Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 30. szám - Törvényjavaslat a kisajátitásról

- 243 — A tüztávlat a következő : 1 A tűzbiztos anyásból készült s ugyanoly anyaggal fedett épületeknél, melyeknek összes nyílásai, ablakok vagy ajtókkal elzárhatók, 8 méter ; 2. fa- vagy zsindelyes oldalú, vagy fedelű épületeknél, melyeknek nyílásai fentebbi módou szintén elzárhatók, 20 méter • 3. szalma, gyékény, sás vagy náddal fedett épületeknél s szalma, vagy szénakazalok lerakására rendesen használt szérüs kerteknél, 60 méter; 4. lobbanékony tárgyak készitésére vagy eltartására szolgáló épületeknél 100 méter. Ezen távolságok vasutaknál a pályaszin és az épület fedelének gerincze, illetőleg a szérűskert földszine közötti magasság-különbség kétszeresével nagyobbitandók, ha az épület fedelének gerincze, illetőleg szérűskert földszine 2 méterrel mélyebben fekszik a pálya színénél. A pálya vagy a hajózható vízfolyás felszínénél 6 méterrel magasabban fekvő épületek sem a kisajátítás, sem pedig az átalakítás tárgyát nem képezik. 13. §. A tüztávlat meghatározására vasutaknál az épület legkiáüóbb pontja s a folyó pályán az e ponthoz legközelebb eső sinvágány tengelye, állomásoknál ellenben a pályasik széle, a gőzhajózás létesítése tekintetéből eszözlendő folyamszabályozások, csatorna- és kikötő-építéseknél pedig az épület legkiállóbb pontja s az ahhoz legközelebb eső hajózható vízfolyás határvonala közti távolság veendő alapul. 14. §. A 12. §-ban megállapított tüztávlat kisebbíthető a csupán helyiérdekű vasutaknál egyáltalában, s más vasutaknál is akkor, midőn a nem tűzbiztos épületek vagy szérűskertek, tűzbiztos épületek vagy élőfák által fedeztetnek. Ily esetekben a tűztávlatot s a csupán helyi érdekű vasutaknál e miatt alkalmazandó elővigyázati szabályokat a közmunka- és közlekedési miniszter szabja meg. 15. §. A vállalat építésének megkezdése után annak a 13. §-ban körülirt pontjához 60 méter távolságon belül eső területen szérűskertek egyátalán fel nem állíthatók, épüleletek pedig csak az illetékes hatóság engedélyével építhetők. Ily engedély megadása előtt az illető vállalat meghallgatandó s netaláni felfolyamodás esetében, az ügy a közmunka- és közlekedési miniszternek elhatározása alá terjesztendő. 16. §. A tűztávlatban levő más épületektől vagy szérűskertektől 500 méternél nagyobb távolságra eső, magában álló s rendesen nem lakott épületek tulajdonosai ezen épületeknek kisajátítását vagy átalakítását nem követelhetik, ha az illető vállalat azoknak ezen épüle'ek után járó egy évi tüzbiztositási rlijnak húszszoros összegét lefizeti. A tüztávlatba eső szérűskertek kisajátítását a tulajdonos szintén nem követelheti, s köteles megelégedni azon értékveszteség megfizetésével, mely felmerül a miatt, hogy az illető területek szérűskertek gyanánt többé nem használhatók. 17. §. Budapesten a 2. §. értelmében eszközlendő kisajátításoknál még az alábbi 18 — 21. §§-ban foglalt határozatok is érvényesek. 18. §. A fővárosi utczák s terek egyik házsorának szabályozása esetében, az átellenben levő oly telkek s épületek, melyek a munkálat által czéizott igényeknek meg nem felelnek, továbbá oly épületek, melyek a kitűzött uj utcza vagy tér szabályozási vonalán belül állanak, kisajátítás alá vehetők, ha tulajdonosaik a fővárosi hatóság felszólítására kiállítandó, s az illető ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzendő írásbeli nyilatkozatokban kötelezőleg ki nem jelentetik, hogy három év alatt az emiitett igényeknek megfelelő épületetet fognak felállitani, illetőleg épületeket a szabályozási vonalnak megfelelőleg kiépíteni. 19. §. Ha a fővárosban kisajátított ingatlannak a czélbavett munkálatra nem szükséges része, vagy más, az építkezésnél felmaradt üres tér terjedelmét vagy alakját tekintve, nem alkalmas arra, hogy azon az építési szabályoknak megfelelő épület felállittassék, joga van a kisajátítónak a szomszéd ingatlant szintén kisajátítani, s azzal egy telekké egyesíteni, ha csak a szomszédok egyike késznek nem nyilatkozik azt becsáron átvenni, telkével egyesíteni, sa 18. §. értelmében kiépíteni. A szomszédok közül annak van elsősége, a kinek telke legkisebb utczai homlokzattal, illetőleg kiterjedéssel bir. 20. §. Ha a meghatározott három év eltelt a nélkül, hogy az iüetők nyilatkozatukban foglalt kötelezettségüknek megfeleltek volna, a kisajátítás minden további halasztás nélkül foganatba vehető. Azok ellenében, kik az ezen törvény ál'al követelt nyilatkozatot alá nem írják, a kisajátitás azonnal foganatosítható. 21. §. Az átalakitási kötelezettséggel terhelt ingatlanokon a kitűzött 3 év alatt azok értékét emelő munkálatokat vagy változtatásokat tenni nem szabad. Az ily munkálatok vagy változtatások által előidézett több-érték, az esetleges kisajátitás alkalmával figyelmen kivül hagyandó. II. FEJEZET. A kisajátítási előmunkálatokról s az azok megállapítása körüli eljárásról. 