Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 29. szám - A váltójog nemzetközi egységesítése. 7. [r.]

Tizedik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1880. julius 15. KfllSn mellekletek: a ..Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". * kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Fout 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordassál, vagv vidékre bérmeutes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Dontvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czitnü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 6 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az eUfizetési pénzek hérmentesen. vidéki-' 1 legczélszerilbben postautalvány utján kflldendík. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A munkabér védelme. — A váltójog nemzetközi egységesítése. Dr. Nagy Ferencz, nagyváradi kir. jogtanártól. — Az ügyvédgyülés kérdéséhez. Dr. Dell'Adami Rezső ügyvédtől. — Az osztrák közigazgatási törvényszék praxisából. — A német fötörvényszékek büntetőjogi praxisából. Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — »Kivonat a Budapesti Közlönyéből. (Csődök. — Csűdmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások.) — Külön melléklet: a »Döntvények gyüjteméuyé«-nek egy ive. A munkabér védelme tárgyában hazánk egyik legkitűnőbb jogászától a következő felszólalást vettük : J>A semmitöszék mult héten a következő teljes ülési határozatot hozta: ,A nap- vagy hétszám szerint fizetendő még ki nem érdemlett munkabérek csak annyiban vehetők végrehajtás alá közönséges hitelezők kielégítése vagy biztositása végett, a mennyiben azok a munka nélkülözhetlen ellátására okvetlenül nem szükségesek.'*) Alapítja a perrend 395. §-ára, mely szerint az >iparosok és napszámosok legszükségesebb munkaeszközei foglalás alá nem vétethetnek.* E §. védelmének tárgyát ugy mond, tulajdonképen nem a keresmény munkaeszköze, hanem a munkaeszköz eredménye, a keresmény képezi. A semmitöszék a törvény szelleméből indul ki, a törvényhozás szándékára támaszkodik. Magyarázatával nagy gazdasági elvnek tört utat. Az eszmének azonban csak töredékét juttatja érvényre. Minden logika ellenére megállott az ut felén. Első tekintetre szembeötlő, miszerint a törvény szavain igy is tulment. Indoka alapján, hogy az eszköz lefoglalhatlanságasajátlaga keresmény védelme, nem azt mondja ki: hogy az iparos és napszámos (prdt. 395. §.) nap- vagyhétszám szerinti keresménye nem foglalható le, hanem azt, hogy egyáltalában le nem foglalható oly munkabér, mely napvagy hétszám szerint fizetendő, járjon bárkinek. A semmitöszék tehát azzal, hogy a törvény az iparos és napszámos munkaeszközeit a foglalás alól kiveszi, nemcsak az iparos és napszámos nélkülözhetlen keresményét, hanem egyáltalában a nélkülözhetlen keresményt találja védelmezettnek. De miért épen csak oly keresményt, mely nap- vagy hétszám szerint fizettetik? Miért nem azon iparos és napszámos keresményét is, mely csak fél hónapra adatik ki? Miért nem a cseléd bérét, mely hónap számra fizettetik? Miért nem a kis hivatalnok, a kereskedősegéd, a tánczosnő fizetését? Miért nem a tudósnak és a művésznek élelmét, — kinek pedig ugyanazon szakasz előző pontja kifejezetten védi munkaeszközeit, könyveit, mintáit, szereit ? Hol itt a határvonal? Ha nem a kapa és az ásó védetik tulajdonképen, hanem a nélkülözhetlen keresmény, akkor a keresmény nélkülözhetlensége dönt, nem pedig, hogy a keresmény miképen foly be; akkor a mint egyfelől közömbös, napszámos vagy akárki másnak keresményéről van-e szó, ugy másfelől még kevésbé lehet irányadó az, hogy a keresmény minden napon, a hét, a hónap vagy a negyedév végével fizettetik-e csak ki. A semmitöszék elvtelen distinctiója onnét származott, hogy saját indokának nem birt kellő tiszta képzetével. Szerinte védi a törvény a munkaeszközt, hogy módot nyújtson a keresmény megszerezésére; nem tételezhető fel *) L. >M. Themis« 28. az. S z e r k. tehát a törvényről, hogy szemben az eszköz védelmével az eszköz eredményét megsemmisíteni engedné. A törvény ezen intentiójának czimén a semmitöszék rést tör a törvényszövegén, s tagadhatlanul erőszakolt kiterjesztő magjTarázat utján a »munkaeszközt« helyettesíti a muükakeresménynyel. Pedig a törvény szavaiban is kifejezésre jut intentiója. Védi a legszükségesebb munkaeszközöket. Különbséget nem tesz ilyen vagy amolyan eszköz között. Már pedig a legszükségesebb keresmény egyúttal munkaeszköz a további munkakeresményre. A mai napszám előfeltétele a holnapi napszám megszerezhetésének. A betevő falat ép ugy eszköz, mint a kalapács. Sok munkás egyedüli munkaeszköze két keze, tehát bére. Ha védetik a fuvaros lovának eledele mint nélkülözhetlen ipareszköz, miért nem a fuvaros saját eledele? Ha pedig a fuvaros napi keresménye, miért nem a kis hivatalnoké, melyhez csak a hónap végével jut?« A váltójog nemzetközi egységesítése. VII. Az előadottak után lássuk már most közelebbről azon tételeket, melyeket a nemzetközi jog reformját és kodificaczióját czélzó egyesületa nemzetközi egységes váltójogalapvonalai gyanánt megállapított. 1. Az első tétel a váltóképességre vonatkozik: »A váltóképesség fel van tételezve a képességtől, magát szerződések által lekötelezni.* Az általános váltóképesség elve van tehát érvényre emelve. Ez megfelel nemcsak a német váltójognak, hanem legalább a mi a férfiak váltóképességét illeti, majdnem az összes mivelt államok törvényhozásának. A váltóképesség férfiakra nézve megszoritást jelenleg még csak a következő államokban szenved: a) Oroszországban a papokra, a földbirtokkal nem biró parasztokra és alsóbb katonai személyekre nézve; b) Szerbiában a parasztokra és az alsóbb katonai személyekre nézve, c) Spanyolországban és Portugálliában valamint a spanyol váltójoghoz csatlakozó amerikai köztársaságokban, mint Bolíviában, Columbiában, Port o-R i c o-ban, Per u-ban és S a n-S a 1 v a d o rban a nemkereskedőkre nézve, azonban azon fontos kivétellel, hogy nemkereskedők által kereskedelmi ügyletek folytán kibocsátott vagy elfogadott váltók teljes váltó-erővel birnak, forgatmányaik mint kezességek érvényesek; d) Ausztriában a tényleges szolgálatban álló tisztekre és alsóbb katonai személyekre nézve (Magyarországon ezen korlátozás nem foglal helyet); e) Aargau kantonban, hol a váltóképesség a czégjegyzékbe (Ragionenbuch) történt bejegyzéstől van feltételezve. Az általános váltóképesség elve tudvalevőleg ugy nálunk mint másutt, legújabban különösen Ausztriában Németországban és Svájczban, élénk megtámadtatásban részesült. Azzal vádoltatik, hogy főtámaszát képezi az uzsorának,