Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 40. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Befejezés.)

— 320 — sommás eljárás alá tartozó, vagy perenkivüli ügyében sajátkezüleg irt és két tarm előtt aláirtán benyújtott beadványokat ; 3) azon esetekben, melyekben a félnek magát a sommás és k. pp. vagy egyéb bármely tei mészetii eljárás folyamán képviseltetnie kell (1868. LIV. t-e/. 85. §.), vagy ha a fél személyesen megjelenni nem akar, vagy akadályozott, a fél (megbízottat) képviselőt csak a gyakorló ügyvédek közül választhat. Mily esetekben képviselhet a kir. közjegyző feleket, és mily Írásbeli beadványok szolgálhatnak kir. közjegyzői ellenjegyzéssel érdemleges elintézés tárgyául, azt a kir. közjegyzői törvény határozza meg. Az ügyvéd köteles az igazolványt a biróság vagy hatóság kívánatára bármikor felmutatni. 69. íj. Az ügyvéd köteles irodájában az igazságügyminiszter által a kamarák véleményének meghallgatása után megállapított szabályzat szerint könyveket vezetni, melyek, valamint az ügyekben készített fogalmazványai s levelezései a tények tekintetében fél bizonyíték erejével birnak, amannyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengítik. 70. § A fél által felajánlott megbízás el- vagy el nem fogadására nézve köteles az ügyvéd késedelem nélkül nyilatkozni. A megkereső félnek az ügyvéd a képviselet elvállalását megtagadhatja, és a már elvállalt képviseletet, a 79. §-ban foglalt eset kivételével felmondhatja. A felmondási idő, az ügyvéddel ugyanegy törvényszék kerületében lakó félre nézve 8 napot, más törvényszék kerületében, de belföldön lakó félre néve 15 napot, a külföldön lakóra pedig 30 napot tesz, mely idő a képviselt fél értesítésétől kezdve számíttatik. Ha a fél az ügyvéd értesítése nélkül lakhelyét megváltoztatta, az ügyvéd jogosult a felmondást a fél költségére a hivatalos hírlapban közzéteendő értesitvényben a féllel tudatni, mely esetben a 30 napi felmondási idő az értesitvénynek a hírlapban 3-szori megjelenésétől számíttatik. A fenébb meghatározott határidőig az ügyvéd a képviseletet vinni köteles. A fél az ügyvédnek adott megbizást előleges felmondás nélkül bármikor visszavonhatja. 71. §. Az ügyvéd köteles a megbízó félnek az átvett iratokról és értékekről téritvényt, a felvett előlegről pedig nyugtát adni, de viszont a féltől ellentéritvényt és ellennyugtát kivánhat. 72. §. A fél halála esetében — habár meghatalmazványa az örökösök nevében is ki van állítva — az ügyvéd azonnal, mihelyt a fél elhalálozása értésére jut, az előtte ismert jogutódokat az elhunytnak általa képviseletében vitt ügyeiről s az illető bíróságot vagy egyéb hatóságot pedig, mely előtt az általa vitt ügy folyik, a meghízó haláláról értesíteni köteles. A jogutód további rendelkezéséig az ügyvéd a képviseletet vinni tartozik, a képviselet felmondási jegával azonban (70. §.) a jogutódnál is élhet. 73. §. A megbízó ügyére vonatkozó iratok másolatait, annak kívánatára és költségére az ügy folyama alatt is köteles az ügyvéd bármikor kiszolgáltatni, az ügy befejezése, vagy a megbízás visszavonása után pedig az ügyiratokat a megbízónak eredetiben kiadni, azonban az ügyvéd viszont kívánhatja, hogy a fél igazolt kiadásait és költségeit valamint kikötött jutalomdiját megfizesse, vagy birói letétbe helyezze, és az utóbbit előtte igazolja, téritvényét pedig visszaadja. Ha a fél ezt nem teljesiti, az ügyvéd az eredeti iratok kiadását megtagadhatja, ez esetbea azonban, ha az ügy még befejezve nincs, a képviseletet folytatni tartozik. Az ügyvéd az ügy tárgyában hozzá intézett leveleket, az ügyre vonatkozó fogalmazványokat, segédiratait és a fél érdekében az általa tett fizetésekről szóló igazolványokat nem tartozik kiszolgáltatni, a fél költségére azonban azokról másolatokat köteles adni. Az ügyről felvett tényvázlatot, valamint a nyert meghatalmazványt az ügyvéd visszatarthatja, köteles azonban megengedni: hogy a fél arra a visszavonást rávezethesse. 