Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 31. szám - Törvényjavaslat a kisajátitásról. (Folytatás)

— 250 — állapításánál számításba nem vehetők. Ezekért a birtokos a kisajátító ellen sommás birói eljárás utján, külön kártérítést igényelhet. 34. §. A kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint határozandó meg. E meghatározás alapjául a tiszta jövedelem, a helybeli árak, bérek, haszonbérek és egyéb, a közönséges adásvevésnél számba vétetni szokott körülmények szolgálnak ; de a tulajdonosnak a kisajátítandó tárgy iránti különös előszeretete, vagy a kisajátítandó tárgyak értékének valamely beállható változásból, vagy épen a munkában levő kisajátítás folytán létrejövendő vállalatból remélhető emelkedése számításba nem vétethetnek, valamint azon javítások sem, melyek a birtokos által a kisajátítási terv megállapítása, vagy pedig a 18.—19. §§-ban meghatározott nyilatkozat kiállítása után tétettek, hauem ha ezek nyilvánvalólag a kisajátítónak is hasznára szolgálnak. Ha a kisajátítandó területnek állapota a foganatosított építkezési munkálatok által oly változást szenvedett, bogy annak korábbi minősége a becsléskor fenálló állapot szerint meghatározható nem lenne, a minőség a kisajátítás után a tulajdonosnál megmaradt s hason művelési ág alatt levő részeknek és ezek hiányában a szomszéd területeknek minősége szerint határoztatok meg. Mindkét félnek azonban jogában áll a polgári eljárásban meghatározott bizonyítékok által igazolni, hogy a kisajátított terület a fen megjelöltektől különböző minőségű volt. 35. §. A kártalanítási összeg rendszerint folyó készpénzben állapítandó meg, egyedüli kivételt képez azon eset, ha a kisajátító a tulajdonosnál megmaradt területrészt azzal határos más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az egy részének kisajátítása után is előbbi czéljának bebizonyithatólag m< g fog felelni. Ez utóbbi esetben tehát, és ha a felek közt egyezség jő létre, a kárpótlás készpénz helyett más ingatlanban is megállapítható. Ily esetekben mind a kisajátítandó, mind a kárpótlásul adandó ingatlanok értéke a fenebbi 34. §. határozatai szerint állapittatik meg. Ha ez utóbbi értéke az előbbinek értékénél csekélyebb, a különbözetet a kisajátító készpénzben tartozik ráfizetni. Ellenben a kártalanítandó olynemü, természetben nyújtani szándékoltkárpótlást semmi esetben sem köteles elfogadni, a melynek folytán ő tartoznék felülfizetni. 36. §. A gyárak és egyéb üzletek felszereléséhez szükséges tárgyak csak azon esetben esnek kisajátítás és megtérítés alá, ha elkülönitésük az épülettől jelentékeny rongáltatásuk nélkül nem eszközölhető. Azonban a felszerelés ki- és áthelyezésének költségei, és az ez által okozott netaláni értékcsökkenés az illetőnek megtérítendő. 37. §. Kisajátítás esetéhen az illető ingatlan vagy jog bérlője a bérlet megszüntetését csak akkor követelheti: a) ha az egész bérleti tárgy kisajátittatik; b) ha a bérleti tárgy egy részének kisajátítása folytán, vagy a szerződés feltételei többé nem teljesíthetők, vagy a bérelt tárgy oly változást szenved, hogy előbbi rendeltetésének többé meg nem felelhet. Azon kárösszeg ellenben, melyet a bérlő a bérlet tárgyának használatában való korlátozás, vagy e használat drágábbá tétele vagy a bérszerződés megszűnte miatt szenved, az esetre, ha az a kártalanítás főösszegében vagy kamatjaiban ben nem foglaltatik, külön kipuhatolandó s a kártalanítási főösszeghez hozzáadandó. A bérlő esetleges követelései a kisajátitási árból egyenlitendők ki. 38. §. Azon időponttól kezdve, a melyben a kártérítési összeg jogérvényesen megállapittatott, vagy a mennyiben a kisajátított tárgy a kártalanítás megállapítása előtt foglaltatott el, az elfoglalás napjától a kártalanítási összeg után — lefizetéséig vagy letéteményezéseig 5°/0-os kamat is fizetendő, hacsak az előbbi tulajdonos a kártalanítási összeg megállapítása után a használatot nem folytatja, mely esetben az 5%-os kamatok csak a tényleges átvételtől folynak. IV. FEJEZET. A kártalanítási eljárásról. 