Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 3. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

ingatlanait köti le: a zálogjoghozi jogczim csak azokra terjed ki, melyek a lekötés idejekor tulajdonai voltak. Ha a zálogadó valamely követelés biztosítását csak általánosan engedi meg: a hitelező csak a fenebbi 181. §-ban kitett érték erejéig kérhet biztosítást. 183. §. Határozott időtartamra vagy bontó feltétel alatt bekebelezett tulajdonos az ingatlan állagára jelzálogot csak annak beleegyezésével köthet le, a ki az idő lefolytával vagy feltétel beálltával a tulajdonjogot szerzi; az ily korlátolt tulajdonos csak az öt illető haszonélvezeti jogot kötheti le. Úgyszintén ha a tulajdonos az ingatlan feletti szabad rendelkezésben korlátolva van, jelzálogot csak annak beleegyezésével köthet le, a ki ezen korlátolás által érdekelve van, vagy a kinek érdekében ezen korlátolás fenáll; viszont a várományos sem köthet le jelzálogot a tulajdonos beleegyezése nélkül. 184. §. Az elő- vagy visszavásárlásra jogosítottnak beleegyezése jelzálog lekötéséhez nem szükséges. Ha ezen jog bizonyos vételösszeg kitételével mint rendelkezési korlátolás van bejegyezve: a jogosult beleegyezése nélkül lekötött jelzálog, a mennyiben ezen összeget meghaladja, az elö- vagy visszvásárlásra jogosított ellenében hatálylyal nem bír. 185. §. A haszonélvezőnek beleegyezése szintén nem kívántatik meg a jelzálog lekötéséhez. Ha azonban a haszonélvezet telekkönyvileg be van jegyezve, a jelzálog addig, míg a haszonélvezet tart, az ingatlan haszonvételeire ki nem terjed. 186. §. Arra nézve, mily bel- és külkellékekkel kell az okiratoknak ellátva lenni, hogy azok alapján a zálogjog bekebelezése eszközöltessék, ugy szintén arra nézve, hogy mely esetben foghat helyt a zálogjog előjegyzése, és ezen előjegyzés mily hatálylyal bír : a telekkönyvi rendtartás határozatai irányadók. II. A jelzálog tárgyi kiterjedése. 187. §. A jelzálog kiterjed az elzálogosított telekre, annak alkatrészeire, tartozékaira és növedékére. A jelzálogos hitelezők ellenében a telekre tett beruházásoknak megtérítése sem a tulajdonos, sem harmadik által nem érvényesíthető, habár a jelzálog az ezen beruházások folytán keletkezett jobbitmányokra is kiterjed és a beruházások még csak az elzálogosítás után eszközöltettek. 188. §. A jelzálog kiterjed a biztosítási összegekre, melyek a telek gyümölcseiért, ingó tartozékaiért, vagy elégett építményeiért a telektulajdonosnak járnak; ez utóbbi esetben a jelzálogos hitelezők követelhetik, hogy a biztosítási összeg az elégett épitmény helyreállítására, — amennyiben azonban ez bármi okból eszközölhető nem lenne, az ő kielégítésükre fordittassék. 189. §. Természetes gyümölcsökre a jelzálog annyiban terjed ki, a menynyiben a zárlat, végrehajtási árverés vagy csődnyitás időpontjában a telektől el nem választattak. Egyéb jövedelmekre pedig annyiban terced ki, a mennyiben ezen időpontban még be nem szedettek. 190. §. A biztosítási pénzekhezi igény átengedése vagy elzálogosítása, egy negyed éven tuli bérösszegeknek avagy egyéb időnkint lejáró fizetményeknek előre való felvétele, átengedése vagy elzálogosítása, és az álló vagy függő gyümölcsöknek elidegenítése, amennyiben a jelzálogos hitelezők kárára válnak, érvénytelenek. Ha azonban a bérösszegeknek vagy egyéb fizetményeknek a fenebbi időn tuli felvétele telekkönyvileg kitüntettetett: a később bejegyzett hitelezők ellenében az érvényesíthető. 191. §. Ingó dolgokra, melyek a telekkel mint alkatrészek vagy mint tartozékok voltak összekapcsolva, azonban elidegenittettek és a telektől eltávolíttattak, a jelzálogos hitelezők harmadik birtokos ellen igényt nem érvényesíthetnek. 192. §. A telekkönyvi jószágtest egyes alkatrészeinek vagy azzal összekapcsolt, telekkönyvileg kitüntetett jogosultságoknak tehermentes bejegyzéséhez a jelzálogos hitelezők beleegyezése szükséges. Különben ezen bejegyzés csak a teher együttes átvitelével eszközölhető, azonban az illetékes hatóság a tehermentes bejegyzést megengedheti, ha a követelés avagy bejegyzendő tárgy értékének aránylagos csekélysége miatt a jelzálogos hitelezők biztositéka nem veszélyeztetik, vagy ha a bejegyzett részlet egyéb elegendő biztosítékkal helyettesittetett. 193. §. Ha valamely birtokrészlet más terhelt telekhez, avagy terhelt birtokrészlet nem terhelt telekhez hozzájegyeztetik, ezen terhek az egész nagyobbodott telket terhelik. Ha azonban mind a telek mind a hozzájegyzendő birtokrészlet kölönbözőleg van terhelve: a hozzájegyzés csak ugy eszközölhető, ha a különböző jelzálogos hitelezők kozt a rangsorozat iránt egyetértés létesült. III. A jelzálog kiterjedése a követelésre nézve. 194. §. A jelzálog kiterjed a bejegyzett tőkekövetelésre, a törvényes és késedelmi és a szerződéses kamatokra; egyéb fizetményekre annyiban, a mennyiben a telekkönyvben ezek összege kitüntettetett, végre a bejegyzés, a beperlés és a behajtás költségeire. Szerződéses kamatokra, ha hat száztólit meghaladnak, a jelzálog csak annyiban terjed ki, amennyiben a kamatláb telekkönyvileg kitüntettetett. Ha kamat egyáltalában nem, avagy hat száztólin alól köttetett ki: hat száztóli kamatnak a tőkével egyenlő elsőbbséggel való bejegyzését a hitelező bármikor kikötheti és ezen kikötés alapján a bejegyzést kérheti is. 195. §. Ha a zálogtárgy a bejegyzett követelések és járulékaik kielégítésére nem elégséges : akkor a tökével egyenlő elsőbbség csak három évi kamatot illet meg, és pedig a csődnyitás, a zárlat vagy végrehajtási árverés napjától visszaszámítva. Ha zárlat egy más jelzálogos hitelező által eszközöltetett, a többi jelzálogos hitelezőkre ez a kamatok elsőbbsége tekintetében szintén kiterjed, ha ezen zárlat folytán a telek végrehajtásilag eladatik. 196. §. Érték elégtelensége esetében a 194. §-ban említett költségeket a kincstári illetéken felül a tőkével egyenlő elsőbbség csak 50 forint erejéig illeti meg, a mennyiben magasb összeg telekkönyvileg kitüntetve nincsen. A zárlati költségek a jövedelmekből, az árverési költségek pedig a vételárból előlegesen levonandók. IV. A jelzálog hatálya. 197. §. Ha a tulajdonos az elzálogosított telek értékét elhanyagolás vagy megroszabbitás által csökkenti és ez által a jelzálogos hitelező biztosítását jelentékenyen veszélyezteti: a jelzálogos hitelező a biróságnál ezen értékcsökkenés további meggátlására szükséges intézkedések foganatosítását és a lejárat előtt is követelésének kielégítését kérheti. A jelzálogos hitelező a zálogtárgyra engedélyezett szolgalmak érvényét megtámadhatja, a mennyiben ezek által károsittatik. 198. §. A jelzálogos hitelező részben vagy egészben lejárt követelésének kielégítésére az elzálogosított telek végrehajtási árverés utjáni eladatását, vagy ha kielégítését csak a gyümölcsökből keresi, birói zár alá vételét kérheti, és míg teljes kielégítést nem nyer, ebbeli választását bármikor megváltoztathatja és zár-alávétel mellett az árverést is kérheti. 199. §. Ha a jelzálog a telek egy hányadrészére terjed ki, a jelzálogos hitelező a tulajdonos beleegyezése nélkül ezen hányadrész elárvereztetését csak oly helyen kérheti, a hol az ily hányadrész szabad adásvevís tárgyát képezi. Egyebütt a jelzálogos hitelező, ugy mint bármely tulajdonostárs csak a közösség megszüntetését kérheti. Ha ennek folytán a telek természetben felosztatik, a zálogjog a tulajdonostáisnak jutott birtokrészre száll át. Ha pedig a telek eladatik, vagy ha az osztály kiegyenlítés által eszközöltetik, a jelzálogos hitelező a vételár illetőleg kiegyenlítési összeg megfelelő részéből kérheti a kielégítést. 200. §. Ha ugyanazon követelésre nézve több zálogtárgy egyetemleg van lekötve: a jelzálogos hitelező szabad választása szerint az árverést vagy zárlatot a zálogtárgyak bármelyikére vagy mindannyira nézve együttesen eszközölheti, amennyiben szerződésileg avagy törvényileg bizonyos sorrend megállapítva nÍDcsen. 201. §. A jelzálogos hitelező követelésének kielégitése czéljából, a telekkönyvi tulajdonos ellen a jelzálogi keresetet indíthatja meg; azonban szabadságában áll, hogy előbb akár az adós ellen a személyi keresetet, akár a jelzálogi keresetet, vagy mindkettőt együttesen egy keresetlevélben vagy külön megindíthassa, habár a zálogjog bejegyzése egy harmadik ellen eszközöltetett, vagy a zálogtárgy, egy harmadik tulajdonában létezik, és mindaddig, míg teljesen ki nem épittetik, ebbeli választását bármikor megváltoztathatja. 202. §. Felperes a jelzálogos keresetben a követelést, annak telekkönyvi bejegyzését, lejáratát és alperesnek telekkönyvi tulajdonosként val» bejegyzését köteles bizonyítani. Ha a bejegyzett követelés valakire telekkönyvileg átrubáztatott, ez csak az átruházásnak telekkönyvi bejegyzését, és tagadás esetében a bejegyzésnek jogerőre emelkedést köteles bizonyítani; ennek ellenében pedig alperes köteles bebizonvi tani, hogy a követelés fen nem állott, vagy hogy az átruházás ide'iekor már megszűnt, és felperes egyikről vagy a másikról az átruházás bejegyzése idejekor tudomással birt.