Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 3. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 27 — Ha az átruházás telekkönyvileg be nem jegyeztetett, a tulajdonos a jogosult ellen mindazon kifogásokat érvényesítheti, a melyek előde ellen őt megilletik. 203. §. A ki ingatlanát valamely követelés biztositására jelzáloggal leköti: ezen zálog értékéig az egész követelésért felelős, habár személyesen csak a követelés egy részeért vonathatnék kereset alá. Úgyszintén az, aki valamely ingatlant jelzálogul leköt, a zálogtárgyra szerzett saját jogából származtathatott kifogásokat nem érvényesíthet, akár az elzálogosítás előtt, akár ez után szerezte ezen jogot. 204. §. Ha az elzálogosított telek telekkönyvi tulajdonosa nem egyúttal személyes adós: a jelzálogos hitelező ellene a kielégítést csak a zálogtárgy értéke erejéig követelheti. 205. §. Ha a tulajdonos a telek szerzésénél az eladó irányában a jelzálog! követelés kielégítését a vételárba való beszámítás mellett elvállalta, vagy ha minden közelebbi meghatározás nélkül magát annak kifizetésére kötelezte: az uj tulajdonos a jelzálogos hitelező irányában személyesen is leköteleztetik, mihelyt a jelzálogos hitelező ezen megállapodáshoz kifejezetten vagy a teljesítésnek elfogadása avagy kereset beadása által hallgatag hozzájárult; ezen hozzájárulás után az eladó és uj tulajdonos a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül az egyezkedést meg nem változtathatják. Ily megállapodás esetében, ha mis ki nem köttetett, az eladó személyes kötelezettsége alól felmentetik, ha a jelzálogos hitelező azon naptól számítva, melyen a fmebbi adósságelvállalásról az eladó által külön értesíttetett, egy év alatt a jelzálogi követelést eladónak vagy az uj tulajdonosnak fel nem mondja és a lejarat után hat hónap alatt a behajtás iránt egyike ellen keresetet nem indit. Ha a felmondás bizonyos időre ki van zárva, vagy bizonyos esemény beálltához köttetett, a fentebbi egy év csak ezen időtől kezdve számíttatik. Ha végrehajtási árverés folytán utaltatott a jelzálogi követelés az uj tulajdonos által fizetendő vételárra: az előbbi tulajdonos személyes kötelezettsége az utalványozott összeg erejéig megszűnik. Egyetemleges jelzáloggal biztosított követelés kielégítését a hitelező a zálogtárgyak bármelyikéből követelheti: azonban mind a zálogtárgyak későbbi szerzői, mind az ezekre később bejegyzett jogosultak irányában mindenekelőtt a szerződéses megállapodások és a fenálló törvényes rendelkezések irányadók, és amennyiben ezek alapján a viszony el nem dönthető, az egyetemleges jelzáloggal biztosított követelés összege az egyes zálogtárgyak értékének aránya szerint osztass ék fel, és a mennyiben egyik vagy másik zálogtárgy fen maradt vételárából az ezen arány szerint kivetett összeg ki nem kerülne, a kifizetetlen összeg ugyanazon arány szerint a többiekre kivettetik. Ha az egyetemleges jelzáloggal biztosított követelésre egy vagy másik zálogtárgyból több fizettetnék, mintsem ezen számítás szerint rája esett: mind az uj tulajdonos, mind a későbbi jelzálogos hitelező visszkereseti követelésüket az ezen kiszámítás szerint őket megillető összeg ei éjéig az egyetemleges jelzáloggal terhelt többi ingatlanokra a kielégített egyetemleges jelzálogi követelés helyébe bejegveztethetik, és pedig mindegyikre azon összeggel, a mely a fentebbi számítás szerint mindegyikre esik. A kiszámításnál az egyes ingatlanok értéke, egyességi megállapodás nem sikerülvén, a végrehajtási becsüre nézve a polgári törvénykezési rendtartásban foglalt módon kitudandó; elárverezett birtoknál az árverési vételár szolgál alapul. 206. §. A jelzálogi követeléseknek egymásközti rangsorozatára vonatkozólag a telekkönyvi törvény,— a végrehajtási eljáiásra és a kielégítési sorrend megállapítására nézve a polgári törvénykezési rendtartás és a csődtörvény intézkednek. V. Jelzálog átruházása. 207. §. Jelzálog a követelés nélkül másra át nem ruházható, de a bejegyzett követelést illető rangsorozat ennek összege erejéig egy más bejegyzett követelés számára átengedhető ; azonban mind a követelésnek átruházása, mind a rangsorozatnak átengedése, ha telekkönyvileg be nem jegyeztetett, jóhiszemüleg telekkönyvi jogot szerzett harmadik ellenében nem érvényesíthető. 208. §. Ha a személyes adós a telek tulajdonának átruházásakor a jelzálogos követelések kielégítését az uj tulajdonosra utalta, és később valamely jelzálogos hitelező keresete folytán ily követelést teljesen kifizetett: a kielégített jelzálogos hitelező követelésének saját nevére való telekkönyvi átírását kérheti. 209. §. Ha az elzálogosított telek tulajdonosa valamely jelzálogos hitelezőt kielégít, kérheti, habár személyes adós is, hogy a bejegyzett követelés törlés helyett az ő nevére a telekkönyvben átirassék, és ez -esetben fel van jogosítva ezen követelést másra átruházni. Más esetben is, midőn az elzálogosított telek tulajdona és a bejegyzett követelés egy személyben egyesül: a tulajdonos mint jelzálogos hitelező követelését másra átruházhatja. Ha azonban a tulajdonos a fenebbi esetekben a követelést másra át nem ruhá'ta és a telek végrehajtás utján elárvereztetett, ezen reája átszállott követelést később bejegyzett jelzálogos hitelezők irányában csak annyiban érvényesítheti, a mennyiben ő ezen követelés kielégítéséért személyesen kötelezve nincsen. 210. §. Egyetemleges jelzáloggal biztosított követeléseknél, ha az egyes zálogtárgyak különböző tulajdonosokat illetnek, valamint oly követeléseknél, melyek több tulajdonostárs jutalékait együttesen terhelik, az egyik tulajdonos vagy tulajdonostárs által kifizetett jelzálogos követelés a 209. §. értelmében csakis a zálogtárgyak összes tulajdonosainak illetőleg az összes tulajdonostársaknak hozzájárulásával luházhatóát a fizető tulajdonos nevére. 211-§Ha a jelzálogos hitelező az adóstól tartozásának kifizetését elfogadni köteles: egy harmadik az adós beleegyezésével a jelzálogos hitelezőt kifizetheti, aki ez által az utóbbinak követelését szerzi meg. 212. §. Ha valamely jelzálogos hitelező az elzálogosított telekre végrehajtást intézett, mindegyik jelzálogos hitelező az ő és az adós hozzájárulása nélkül is a végrehajtató hitelezőnek követelését kifizetés által magához válthatja. Több jelzálogos hitelező közt ezen jogra nézve az, a kinek jelzáloga később jegyeztetett be, bir elsőbséggel. 213. §. A 211. 212. §§. eseteiben a kielégítés akkép eszközlendő, hogy a jelzálogi követelés, habár csak részben is járt le, mégis egészen törlesztessék. Ha a jelzálogos hitelező a fizetés elfogadását ok nélkül megtagadja: a fizető a pénzt bírói kézhez letóteményezheti. A kifizetés vagy letéteményezés alapján a fizető a kifizetett követelésnek saját nevére való telekkönyvi átírását kérheti. 214. §. Ha a követelés a telekkönyvi bejegyzés szerint időszakonkinti részletekben törlesztendő: a fenebbi 209. 211. §§-ban foglalt telekkönyvi átirás az egyes törlesztett pénzösszegek erejéig ugyan eszközölhető, azonban a nem törlesztett részleteket az így átruházott részletek előtt elsőbbség illeti. (173. §.) VI. Jelzálog elenyészte. 215. §. A jelzálog elenyészik. 1. ha a zálogtárgy elpusztul; 2. ha azon időpont, a meddig ez a telekkönyvi bejegyzés szerint tart, lefolyt; amennyiben ezen idő előtt a csőd a tulajdonos ellen még nem nyittatott, vagy a kereset ellene még nem indíttatott és az erre vonatkozó bejegyzés a telekkönyvben nem eszközöltetett; 3. ha a zálogtárgy végrehajtásilag elárvereztetett; 4. ha a bontó feltétel, mely alatt a jelzálog leköttetett, beállott; 5. ha a jelzálogos hitelező elállott; 6. ha a követelés egészben vagy részben kielégíttetett, fizetés vagy beszámítás által; 7. ha valamely régi bejegyzett követelés a telekkönyvi törvényben szabályzott eljárás folytán megsemmisíttetett. Az 1 — 4. p. alatti esetekben a jelzálog a megszűnési ok beálltával azonnal megszűnik; az 5. 6. 7. pontok alatti esetekben a megszűnési ok, ha telekkönyvbe a törlés be nem jegyeztetett, jóhiszemüleg jogot szerzett harmadik ellenében nem érvényesíthető. 216. §. Ha az elzálogosított épület leégett, avagy egyéb módon elpusztult, a jelzálog az építkezési térre nézve fenmarad és az arra épített uj épületre magától kiterjed. Ha az épület leégés folytán elpusztult vagy károsittatott; mindegyik jelzálogos hitelező kérheti, hogy a tulajdonosnak az épület helyreállítása, kellő határidő kitűzése mellett, meghagyassék. Ha a követelés már lejárt, vagy a tulajdonos ezen meghagyásnak meg nem felel: a hitelező az építkezési helynek a biztosítási társulatnak rajta fekvő tartozásával együtti árvereztetését kérheti. Egy leégett épületet a tulajdonos más helyen csak akkor építhet fel, ha a bejegyzett jelzálogos hitelezők beleegyeznek; megtagadás esetében a bíróság ezen építkezést megengedheti: ha a jelzálognak ezen uj építkezési helyre és uj épületre való átjegyzése folytán az ellenző hitelezők érdeke nem veszélyeztetik. Az ily átjegyzést a jelzálogos hitelezők akkor sem ellenezhetik, ha az építkezési helyek vagy egyes részeik a hatóság által tűzvész vagy árviz folytán újonnan rendeztetnek és ez által változást szenvednek. (Folytatása küv.) Megjelent: Az egyéni szabadság Európában és Magyarországon. Irta Beksics Gusztáv. Budapest 1879. Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság. Mai számunkhoz van mellékelve lapunk mult évi tartalommutatója.