39. §. Kártalanítási eljárásra, a mennyiben a felek közt a kártalanítás iránti egyezség létre nem jött, vagy ha egyezség létrejött is, de az ingatlan telekkönyvileg terhelve van, s a telekkönyvi érdekelt a 40. §. alapján a kártalanítási összeg birói megállapítását kéri, — azon törvényszék illetékes, a mely a kisajátitandó ingatlannak vagy jognak bíróságát képezi. 40. §. Ha a kisajátító a tulajdonossal telekkönyvileg terhelt ingatlan vételára iránt megegyezett, tartozik az adásvevési okiratot a telekkönyvi birósághoz benyújtani oly czélból, hogy arról a telekkönyvi érdekeltek saját kezükhöz értesíttessenek. Azon telekkönyvi érdekeltnek, aki kimutatja, hogy követelése az egyezség által megállapított vételárban fedezetét nem találja, joga van a kézbesítéstől számított 30 nap alatt követelni, hogy a kártalanítási összeg, tekintet nélkül az egyezségre, a jelen törvényben megállapított kártalánitási eljárás utján határo tassék meg. 41. §. A vasúti s csatorna-vállalatoknak jogában áll az 1868 : 1.t.cz. szerinti eljárás előtt barátságos egyezség folytán eszközlött ingatlan beváltásoknál, a szerződések melléklése mellett, egy közös beadvány által, az egy s ugyanazon telekkönyvi hatóság területéhez tartozó birtoktestekre vonatkozó telekjegyzőkönyvekben foglalt, s a vállalat által községenkint elkülönítve elősorolandó birtokrészletekre, s azoknak telekkönyvi tulajdonosai ellen — a kisajátított területhez szerzett tulajdonjogának előjegyzését eszközöltetni. 42. §. Ezen előjegyzésről az érdekelt felek értesitendők. 43. §. A törvényszék, mihelyt a kisajátitási terv hozzá beérkezett, t a kártalanítási eljárás megkezdésére, és pedig a mennyiben a ki- ! sajátítandó tárgy székhelyén kívül esik, a helyszínére tárgyalási határnapot tüz ki, erre a kisajátítót és az összeírásban foglalt azon tulajdonosokat, a kikkel az árra nézve egyezség nem jött létre, ugy nemkülönben a jelzáloggal biró hitelezőket, vagy azok törvényes vagy meghatalmazott képviselőit (gyámjait, gondnokait stb.) a 26. §-ban előirt módon megidézi, a távollevők vagy ismeretlen tartözkodásuak számára hivatalból gondnokot nevez, s ezt a hirdetménybe beiktatja. Az idézésben mindig kifejezendő, hogy az érdeklettek elmaradása, a kártalanítás fölött hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. 44. §. A törvényszék a tárgyalás vezetésére kebeléből egy tagot s e mellé egy tollvivőt küld ki. Mindazon esetekben, midőn a kártalanítási eljárás több községben eszközlendő, a törvényszék a szükséghez képest több küldöttséget is nevezhet ki, a melyek ugyanazon időben külön-külön községben végzik az eljárást. 45. §. A birói küldöttség a hirdetményi határnapon a helyszínén megjelenvén, mindenekelőtt az összeírás sorrendje szerint, a kisajátító és az erdeklett tulajdonos és jelzálogos hitelezők vagy azok törvényszerű képviselője közt a barátságos egyezséget köteles megkísérteni. Ha az sikerül, a létrejött egyezséget az általa megnyitott jegyzőkönyvbe bevezeti s ezt a felek által aláíratja. Ezen egyeztetést folytatja mindaddig, a mig a kísérlett minden érdekelt fél irányában meg nem történt. Mindannyi, a felek közt létrehozott egyezség ugyanazon jegyzőkönyvbe iktatandó. 