Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 31. szám - Törvényjavaslat a kisajátitásról. (Folytatás)

— 251 — 1. a kkajátitandó ingatlannak vagy jognak pontos körülírását; 2 a kártalanítás módjának s a kártalanítási összegnek pontos meghatározását. ° r 54. §. A törvényszék határozata ellen nemcsak az eljárási formák megsértése miatt emelhető panasz, hanem ugyanazon beadványban a kártalanítás módjára és mennyiségére nézve is felebbezésnek van helye 8 mindkét tárgy felett másodbiróságilag a kir. tábla, harmadbiróságilaé pedig a Jegtőbb ítélőszék ítél. Ugy az első, mint a másodbirósági ítélet ellen csak a kézbesítését követő 3 nap aiatt lehet felebbezni. 55. §. Ha valamely községben kisajátittatni kért minden tárgy kártalanítására nézve jogérvényes határozat keletkezett, a törvény­szék az ingatlanokra nézve az összeírás azon rovatában, mely a kártalaní­tási összeg mennyiségének kitétele végett nyittatott, a megállapított összegeket biióilag ^beiktatja, s ott hol e kártalanítás természetben eszközöltetik, ennek módját az észrevételek rovatában kimerítően ki­tünteti, s azilyképen kiegészített táblázatot hivatalos alakban a kisajá­tító részére kiszolgáltatja, a jogokat illetőleg pedig a jogérvényes határozatot ugyanannak kézbesitteti. 56. §. A kártalanítási végzés jogérvényre emelkedése után a kisajátító, a megállapított kisajátítási tervben felvett birtokterületeket, amennyiben a 31. §. határozmányaifolytán még nem volna azok birto­kában, azonnal tettleg birtokba veheti, ugy nemkülönben a kisajátított joggyakorlatát megkezdheti, s ha bárki által háborgattatnék, folyamo­dására az illető közigazgatási hatóság közbenjárni tartozik. A kártalanítási összeg a bírói határozat jogérvényre emelkedése után azonnal lefizetendő, vagy bírói kézhez teendő le. Kivételt képez­nek e tekintetben a közhasználatra szolgáló vasutak és csatornák, melyeknél a kártalanítási összeg kifizetése az 1868: I. t.-cz. 19. és következő §-aiban meghatározott módon teljesítendő. Ugyanezen törvény szerint foganatosítandó a közhasználatra szolgáló vasutak és hajózási csatornák telekkör.yvezése is ; mig ellenben az 1. §-ban felsorolt többi vállalatok s építkezések, a mennyibeD azok a telekkönyvezés tárgyát képezik, az illető községi telekkönyvekben veendők fel. A 2. §-ban felsorolt építkezések czéljaira eszközölt kisajátítás által előidézett változások telekkönyvi keresztülvitele tekintetéből, a kártalanítási eljárás befejezte után az összes iratok a törvényszék telek­könyvi osztályához hivatalból teendők át. 57. §. A telekkönyvben feljegyzett tulajdoni vagy másnemű igé­nyek, a törvény rendes útjára tartoznak, s a kisajátítás után csak a kártalanítási összegre intézhetők. Ily tárgyú keresetek létezése esetében, vagy ha az 'ingatlan vagyon jelzálogos követeléssel van terhelve, a kártalanítási összeg a törvényszéknél teendő le. 58. §. Ha a kisajátítandó vagy kisajátított tárgyak tulajdonosai­nak személyeiben a kisajátítási eljárás megindítása után változás tör­ténnék, a jogelődök nyilatkozatai a jogutódokra nézve is kötelezők. 