22. §. A kisajátítási eljárás megindítását a 7. §-ban megadott engedélylyel egyidejűleg, vagy külön is a közmunka- és közlekedési miniszter rendeli el, — minélfogva az ez iránti folyamodvány a kisajátítási előmunkálatok két példányával felcserélve, a nevezett miniszterhez nyújtandó be. 33. §. A kisajátítási előmunkálatok állanak : A) ingatlanoknál: 1. a tervből, melyen a kisajátítási eljárás tárgyául szolgáló birtokrészletek helyszínelés vagy helyrajzi számaikkal kitüntetendök. Ugyané terven a kisajátítandó részletek kü ön szinnel tüntetendők elő, és az egyes alkatrészeken fekvő épületek betűkkel, a szolgalmak pedig keresztalaku jegyekkel jelölendók meg. A terv egyes szeletekre is felosztható, de minden szeletnek egy és ugyanazon mérték szerint kell készitte ni. 2. a kisajátítási összeírásból, melynek a tervvel összhangzásban kell lennie, s következő rovatokkal birnia: a) sorszám ; b) a tulajdonos neve; c) helyszinelési vagy helyrajzi és földadókönyvi száma azon birtokrészletnek, a melyből kisajátitás történik; d) a városrész, utc/a, esetleg dűlő, a melyben az ingatlan fekszik, és művelési ága ; e) az egész birtokrészlet térfogata; f) a kisajátítandó rész térfogata; g) a kisajátítandó egyéb tá'gyak leírása; h) a kisajátítandó földterület és tartozékai után felajánlott kisajátítási ár tételenkint s összesen; i) a bíróilag vagy egyezségileg megállapított ár tételenkint; k) észrevételek. Az összeírás végén a kisajátítandó ingatlanra bejegyzett szolgalmak és a tulajdonra vonatkozó jogok tüntetendők ki. B) jogoknál : 3. a leírásból, melyből a tulajdoni viszonyok, az illető jog természete s szándékolt igénybevételének mérve, valamint az igénybe veendő jog használatának módja vehetők ki. 24. ij. A kisajátítási összeirás elkészithetése czéljából szükséges adatokat ugy a telekkönyvi hatóságok, mint az adóhivatalok is soronkivül kiszolgáltatni kötelesek. A kisajátító a kisajátitás megindítása után bármikor jogosítva van, a kisajátítás elrendelésének kimutatása mellett, az elfoglalandó birtokrészletek helyszinelési számait kimutató kérvény alapján, az egyes telekjegyzökönyvekben a feljegyzést (telekk. reudt. 104. §. b.) eszközöltetni oly czélból, hogy később jogokat szerzett más személyek irányában a kisajátitás kellőleg közzététessék. 25. §. A közmunka- s közlekedési miniszter a kisajátítási eljárást elrendelvén, erről az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságát a 23. §-ban körülirt előmunkálatok átküldése mellett értesiti. A közig, bizottság a közmunka- s közlek. miniszter rendeletének vételétől számított legfeljebb 8 nap alatt egy elnökből, két tagból és egy jegyzőből álló bizottságot küld ki, s egyúttal a bizottsági eljárás határidejét tűzi ki. A kiküldött bizottság hatásköréhez tartozik: határozni mindazon igények és észrevételek fölött, a melyeket a felek a jelen törvény I-ső fejezete alapján netalán emelnek. 26. §. A bizottság kiküldéséről, valamint a tárgyalás ideiéről az érdekeltek értesitendők. és pedig oly módon, hogy a tervraj/, s összeirás az illető községben legalább 8 nappal a tárgyalás előtt közszemlére tétetik ki, s erről az érdekeltek, helybeli szokáshoz képest, értesíttetnek. A kisajátítónak jogában áll kérni, mikép egyes vagy az összes telekkönyvi érdekeltek külön értesíttessenek. Az 1. §. 14-ik pontjában, valamint a 2-ik §-ban említett kisajátításoknál azonban az összes telekkönyvi érdekeltek kivétel nélkül külön is értesitendők. A hirdetmény a hivatalos hírlapban is egyszer közzéteendő. Akihirdetés megtörténtét minden község hivatalosan bizonyítani, s ugy e bizonyítvány, mint az egyéni értesítésről szóló kézbesítési ivek is a tárgyalási iratokhoz csatolandók. 27. §. A tárgyalásnál minden telekkönyvi érdekeltnek jogában áll a kisajátítási terv s a felajánlott ár ellen felszólalni, s kifogásait jegyzőkönyvbe vétetni. Ennek elmulasztása azon jogi következménynyel jár, hogy a nem nyilatkozóra nézve : a) közhirdetésnél a kisajátítási terv, b) egyéni értesítésnél pedig ugy a kisajátítási terv. mint a felajánlott ár végleg megállapítottnak s általa elfogadottnak tekintetik. 28. §. A tárgyalásra kitűzött határnapon tartozik a községnek, valamint az egyeseknek netaláni észrevételeit tartalmazó nyilatkozatokat, és a kihirdetésről szóló bizonyítványt a bizottság elnökének átadni. Ha a községi jelentésből az tűnnék ki, hogy valamely érdeklett fél távolléte miatt nem nyilatkozhatott, és ez érdembeni megbízottja az eljsrás megkezdésekor sem jelentkeznék : részére az eljáró bizottság által azonnal és lehetőleg a tárgygyal megismerkedett gondnok nevezendő ki, a ki a kisajátítási terv iránt az eljárás alkalmával távollevő képviseltje érdekében nyilatkozni köteles. (Folytatása köv.)