74. §. Köteles továbbá az ügyvéd a féltől átvett iratokat még a képviselet megszűnte esetében is hiven megőrizni, ebbeli felelőssége azonban megszűnik, ha a fél vagy jogutóda, az ügyvéd igazolt felszólítása után 8 hét alatt az iratokat át nem veszi, mely esetben az ügyvéd — ha az iratokat tovább őrizni nem akarja •— megbízója vagy jogutódja költségére és veszélyére azokat kir. közjegyzőnél letétbe tenni tartozik. Ha a fél lakása ösmeretlen, az ügyvéd jogosítva van az iratok átvételére őt a hivatalos hírlapban költségére közzéteendő hirdetmény utján felszólítani, mely esetben a 8 hét a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számíttatik. 75. §. Ha a képviselet az ügy befejezése előtt megszűnik, a megbízó vagy jogutódjai kívánatára a költségekre adott előlegről legfeljebb 8 hét alatt számot adjon az ügyvéd, és a fenmaradt összeget visszaszolgáltassa. Ezen kötelezettség az ügyvédnek jogutódaira is kihat, azonban megszűnik, ha a jogutódok által a megbízó vagy jogutódaihoz az ügyvéd elhunytáról intézett értesitvény kézhezvétele után 3 év alatt, a megbízó vagy jogutódai a számadástételt nem követelték. Ha a félnek vagy jogutódainak lakhelye ösmeretlen: az ügyvéd jogutódai által az előző pontban emiitett értesitvény a 70. és 74-ik §§. szerint teendő közzé. A félnek szabadságában áll a számadásban vagy díjjegyzékben felszámított dijak megállapítását a 86. §. intézkedései szerint szorgalmazni. 76. §. Köteles az ügyvéd a fél megbízása következtében behajtott pénzt és egyéb értéktárgyat hiven őrizni, a behajtásról a felet vagy jogutódait 8 nap alatt értesíteni, és kívánatra azokat kiszolgáltatni. Jogában áll azonban az ügyvédnek a megbízója képviseletében vitt ügyekben bíróilag megállapított költségeit és munkadiját — a mcbizója ellen időköziién kimondott csőd esetében is — a behajtott pénzösszegből nyugta mellett visszatartani, az igényelt jutalomdijának és bíróilag meg nem állapított költségeinek megfelelő pénzösszeget pedig birói letétbe helyezni, erről azonban megbízóját vagy jogutódait azonnal értesíteni köteles. A letétbe helyezés esetében az ügyvéd igényelt jutalomdijára és költségeire nézve a pert — és pedig a peres ügyből származottakat — a per birósága, egyebekre nézve pedig azon járásbíróság előtt tartozik 8 nap alatt folyamatba tenni, amelynek területén lakik. Ennek elmulasztása esetében, a megfázó vagy jogutódai — illetve a csődtömeg — a letétbe helyezett pénzösszeg kiadatását szorgalmazhatják. A behajtott értéktárgyakra nézve az ügyvéd visszatartási, illetve letétbe helyezési jogát szintén érvényesítheti azon eltéréssel, hogy azokat megítélt követelésének kielégítése czéljából kir. közjegyző által börzén vagy egyébként elárvereztetni köteles. 77. §. Közbenjárását vagy a képviseletet megtagadni köteles az ügyvéd minden oly ügyben, mely meggyőződése vagy a fél kijelentett szándéka szerint mások jogainak kijátszását czélozza, vagy amelyben mint kir. ügyész vagy bíró eljárt; továbbá nem s/.abad az ügyvédnek peres ügyben ugyanegy időben mindkét felet képviselni, valamint oly perben, melyben az egyik felet képviselte, a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. Az ügyvéd általában köteles a becsület és tisztesség követelményeinek mindenben eleget tenni, és az ügyvédi állás tekintélyét sértetlenül megóvni. 78. §. Az ügyvéd minden általa elválbilt ügyet könyveibe bevezetni és azon felül minden ügyről elkülönített jegyzéket vinni köteles, mely utóbbira a nyert előleg, az általa tett kiadások és intézkedések, valamint az ellenfél által teljesített fizetések oly módon bejegyzendők, hogy az ügy állása azon jegyzékből mindig pontosan kivehető legyen. A megbízótól nyert utasítások külön jegyzékbe foglalandók. Köteles továbbá az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt vagy ezen hivatása folytán egyéb uton tudomására jutott azon tényeket, amelyeknek másokkal közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Az ügyvéd oly tények felől, melyek hivatása folytán bármikép jutottak tudomására, tanúskodni nem köteles, sőt ügyfelének beleegyezése nélkül tanúskodásra nem is bocsátható. 79. §. Az ügyvéd a bíróságok vagy egyéb hatóságok előtt vagyontalan feleket is köteles képviselni, és dijakat — kivéve a bűnügyeket — csak azon esetben igényelhet, ha az ellenfél azokban elmarasztaltatik, v gy a képviselt tél bármikor vagyonhoz jut. A bűnügyekben teljesített védelemért a vádlott vagyontalansága esetében az ügyvéd az állam részéről a biróság által meghatározott díjban részesittetik. A kirendelt ügyvéd a megbízást csak az esetben nem köteles elfogadni, ha: 1) az ellenfél fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, testvére, unokatestvére, vagy ezeknél még közelebbi rokona, örökbefogadó vagy tápszülöje, vagy te tvére, örökbefogadott vagy tápgyermeke, vagy testvére, házastársa vagy jegyese, testvérének házastársa vagy házastársának testvére, vagy ha az ellenfél gondnokoltja vagy gyámoltja, vagy ha azzal — a lakbérlet kivételével — szerződési viszonyban van ; 2) közvetve vagy közvetlenül érdekelt; 3) az ellenfelet már más ügyben képviseli; 4) nem azon biróság vagy egyéb hatóság területén lakik, amely előtt azon ügy megindítandó; 5) ily ügyekkel már aránytalanul terhelve van ; és ha 6) a tényállás megösmeréséből azt látja: miszerint az ügy sikerrel épen nem szorgalmazható; Ezen eseteket köteles a kirendelt ügyvéd a megbízás vételétől számított 8 nap alatt, különbeni 5 forint pénzbírság terhe alatt a választmánynak bejelenteni, mely azok felett az 1.—5. p. esetében késedelem nélkül végérvényesen határoz, és vagy a kirendelt ügyvédet kötelessége teljesítésére utasitja, vagy esetleg a kirendelt felmentésével más képviselőt rendel. A 6. pont esetében a választmány, ha annak valódiságáról meggyőződött, a kirendelt ügyvéd felmentésével a felhívást intézett bíróságot vagy hatóságot, valamint a felet arról értesiti: miszerint ujabb pártfogó ügyvédet az ügy állása mellett nem rendelhet. Kivételt képez azon eset, ha az ügynek bizonyos határidő alatti meg nem indításával jogvesztés van összekötve; mert ez esetben a kirendelt ügyvéd az ügy folyamatba tételére vagyoni felelősség terhe alatt utasítandó. A választmánynak intézkedése az érdekelt fél által a közgyűléshez felebbezhető. 80. §. Ha az ügyvéd a biróság által a per folyama alatt gondnokul rendeltetik, a megbizást az előző szakasz 1.—5. pontjai kivételével elfogadni köteles. Tly esetekben lradásait és jutalomdiját esetleg azon fél tartozik megfizetni, kinek kérelmére gondnokul kirendeltetett, fenmaradván