59. §. A kisajátítási elj&rás s illetőleg az ennek folyamán hozott birói ha'ározat elveszti joghatályát a kisajátítóra nézve, ha a kártala­nítási árt, az ez iránt hozott bírói ítélet jogérvényre emelkedésétől számított hat hónap alatt le nem fizeti vagy birói kézbe le nem teszi, a kisajátítás alá vett tárgy tulajdonosára nézve pedig, ha az ítélet végre­hajtását e bat hónap eltelte előtt nem követeli. (Folytatása köv.) Mai lapunkhoz van mellékelve a „Döntvénygyüjtemény" mult fél évi tartalommutatójának első ive. Rinnione Adriatica di Sieurtá biztosító társaság Triesztben. A folyó hó 21-én Triesztben Daninos Sándor lovag vezérigazgató ur elnök­lete alatt megtartott rendes közgyűlésen a mult évi 41-ik zárszámadás lett az ide­vonatkozó 1879. deczember 31-én lezárt mérlegszámlával együtt a számvizsgálók előleges megvizsgálása és helyesnek találása után a részvényesek elé terjesztve. Ezen zárszámadás csupán az elemi biztosítékokat foglalja magában, miután az életbiztosítások csak három évenkint lesznek lezárva, s az utoljára is78-ban tör­tént. Miután ama számtalan tételt tekintve, melyet ezen jelentéstétel magában foglal, a társulat valamennyi ügynökségénél dijt ilanul megkapható teljes nyom­tatványokra utalnánk, szabad legyen itt csík a főbb mozzanatokat kiemelni. Az üzleti jelentés bevezetésében az 1879-ik évben elért eredmények igen kedvezőknek jeleztetnek s kimutattatik, miszerint, a társulat, hála népszerűsége és hitelének, melyben részesül, valamint közegei ügybuzgó működése következtében is műkö­désének területét a lefolyt évben ujolag bóvitni volt képes, ámbár még az általános üzleti viszonyok nem is javultak s a verseny kimaradhatlan. Az előterjesztett zárszámadás mint szintén a mérlegszámla is, csupán a tényleg valósitólt (készpénz) eredményeket tartalmazzák, s mind azon tételek, melyek későbbi években esedékessé váló dijakra (dijbárczák, idődijak) vonatkoz­nak a íőkönyvvezetőségből ki lettek választva. A különféle elemi biztosítási szakoknál (tűz", jég és szállítás) az 1879-ik évben kötött biztositások kerekszámban 990 m ftnyi összeget értek el biztosítási érték és 5,936,084 fríot dijakban. Az 1879­ben kiűzetett károk 4.100,879 frt 59 krt tettek ki s a társulat fenállása óta összesen 90 390 911 frt 42 kr kártérítés tétetett. A tüz és szállítási biztosításokra félretett díjtartalék a viszbiztositásokra esedékes részletek levonása után saját számlára 1 442 315 frt 50 krt tesznek ki készpénzben, s különösen kiemeltetik, miszerint a tűzkár díjtartalék ment minden bármi néven nevezendő tehertől, miután a ki­adásban még az összes provisiók is benfoglaltatnak, s hogy az a társulat számlájára maradó dijaknak 50°/„-át képviseli, oly százalék, milyet a társulat eddig még soha sem ért el s milyennel csak igen ritka társulatnál találkozunk. A jégbiztositási különleges tartalék érintetlenül hagyatott s a teljes 300.000 frt összeggel ismét át­tétetett noha a jégbiztositási üzlet 1879-ben 100.000 frtnyi veszteséget eredménye­zett Az értékpapírok árfolyam emelkedéséből 43.355 ft 86 kr. nyeremény tűnik ki, ebből azonban csak 3455 frt 86 kr. lett az évi számmásba felvéve, mig 40.000 frt egy árkeletingadozási tartalék alakítására lett fordítva. Ezen árfolyam nyereség kiszámításánál az életbiztosítási ágazathoz tartozó értékpiplrok nem lettek riirye­lembe véve, mely utóbbiak már magokba véve is egy még tetemesebb nyereményt eredményeztek. Az összes tartalékok, ideértve az életbiztosítási szakokét is. 6.819,998 frt 85 kr. összeget tesz ki. Azonkívül van a társulatnak egy tárczája (a jövő években esedékessé váló dijak) 9.43 7,578 frt 35 kr. erejéig. A különbféle tartalékok s az ös-zes kiadások leszámítása után az összes üzleteredményböl, az élet­biztosítási osztályzat kivételével, miről majd csak 1881 végével fog ismét számadás­tétel adatDi, 176.749 frt 67 kr nyeremény tűnik ki. Ebből a 29 százalékos rész­illetékek a nyeremény tartalékalap részére, a társulat személyzete rész dij illetékei s a