Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 27. szám - A büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséhez

Tizedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1880. július 1. Külön mellékletek: a ..Döntvényeit gyJiteménye" ac „Igazságügyi rendeletek tára- és az „Igazságügyi torvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Föut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentea szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimű mellékletekkel eeyütteien: egész évre tO forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bétlei legczélszeriibben poat&ati küldendők. n. vidékr'1 l J utján A MAGYAR JOGASZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A bünteiő-törvéDykönyvek életbeléptetéséhez. (S. 8.) — Az ügyvédi reform tárgyában. (Wr.) — Tárcza: Azok az ügyvédek ! IX — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XXIII. (A. büntetési elleninditvány kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetéber..) Dr. Barna IgnácztóL — Az ügyvédi kamarákbíil. — Különfélék. — Legközelebbi csOdbejelentési határdök. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: a >Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A Mntetó-törvéiiykönyvek életbeléptetéséhez. (S. S.) A büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló javaslat törvényerőre emelkedett. Szeptember elsején megszakad történelmi jogfejlődésünk fonala, ezredéves jogállapot merül el. Szeptember elsején Kollonics bibornok óbaja, Szegedy János jóslata, háromszázad küzdelme diadalt ünnepel. E napon a büntető hatalom, mely eddig csak kardot villogtatott, mérleget is kap. Ötszáz itéletgyárnak particularismusát objectiv jognak egysége, az egyének uralmát a törvény uralma cseréli fel. 1880. szeptember elsején? Semmi nyoma. Mi sem jelzi, hogy igazságügyi kormányunk a nagy regeneratió előkészítésével foglalkozni csak kezdett is volna. Csönd, renyheség minden irányban, a megrozsdásodott gép nyugalma, a gondolatnélküliség tompasága. Mintha a tett után elhalt volna az akarat. Avagy azt hiszik, hogy majd magától megy minden? Azt hiszi az igazságügy miniszter ur, hogy a büntető igazságszolgáltatás gyökeres átalakulásának küszöbén előkészítési munkálatokra nincs semmi szükség? A legjobb törvény nem nyer életet, ha tételei és hatalmi szervezete között összhang nincs, ha szelleméhez nem mértek alkalmazói, valamint a legkitűnőbb haditervvel meghódított tartomány meg nem tartható, ha benlakói nem nyeretnek meg. Bármennyire meghajolunk a magyar birói kar képzettsége előtt, aggodalommal nézünk a büntető-törvénykönyvek életbelépése elé, melyet semminemű változtatás a törvénykezési szerkezetben, a birói személyzetben nem előz meg. Gyakorlatunk helyébe, mely disparat és féktelen, melynek forrását egy régiségtár, lényegét az elmélet hiánya képezi, egy a tudomány megállapodásain épült jogrendezés lép. A büntető-törvénykönyv uj eszmevilágnak tör utat. Tételei az abstractió finom szövevényeit képezik, melynek tanai eddigi gyakorlatunkban idegenszerűek. A büntető biróságok munkája valamint szerfelett megszaporitva, ugy aránytalanul nehezebb is lesz. Károsabb még mint törvény nélkül bíró, törvény alkalmas biró nélkül, mert jobb, ha a jog áldozata, mint ha eszköze a birói önkénynek. Ez elől a jog hiába keres menedéket törvénykönyvben. Hüvelyébe menekül a kardnak. Azon biró, a kinek szakképzettsége nem magaslik fel szakhivatásához, mig törvény hiányában tulenyheségbe, törvény mellett tulszigorba téved. Önkénye a sziv nyelvén beszél; a törvény, mely köti, felfegyverezi. A törvénynek szellemét nem kutatja. Szavait kezeli, szavaival pusztit vakon. A jogot a törvénybe temeti. Mai napig a büntető perekkel ijesztő módon bánnak el nálunk. A legelágazóbb s a criminalistól mindannyian távol eső szakok birái tarka vegyületben ülnek a jus gladii asztala körül, a mint a véletlen őket összehozza. Úrbéri, telekkönyvi stb. jogászok, rögtönözötten tanácsba híva, Ítélnek felsőbb és legfelsőbb folyamodásban büntető ügyek felett. Ily csatornákon ömöljék ki a codex az életbe? Elképzelhető, mennyire alapos és különösen mennyire egyöntetű gyakorlat fogna fejlődni. Uj intézménynek küszöbén czéltudatos kormány főtörekvése, hogy arányba hozza az erőket az ujjá alkotott intézménynyel. Szükséges volna intézkedni ily irányban különösen a budapesti törvényszékre nézve, melynek önállósított büntető osztálya a reformmunkát könnyűvé teszi, és melynek országos mintatörvényszékké szervezése, fővárosi jellegénél fogva ép oly kiváló fontosságú, mint az, hogy maga a főváros culturcentruma legyen az országnak. Szükséges, hogy ugy a kir. táblánál, mint a legfőbb itélő'széknél két-két büntető tanács alakíttassák, melyek kizárólag az eddig ezen forumok különböző tanácsaiban szétszórt criminalistákból állitandók össze, és melyeknek hatásköre kizárólag a büntető ügyek feletti bíráskodásra szorítandó. Utalunk praecedensre. Az uj kereskedelmi és a váltótörvény életbeléptetése alkalmából újjászervezés történt a birói kar személyzetében; újjászervezés különösen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékre nézve, melynek elnökévé egyik legkitűnőbb curiai biró neveztetett ki, s melynek judicaturája azóta a gyakorlat egyöntetűségének befolyásos tényezőjévé izmosodott; a kir. táblánál s a legfőbb itélőszéknél külön tanácsok systemisáltattak, melyek csakis kereskedelmi és váltói ügyekben ítélnek. Szükséges, hogy ugy a kir. táblánál, mint a legfőbb itélőszéknél a büntető ügyekre nézve a teljes ülés (section réunie) intézménye behozassák; vagyis, hogy minden elvi jelentőségű fontosabb eset eldöntése előtt az illető fok mindkét büntető tanácsa közös ülésben tanácskozzék előzetesen a törvénynek helyes alkalmazása felett. Az ilykép létesülendő plenáris megállapodások hathatós fejlesztőjévé válnának a büntető bíráskodásnak. Szükséges, miszerint valahára hivatalból intézkedés történjék arra nézve, hogy a felsőbb biróságok döntvényei megbizható alakban kerüljenek nyilvánosságra. A büntetőtörvénykönyv életbeléptetésével tűrhetetlenné fog válni azon állapot, mely szerint ma a felsőbb biróságok elvi jelentőségű határozatai a nyilvánosságba jutnak. Németországban a birodalmi törvényszék tavai történt felállításának első perczétől kezdve három hivatalos gyűjteményben gondoskodik ítéleteinek hiteles közzétételéről; hat vállalat alakult, melynek mindegyike kizárólág, és ezeken kivül 10—20 szaklap van, mely nagyobbrészt döntvények közlésével foglalkozik. Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában mindenütt a hivatalos és nem hivatalos döntvénygyüjtemények egész irodalmat képeznek. Nálunk a segédhivatalok tolerantiájából tengődik egy-két ilyen magánvállalat. Természetes, hogy ily körülmények között, midőn maguk a biróságok semmi támogatást, semmi útmutatást, semmi érdeklődést sem tanúsítanak, a közlemények ugy a megbízhatóság, mint a teljesség tekintetében igen sok kívánni valót hagynak. S a ki azon