Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 30. szám - Törvényjavaslat a kisajátitásról

•valami rendkívüli nyereséget tételez fel; következve azon körülmény, hogy a lopott dolog teljes értékének megfelelő árért szereztetik meg> nem zárja ki az orgazdaságot (ugyanott 1873. évf. 446. lpn.). Elidegenítésre való közreműködés csak akkor forog fen, hogy ha a birtokos vagy birlaló, kinek kezéhez a dolog valamely büntetendő cselekmény következtében jutott, annak elidegenítése körül szintén tevékeny. Az tehát, ki oly dolgot elád, melyről tudja ugyan, hogy lopott dolog, de a mely az ő kezéhez csak véletlenségből jutott, nem követ el orgazdaságot (ugyanott 557. lpn.). Bevégzett orgazdaságot képez az elidegenítésre való közreműködés még akkor is, hogy ha az elidegenítés valósággal nem jött létre, illetőleg az azt czélzó jogügylet nem ment foganatba. (1872. évf. 206. lpn.) Valamely kötelezvény is képezheti orgazdaság tárgyát. (1873. évf. 555. lpn.) A bűnpártolás tényálladékát megállapítja minden oly cselekvés, melynek czélja, segítséget nyújtani arra. hogy valamely bűntett vagy vétség tettese vagy részese büntetlenül maradjon, és a mely alkalmas e czélra. Azonban nem szükséges, hogy a segélynyújtással czélbavett eredmény megvalósult légyen (ugyanott 580. lpn.). Különfélék. — A budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága a budapesti kir. ítélőtáblának f. évi ápril hó 27-én 2925./B. sz. a. kelt s a ... .i kir. törvényszéki elnök f. évi 968. számú jelentése kapcsában felterjesztett végzése folytán, melylyel 0. F. kir. járásbiró ellen hivatali bűntett vádja miatt bünvizsgálat elrendeltetett, 1880. évi juoius hó 5-én következő határozatot hozott: 0. F. kir. járásbiró, az 1871: VIII. t.-cz. 64-ik §-ában megszabott következmények mellett, hivatalától felfüggesztetik. Indokok: Az 1871. évi VIII. t.-cz. 62-ik §-ának a) pontja értelmében a biró hivatalától felfüggesztendő, ha ellene a büntető bíróság által bünvizsgálat rendeltetett el. 0. F. kir. járásbiró ellen a kir. Ítélőtáblának f. évi ápril hó 29-én, 2925. B. SE. a. kelt s a ... i kir. törvényszéki elnök f. évi 968. számú jelentése kapcsában felterjesztett végzésével sikkasztás, hivatali bűntett vádja miatt bünvizsgálat rendeltetvén el, nevezett kir. járásbiró a hivatkozott törvényszakasz élteimében a 64-ik §-ban megszabott következmények mellett hivatalától felfüggesztendő volt. 0. F.-nek ezen határozat elleni felebbezése folytán a magy. kir. Curialegföbbitélőszéki fegyelmi tanácsa 1880. évi július hó 2-án 292. sz. alatt következő határozatot hozott: Az 1871. évi VlII-ik t.-cz. 62. §-ának a) pontja alapján a hivatalbóli felfüggesztésnek elrendelése a bűnvádi vizsgálatot elrendelő végzésnek jogerőre leendő emelkedésétől feltételezve nem lévén, az ennek alapjául szolgáló s felebbezó ellen bűntett miatt vizsgálatot elrendelő táblai 2925./B. számú végzésnek felülvizsgálata pedig ezen fegyelmi biróság hatásköréhez nem tartozván: a budapesti kir. Ítélőtábla fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. Törvényjavaslat a kisajátításról. I. FEJEZET. Altalános határozatok. í. §. Kisajátításnak közérdekből a következő czélok és közhasznú vállalatok érdekében van helye: 1. közutak és hidak építésére; 2. közhasználatra szolgáló gép vagy lóerejü vasutak létesítésére, 3. hajózási, öntönző vagy árvizek levezetésére szolgáló csatornák építésére; 4. a folyók szabályozására; 5. árvizek ellen építendő védtöltések emelésére; 6. vizek és mocsárok lecsapolására, alapcsövezésekre és belvizek levezetésére; 7. kikötök építésére; 8. parti rakhelyek és közraktárak készítésére; 9. futó homok meggátlására; 10. távírdák felállítására; 11. régészeti becscsel biró tárgyak fentartására; 12. hadi erődítésekre ; 13. állami épületek vagy intézetek emelésére; 14. mindazon esetekben, midőn a kisajátítást külön törvény megengedi vagy elrendeli; 15. városokban vagy községekben uj utczák nyitására, iskolák, kórházak, katonai laktanyák építésére, vízvezetékekre s végre a köztisztaság s közegészség czéljából tervezett csatornák előállítására ; 16. a fenebbi létesítmények bármelyikének nagyobbitására vagy czélszerübb berendezésére. 2. §. Budapest főváros területén az 1. §-ban felsorolt czélokon kívül kisajátítható bármely ingatlan dolog, ha az közművelődési, közegészségi, kereskedelmi, közlekedési, közbiztonsági, szépitési vagy bármely más városi épületek vagy közczélu építmények előállítására szükséges. 3. §. Az 1. §-ban felsorolt közérdekű czélokra kisajátítható: 1. bármely ingatlan dolog; 2. a hid- és rév-vám jogok, az e jogok gyakorlata czéljából épített sziláid építményekkel együtt; 3. a vaspályák részére az italméi ési jog oly czélból, hogy állomási étkező helyiségekben az utazó, vagy ott helyben fogyasztó közönség, valamint saját alkalmazottjaik részére italokat mérethessenek. 4. §. Kisajátításnak csak akkor van helye, ha az illető vállalat a fenálló törvények vagy szabályok értelmében erre hivatott hatóság által engedélyeztetett, ha az illető munkálatnak végrehajtása, az arra illetékes hatóság által elhatároztatott. Az ]. és 2-dik §-ban felsorolt építkezések s létesítmények terveinek elkészítését czélzó előmunkálatok foganatositására szükséges engedélyt az 1. §-ban emiitett vállalatoknál, kivéve a csupán egy község területén helyi belforgalom czéljából létesítendő vasutakat, s az ugyané 14. pontjában felsorolt községi építményeket, a közmunka és közlekedési miniszter; az utóbbiaknál, valamint a 2. §-ban felsoroltaknál az illető törvényhatóság polgármestere, illetőleg alispánja adja meg. 5. §. Az előmunkálatokra nyert engedély alapján a vonaliráoyok megállapítására s a vállalat tervének elkészítésére czélzó műszaki munkálatokat, lejtméréseket és anyagkutatásokat a község előleges értesítése mellett, mindenki ingyen köteles birtokán eltűrni. Ha azonban az ily előmunkálatok foganatosítása alkalmával kár okoztatnék, azt az illető előmunkálatok készítői megtéríteni kötelesek. Az előmunkálatokra adott engedély alapján végrehajtandó munkálatok eszközlésével megbizottakat a közigazgatási hatóságok támogatni kötelesek. 6. §. A kisajátítást a törvényhozás, vagy az illető szakminiszterekkel egyetértőleg, a közmunka- és közlekedési miniszter engedélyezi. A 2-ik §-ban felsorolt czélokra szolgáló, a kormány részéről elhatározott munkálatok végrehajtása ellen a főváros azon miniszterhez, a ki a munkálatokat elhatározta, az e részbeni határozat közlésétől számított 15 nap alatt felterjesztést intézhet, mely esetben — ha a felmerült nehézségek kölcsönös felvilágosítások utján meg nem szüntethetnének, — az ügy a minisztertanács elhatározása alá terjesztendő. 7. §. A kisajátítás által a kisajátított tárgynak vagy tulajdonjoga szereztetik meg, vagy a jelen törvény által meghatározott módon valamely ingatlannak vagy jognak csupán időleges haszonélvezete sajátittatik ki. A végleg vagy ideiglenesen kisajátított ingatlannal nem szereztetik meg az azzal kapcsolatban volt arányositási vagy egyéb, a birtok természetéből okvetlenül nem folyó jog és szolgalom tulajdon- vagy haszonélvezeti joga. 8. §. A kisajátitás csak azon területre rendelhető el, a mely az illetékes hatóság által végérvényesen jóváhagyott vállalati tervek szerint a vállalat létrehozására, átalakítására, nagyobbitására, czélszerübb berendezésére vagy fentartására szükséges; továbbá azon területre, mely a vállalat czéljaira szükséges anyagok, u. m. kő, kavics, homok, föld, tégla, viz előállítására vagy levezetésére megkívántatik, ideértve az e területhez vezetendő utak előállítására szükséges tért is. 9. §. Birtokrészek kisajátítása akképen eszközlendő, hogy a birtoknak a tulajdonosnál megmaradt része használható, vagy legalább oly mérvben értékesíthető legyen, mint volt a kisajátitás előtt, s hogy a kisajátitás alá eső feltételeknek a tulajdonosnál megmaradó része, egy önálló teleknek a fenálló községi rendszabályok által megállapított legkisebb kiterjedésével bírjon. Ha valamely ingatlannak háromnegyedrésze kisajátitás alá esik, a tulajdonos követelheti, hogy a fenmaradó negyedrész is kisajátittassék, kivéve oly határokat, melyekben a tagositás még nem történt, ha csak be nem bizonyítható, hogy nem fog megtörténni, vagy a terület oly természetű, melyre a tagositás nem fog kiterjedni (pl. beltelek, szőlő s. t. eff.). 10. §. A kisajátítandó területen lévő épület, vizimü vagy más tartozék nem részletben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak. A hid- s révvámjog kisajátítása esetén köteles a kisajátító, mennyiben ezt a tulajdonos kívánná, az e jog gyakorlata czéljából épített szilárd építményeket is kisajátítani. 11. §. A létesítendő vállalat által a szomszéd birtokosok birtokainak használata se nem akadályozható, se a szükségen tul meg nem. nehezíthető. Ennélfogva köteles a kisajátító az átjárásra s a marha áthajtására szükséges átjárókat, utakat és hidakat valamint a vizvezetésre megkívántató árkokat, csatornákat és zsilipeket az illető községben létező többi hasonutak, hidak stb. módjára előállítani, jogában állván az e czélra szükséges területeket a kisajátítási tervbe szintén felvenni. 12. §. Az alábbi határozatokban megállapított tüztávlatba eső, eme határozatoknak meg nem felelő épületek, a kisajátító által vagy a mondott határozatoknak megfelelő módon átalakitandók vagy kisajátitandók.