társulati hivatalnokok takarék és ellátási pénztára részére (utóbbi ma már 130.048 frt 90 kr. vagyonnal bír) esedékes rendes járulék leszámítása után rész­vényenként 36 frtnyi osztalék kiosztása határoztatott, mely f. hó 26-án lesz ki­fizetve. A vagyon és teher állapotából az életbiztosítási szakot (illetők kizárásával) a következő főbb tételek tűnnek ki: Vagyon 1.980,000 frt. Kűnlevő befizetések a részvényekre 104.829 frt 41 kr, pénztári készlet (az igazgatóság és a főüjynökség­néi), 732.789 frt 80 kr, az osztrák hitelin'ézet, takarékpénztárak és különböző ban­koknál, letéteményezett pénzekben, 575.511 frt 85 kr, váltótárczában 1.298,461 frt, értékpapírok (kimutatás szerint) 380,000 f t, fekvőségek Triesztben 34,928 frt. Kölcsön értékpapírokra 38,233 frt 69 kr, jelzálogi kölcsönökben, 971,693 ft 38 kr., fizetési számlákon az összes vezér- és főügynökségeknél 164.592 frt 49 kr követelés különböző biztosítási társulatnál. — Teher: 3.300,000 frt részvénytőke, 399,014 frt 35 kr nyeremény tartalék alap, 1,442,315 frt 50 kr. díjtartalék alapja a tűzkár, és szállítási biztosítási osztályoknak saját számlájukra. 300,000 frt különleges díjtartalékra jégkárbiztositásnál. 40,000 frt tartalék az árkelet ingadozásokra különféle biztosító társulatok javára. Az életbiztosítási ágak vagyoni állapota következő tételeket foglalja magában : 627.000 frt fekvőségek Triesztben, 2.388.900 frt fekvőségek Bécs, Brünn, Budapest, Milánó és Velenczében. 1.345,138 frt érték­papírok (kimutatás szerint) 24.676 ft, jelzálogi kölcsönökben 6,041,115 ft. Előlegek bárczákra, 68.349 frt 64 kr, előlegek kézi zálogra 200.000 frt, betétek az osztrák hitelintézetnél; összesen 5.258.178 frt 64 kr. Miután a közgyűlés az igazgatóság és a vizsgáló bizottság különféle jelentéstételeit és előterjesztéseit, melyekben a tarta­lékok jelentékenysége mint szintén a társulat kedvező állapota különösen ki vau emelve, kiváló elégültséggel tudomásul vette, az igazgatóságnak megadatott a fel­mentesitvény. Az erre következett választásoknál báró Lutteroth ismét megválasz­tatott igazgatósági tagnak, mig az eddigi revizor helyettes Afenduli György ur az elhunyt Schwachhofer Adolf ur helyébe revizornak, gróf Alberti de Poja ur revizor­helyettesnek újra megválasztattak. Legközelebbi csödbejelentési határidők : (Aug. -3-tól aug. 10-ig.) Steinbach és Wollstudt újvidéki tsz. aug. 3. 4. 5. (133.) — Mayer Adolf fehér­templomi tsz. aug. 3. 4. 5. (133.) — Klein Dánel jászberényi tsz. aug. 3. 4 5. (147.) — Zollsclian Károly soproni tsz. aug. 4. 5. 6. (117.) — Néh. Hónigsfeld József bpesti ker. s vtsz. aug. 5. 6. 7. (130.1 — Kimakovicz Antal n.-szebeni tsz. aug. 7. (107.) — Haffner Károly s fia újvidéki tsz. aug, 9. 10.11.(112.) — L. Lorbeer kassai tsz. aug. 9. 10. 11. (134.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. „Bpe Lövidi t é s e k : bh. — benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vb. = végrehajtó; i. = ; t. = tSmeggondnok ; p. = perügyeifi. A hirdetmények elején vagy vegén levő számok Közlöny" azon szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéiül Hevessy Gyula ismeretlen tartóz­kodásu, volt újpesti lakos, ügyvéd ezennel felhivatik, hogy Weisz D. által ellene tett panaszra 8 nap alatt nyilatkozatát adja be, és 'akváltozásáról szintén 8 nap alatt tegyen jelentést, különben ellene ezen ujabb fegyelmi vétség miatt is a fegyelmi eljárás folyamatba fog tétetni. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Horváth Gyula (1. II. Víziváros főút 59.) és Láng József (1. IV. Rózsatér 1. sz. a.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek ; Lippert József budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig elhalálozása folytán fenti lajstromból kitörültetett s irodája részére gondnokul Dr. Gschwindt György budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. A győri ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Baur Ödön tatai ügy­véd elmeháborodottság miatt az ügyködéstől felfüggesztetett, s irodája részére gondnokul, a halaszthatlan ügyvédi teendők teljesítésére. Antal Lajos tatai ügyvéd kirendeltetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Tóth Márton kecskeméti és Sz vós Mózses nagykőrösi ügyvédek a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek, Balogh Zsigmond és Som Kovács István n -körösi ügyvédek pedig, városi tisztviselőkké lett megválasztatásuk következtében, az ügyvédség gyakorlatáról történt önkénytes lemondásuk folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültettek. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről ezennel közhírré téte­tik, miszerint Pritslmayer Antal pécsi ügyvéd ellen az ügyv. rendt. 105. §. b) pontja alapján, a f. é. 194/11. sz. határozattal alkalmazott, felfüggesztés hatályon kívül tétetett; azonban ugyancsak nevezett ügyvéd a m. kir. Curia f. é. 266. fegy. sz. ítéletével f. évi július hó 16-tól számított egy évre az ügyvédség gyakorlatától fel­függesztetett; továbbá, hogy Sziebert Nándor pécsi ügyvéd ellen a f. é. 142/11. számú végzéssel alkalmazott három havi felfüggesztés f. é. július hó 9-én végét érvén, nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett. A pécsi ügyvédi kamara részéről ismeretlen tartózkodásu Miklós Gyula ügyvédjelölt felhivatik, hogy jelen hirdetmény közzétételétől számítandó 30 nap alatt ezen kamaránál lakhelyét bejelentse, vagy töröltetését kérelmezze, vagy netáni joggyakorlatba lépését bejelentse, mert ellenesetben fegyelmi uton fog az ügyvéd­jelöltek lajstromából kitöröltetni. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Aha Mihály volt mágocsi ügyvéd lakhelyét e kamara területéu kivül Székesfehérvárra tette át, minél fogva e kamara lajstromából kitörültetett. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Koncsits Pál tamási ügyvéd lakhelyét e kamara területén belül Szegszárdra tette át; továbbá Vajda János siklósi ügyvéd elhalálozása következtében a kamara lajstromából kitüröttetett s irodája részére gondnokul Darázny Gábor siklósi ügy­véd rendeltetett ki. Csődök: Hartmaun Ármin n.-szebeni óraműves ellen e tsz. á'tal; bh. aug. 31. ; p. Dr. Möss Fiigyes, helyettese Dr. Olarin Miklós ; tárgyalási nap szept. 3. (165.) — Szigethy Beia soproni köz-és váltó-ügyvéd ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. szept. 27. 28. 29.; p. Berecz Ábel, i. t. Lenek Emil; végi. t. s csődválasztm. választása szept. 30. (165.) — Lichtenstern Helén bpesti ker. ellen e. f. kir. tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. aug. 11. 12. 13. ; i. t. és p. Tuczentaller Aurél ; végi. t. s csődválasztm. választása aug. 13. (167.) — Valdapfel Fülöp bpesti ker. ellen e. f. kir. tsz. által ; bh . s hitelezők összejöv. aug. 11. 12. 13. ; i. t. és p. Glosz Sámuel; végi. t. s csődválasztm. választása aug. 13. (168.) —• Frenkel Éliásué kisvárdai bej. ker. ellen nyíregyházi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. szept. 13. 14. 15. ; i. t. Kovács I., p. Polánszky S. ; végi. t. s csődválasztm. válasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom