Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 3. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

- 25 — vényesek lehetnek. Ez utóbbi csak annyiban fog módosulni, hogy ott, a hol a móz.-talmudi házas, jogban biróságról van szó, ez alatt kir. törvényszék lesz értendő; ha a kir. törvényszék a protestánsok válópereiben a protesansok hitelveit alkalmazza, miért nem alkalmazhatná a zsidók válópöreiben a zsidók hitszabványait? — mert végre azért, hogy a házasság érvényesen csak a törvényszék előtt lefolytatott válóper utján bontható fel, még nem következik, miszerint a mózes-talmudi házassági jog egyéb szabványai érvénytelenek, és az udvari cancellariai rendelet érvényes. A most közölt ítéletek közvetlen folyománya a közoktatás és vallásügyminiszternek egy rendelete volt, melyet ez az ország valamenynyi törvényhatóságához, továbbá az orthod. közvetítő bizottság és az •orsz. izraelita irodához 1878. évi szeptember 27-én 17619. szám alatt menesztett. Ezen rendelet annak idején a lapokban közzététetvén, nem tartom szükségesnek azt e helyütt egész terjedelemben közölni. Tartalma röviden az, hogy a miniszter a sok visszaélésnek elejét veendő, szükségesnek tartja kijelentfni, hogy az 1863. évi 15940. sz. udvari -cancell. rendelet ma is érvényben áll. Figyelmezteti továbbá a rabbikat a még hatályban sem lévő büntetőtörvénykönyv 252. 253. 256. és 257. §-aira, és a rendelet 15. §-ában emiitett kihágások megtorlását első fokban a szolgabiró (vagy polgármester), másodfokban az alispán, harmad fokban a miniszter hátásköréhez tartozóknak jelenti ki. Nem csodáljuk, hogy a vallásügyminiszter, illetve államtitkárja, mint nem jogász, ily rendeletet bocsátott ki. Csak azt sajnáljuk, hogy nálunk a házasságügy még mindig vallásügyi kérdésnek tekintetik, s hogy a vallásügyminiszter nem tette át a pdtás 22. §-a alapján az ügyet illetékes elintézés végett az igazságügyminiszterhez. Vajon | Pauler, a kinek a magyar köijog a kis ujjában van, ki merte-e volna mondani, hogy ez a rendelet ma is érvényben van ? Sztehlo Kornél. Atalános magánjogi törvénykönyv. II. Rész. A dologi jog. (Folytatás.*) III. Czim. A zálogjog. I. Fejezet. Atalános határozatok. 172. §. A zálogjog feljogosítja a hitelezőt, hogy a zálogtárgyból biztosított követelésének a nyert elsőbbséggel való kielégítését eszközölheti. 173. §. Zálogtárgy minden elárusítható dolog és átruházható vagyonjog lehet. Valamely dolognak hányadrésze a tulajdonos által zálogul le nem köthető, azonban közös tulajdonnál a tulajdonostárs tulajdon járandóságát elzálogosíthatja. A zálogtárgy a biztosított követelés minden részeért egészben szolgál biztositékul. Ha ugyanazon követelésért több dolog van zálogul lekötve, a zálogjog azok mindegyikén a követelés végképi törlesztéséig csorbítatlanul fenáll. Amennyiben a követelésnek törlesztett része másra átruháztatik, a fenmaradt követelés ezen átruházott rész előtt elsőbbséggel bír. 174. §. A zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik; azonban a zálog által saját és idegen, feltételes és feltétlen, már fenálló vagy csak jövőben keletkező követelés biztositható. Rendszerint a zálogadás által a zálogadó a követelés érvénye és fenállása elleni kifogásoktól el nem esik; azonban ha a zálog megdönthető vagy fen nem álló követelésért köttetik le és a zálogadó a követelés megdönthetőségéről avagy fen nem állásáról tudomással bírt, kétely esetében vélelmeztetik, hogy a zálogadó az által a követelést megerősíteni, illetőleg ujolag megállapítani akarta. Elévült követelésért lekötött zálog érvényes, habár a zálogadó az elévülésről tudomással nem bírt. 175. §. A zálogjog a biztosított követelés nélkül másra át nem ruházható. A követelés átruházásával az ennek biztosítására szolgáló zálogjog is átszáll. 176. §. A záloghitelező a zálogtárgyból avagy annak gyümölcseiből szabad választása szerint követelheti kielégítését, mihelyt biztosított követelése egészben vagy részben lejárt, és amennyiben ugyanazon köve*) Az első közleményt 1. a mult heti számban. Szerk. telésért több zálogtárgy van lekötve, kielégítését szabad választása szerint bármelyikből eszközölheti. A biztosított követelés lejárata előtt kötött oly értelmű egyesség, hogy a záloghitelező ki nem elégitése esetében a zálogtárgyat fizetés fejében vagy egyéb előre megállapított értékért megtarthassa, vagy hogy az eladást egyéb mint a törvény által előszabott módon eszközölhesse : érvénytelen. Ha a záloghitelező a zálogtárgyból ki nem elégíttetik, vagy ha a zálogtárgy elpusztul: az adós ellen személyes követelése érintetlen fenmarad. II. Fejezet. Jelzálog. I. Jelzálog szerzése. 