46. §. Az egyeztetés befejeztével a küldöttség azon feleket, a kiket kiegyeztetni nem sikerült, felszólítja, hogy a kártalanítási összeg meghatározására szakértő becsüsöket nevezzenek. Az épületekre, az iparmüvekre, a vízi s egyéb építményekre, úgyszintén az ingatlanok külön mivelési ágaira, a mennyiben e czélra különös szakképzettség kívántatik, külön-külön szakértők lesznek megnevezendők. 47. §. A szakértőknek a törvénykezési rendtartásban kijelölt kellékekkel szükséges birniok. Az érdeklettek, vagy azok, kik a kisajátított területre nézve telekkönyvileg kitüntetett jogokkal vagy igényekkel birnak, mint szakértők nem alkalmazhatók. A kisajátítónak jogában áll a becsű eszközlésénél rendesen alkalmazott szakértőit nevezni meg, a mennyiben azok a törvénykezési rendtartásban meghatározott kellékekkel birnak. 48. §. Ugyanazon község hasonérdekü birtoktulajdonosai egy-egy szakértőt együtt választanak. Ha a választás iránt megegyezni nem tudnának, vagy ha választani nem akarnának, helyettük egy szakértőt a birói kiküldött választ. Ugyané birói kiküldött nevez ki minden szakértő bizottsághoz egy elnököt. 49. §. Ha a megnevezett szakértők ellen egyik vagy másik félnek kifogása van: azt ott rögtön tartozik előadni. Ily kifogások fölött a biró azonnal határoz, s ha szükséges, uj szakértő választását eszközli. 50. §. A biró ezután a becslőbizottságokat megalakultaknak kijelenti s felhívja a feleket, hogy az azoknak adandó utasításra nézve kívánalmaikat szóval terjeszszék elő. Ezen kívánalmak lényeges pontjai jegyzőkönyvbe iktattatván, a, biró azok fölött nyomban határoz, az utasítást ehhez képest a becslő bizottságok számára megállapítja, a becsű teljesítésére határnapot tüz ki, s erre a szakértőket a mulasztásnak a törvénykezési eljárásban meghatározott következményeire figyelmeztetve, szóval vagy írásban megidézi, s ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben feljegyzi. 51. §. A becslésre kitűzött határnapon a biró a szakértőket, az. 50. §-ban érintett utasításra figyelmeztetve, azokat, a mennyiben még megesketve nincsenek, megesketi, s meghagyja nekik, hogy a becsüt az összeírás sorrendje szerint teljesítsék. A teljesített becsüről a szakértők indokolt leletei jegyzőkönyvbe vétetnek, s mind általok, mind a netalán jelen volt felek vagy képviselőik által aláiratnak. Nagyobb épületeknél vagy iparmüveknél megengedtetik, hogy a szakértők leleteiket Írásban nyújtsák be. Az ily szakértő-leletek a jegyzőkönyv mellé záratnak, s ez a jegyzőkönyvben megjegyeztetik. Az érdekelt feleknek jogukban áll különben a szakértői véleményekre nézve észrevételeiket megtenni, s azoknak a jegyzőkönyvbe leendő felvételét követelni. Mennyiben legyen a szakértői vélemény az ár meghatározására irányadó, azt a bíróság határozza meg. Különben ugy az első folyamodásu, mint felebhezés esetén a felsőbb bíróságok bármelyike is jogosítva van, ha a becsű helyes volta iránt aggodalmai merültek fel, uj becslést rendelni, mely esetben az első becslésnél működött szakértők nem alkalmazhatók. 52. §. Mihelyt valamely községben a becslési eljárás befejeztetett, a birói küldöttség a felvett jegyzőkönyvet, a reá vonatkozó Írásokkal együtt a kiküldő törvényszék elé terjeszti, mely azt legfeljebb 8 nap alatt elintézi. A törvényszék a kötött egyezségek és illetőleg a szakértői becsű alapján a kártalanítás kérdéséhen érdemileg határoz, vagy ha ez a fenforgó hiányok miatt nem volna lehetséges, az eljárást a szükséghez képest részben vagy egészben megsemmisíti s uj eljárást rendel. E határozatról az érdekelt feleket, s ott hol árvák vagy gondnokság alattiak is érdekeivel?, a gyámhatóságot, hitbizományhoz tartozó vagyon kisajátításánál pedig, a hitbizományi hatóságot is értesiti. 53. §. Az érdemleges intézkedést tartalmazó határozatnak magában kell foglalnia: