindenható Istenre, hogy felséges Királyunkhoz, Magyarország- és ennek alkotmányához, mindenkor hű maradok, ügyvédi kötelességemet a törvények és törvényerejű rendeletek szerint hiven, pontosan s lelkiismeretesen betöltendem.« Ezen eskü (fogadalom) kivételére az ügyvéd kérelmére a kamara azon kir. e. f. törvényszéket is megkeresheti, melynek kerületében a lajtsromba felvett ügyvéd lakik. 66. §. A kamara választmánya a felvett ügyvédekről nyilvántartási lajstromot vezet, melybe a változásokat pontosan bevezeti, és melynek másolati példányát minden év 8 első napjában az igazságügyminiszterhez felterjeszti. Ezen lajtsrom rovatai a következők : 1) Az ügyvéd vezeték- és kereszt-(mellék) neve, esetleg elöneve ; 2) lakhelye: 3) azon választmányi határozat kelte és száma, melylyel a lajstromba felvétetett; 4) a netaláni bűnvádi, rendőri és fegyelmi eljárás és az eredmény, határozat keltének és számáűak kitételével; és 5) megjegyzések. 67. §. A kamara kerületében szándékba vett lakhelyváltozást az ügyvéd a kivitel előtt 8 nappal a kamarának írásban bejelenteni köteles. Ha pedig az ügyvéd más kamara kerületébe óhajt átköltözni, azt az illető kamara megnevezése mellett azon kamara utján köteles Írásban szorgalmazni, melynek lajstromába bevezetve van. A kamara — ha az ügyvéd az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztve nincs — az ebbeli beadványt 8 nap alatt akkép intézi el, hogy az illető kamarát az ügyvéd szándékáról a nyilvántartási lajstrom illető kivonatának megküldése mellett értesiti; ellenkező esetben pedig, miután a felfüggesztés tartama alatt az ügyvéd más kamara lajstromába fel nem vehető, a folyamodványt indokoltan visszautasítja. Az értesített kamara a felvételre nézve ugyancsak 8 nap alatt határozni, s határozatáról a megkereső kamarát, és pedig amennyiben a kérelmet teljesiti, az igazolvány megküldése mellett értesíteni köteles, mely az ügyvédnek a régi igazolvány bekivánása után az ujabb igazolványt kézbesiti, nevét pedig a lajstomból kitörölvén, erről az igazságügyminiszternek jelentést tesz és a 63. §-ban emiitett hatóságokat, valamint ügyvédi kamarákat értesiti. Az ezen §. intézkedéseit megsértő ügyvédet a kamarai választmány 5—50 forintig terjedhető pénzbirságban végérvényesen elmarasztalhatja. 68. §. Az ügyvéd a gyakorló ügyvédek lajstromába felvétel által jogot nyer: 1) az ország valamennyi állami, törvényhatósági községi, társulati, vagy egyéb szabadalmazott, bírósága és egyéb hatósága előtt feleket képviselni és azok neveben az említett hatóságokhoz írásbeli beadványokat intézni; 2) a bíróságoknál, ide nem értve az 1877. XXII. t.-cz. intézkedései alapján eljárókat, az írásbeli beadványok csakis ügyvéd által ellenjegyezve képezhetik érdemleges elintézés tárgyát, kivéve a fél által