177. §. Ingatlanokra zálogjog csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető. Ezen bejegyzés vagy az egész telekkönyvi jószágtestre, vagy közös tulajdonnál mindegyik tulajdonostárs jutalékára, de sem a jószágtest egyes alkatrészére, sem a közös tulajdonjutalék egy részére nem eszközölhető. 178. §. A biztositandó követelésnek számszerűleg meghatározott készpénzbeli összege jegyezhető be a telekkönyvbe, a melyért vagy a melynek erejéig a jelzálog hatályos. 179. §. Jelzálog csak a biztositandó követelés és a jelzáloghozi jogezim kimutatása alapján jegyezhető be. Ezen jogezim vagy a törvény rendelkezésén, vagy a telekkönyvi tulajdonos akaratán alapszik. 180. §. A törvény erejénél fogva a következő hitelezők, illetőleg követelések birnak jelzáloghozi jogczimmel : 1. az államkincstár a hátralevő rendes és rendkívüli közadóI zásokért; 2. az államkincstár alapítványok, törvényhatóságok és községek vagyonuk kezeléséből eredő követeléseikre nézve a kezelőknek, illetőleg kezeseiknek ingatlanaira, ha elegendő biztosíték más módon nem nyujtatik; 3. a kiskorúak és gondnokoltak a gyámság és gondnokság viteléből eredő követeléseikre nézve, gyámjuk, gondnokuk és egyéb kezesei ingatlanaira; 4. a feleség, mig a házasság tart, a házasság megkötésekor avagy a házasság tartama alatt átadott hozománya és egyéb, a házassági szerződésben kikötött jogaira nézve férjének összes ingatlanaira; 5. gyermekek szülőik ingatlanaira az ezek által átvett és kezelt pénzeik biztosítására; 6. hagyományosok és hagyatéki hitelezők az örökösök által átvett hagyatéki ingatlanokra, az ezen hagyatékból őket illető követeléseikre nézve; 7. örökös és egyéb osztályostárs az osztályban megállapított fizetményekért ugy az abban foglalt tárgyak iránti szavatolásokért az osztály alapján átvett ingatlanokra és jogokra; 8. minden hitelező azon követelésre nézve, mely végrehajtható vagy melyre nézve biztosítás elrendeltetett, az adós ingatlanaira, a mennyiben még biztosítva nem lenne; 9. minden szerződő fél kétoldalú terhes szerződesnél a kikötött ellenszolgálinányokra nézve a szerződésben átadott ingatlanokra; ' 10. ha a kikötött jelzálog a felfedezett hiányok miatt elegendő biztosítékot nem nyújt, avagy ha hitelező vétke nélkül a biztosíték elégtelenné vált, a hitelező feljogosittatik zálogjogát az adós egyéb ingatlanaira kiterjeszteni. A mennyiben a törvényes jogezim nem szorittatik bizonyos javakra, az nemcsak az ingatlanokra, hanem az adósnak egyéb telekkönyvi joga'ra is kiterjed. 181. §. Ha a törvényes jogezim az adós több ingatlanaira vagy jószágaira terjed ki, akkor a választás a jogosultat illeti, a ki a bejegyzést az összes vagy egyes ingatlanokra eszközölheti, és ugyanazon jogezim alapján ismételt bejegyzéseket is eszközölhet. Az adós az ily bejegyzés ellen azon kifogással élhet, hogy a követelés egyáltalában avagy az előadott összeggel fen nem áll, vagy hogy a szükségesnél több ingatlan terheltetett, és ez által a zálogjog teljes vagy részleges törlését eszközölheti. Ha a követelés vitás: a bizonyitás azt terheli, a ki a törvényes jogezimre hivatkozik. A korlátoltabb biztosíték elégségét a tulajdonos köteles bizonyítani. Elégséges biztositékul házak becsértékük feléig, egyéb ingatlanok becsértékük kétharmadrészeig az előző tei'hek beszámítása mellett fogadandók el; a házaknál azonkívül a tűzkár elleni biztosítás igazolása szükséges. Bekebelezett követelések biztositékul teljes értékükben elfogadtatnak, ha a jelzálog becsértéke a biztosítandó összeget s netalán elsőbbséggel bíró terheket együttvéve kétszeresen fedezi. 182. §. Az ingatlan tulajdonosa szerződésileg vagy végrendeletileg köthet le jelzálogot. Valamely követelésnek valamely ingatlanra való i utalványozása jelzálogi jogezimnek tekintetik. Ha a zálogadó összes