Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 24. szám

Tizedik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1880. június 10. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" az ..Igazságilgyi rendeletek iára- és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Fout 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZCTYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Dontvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" cztraii mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, télévre 5 lonnt. negyedévre 2 forint 60 kr. z elífizetési pénzek b é r me legczélszeriibben p o í t a a t Itüldendík. •idékrJl MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, IV MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László TARTALOM: Dr. Lőw Tóbiás. — Magyar ügyvédgyülés. Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső ügyvédtől. — A váltójog nemzetközi egységesítése. Dr. Nagy Ferencz, nagyváradi kir. jogtanártó]. — Egy illetékügyi kérdés. Dr. W e i n m a n n Fülöp, budapesti kir. közjegyzőtől. — Jogirodalom. (Ottó Hausner : Ueber den Zweikampf. Geschichte, Gesetzgebung und Lösung.) S. S. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Törvényjavaslat a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módosításáról. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése e törvényjavaslat tárgy.iban. — Legközelebbi csődbejelentési liatárdnk. — Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. — (Csődök. — Csüdmegszüntetesek. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: a ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Dr. Lów Tóbiás. Műhelyébe csapott a villám. Erejének teljéből sirba esett. Súlyos veszteséget szenved tudományunk, melynek hű munkása, a kar, melynek disze volt. Legtöbbet veszít ama kis kör, a hazai jogreform ápolóinak csoportja, melyben a legtehetségesebbek és a legszorgalmasabbak egyike volt. A csapás közvetlen hatásának perczében nem vagyunk képesek méltatni kiterjedt, és nagyfontosságú irodalmi tevékenységének részleteit. Erre legközelebb veszüuk alkalmat magunknak. / Magyar ügyvédgyülés. Tisztelt szerkesztő ur! Országos ügyvédgyülés fog ez év őszi idényére Budapestre összehivatni a fővárosi ügyvédi kar számos előkelő tagjának kezdeményezésére. Az előkészületek a Hodossy Imre elnöklete alatt működő értekezlet által már megtétettek. Magyarország minden vidékéről a kiküldött albizottság által kibocsátott felhivásr* helyeslő, az eszméért lelkesedő válaszok érkeztek Dr. Chorin Ferencz albizottsági elnökhöz. Mindenütt érzik, hogy a viszonyok súlyán könnyíteni csak ugy lehet, ha a kar maga mozog és cselekszik. A szavak és kérvények ideje lejárt oly kormánynyal és kormánypárttal szemben, mely évről évre igéri, mit beváltani soha sem akar. A kamarák megkötött, hivatalos fellépése nem bir az ügyvédség országosan szervezett, tömeges fellépésének súlyával, hol minden egyes sorakozik a közös követelmények és kivitelük biztosítékai körül. Az albizottsági jelentés és javaslat Dr. D el l'A d ami Rezső formulázásábau még e héten fog a budapes i ügyvédség elé terjesztetni jóváhagyás és 24 tagu végrehajtó bizottság választása végett. E bizottság, mely önmagát elnök, jegyzők, pénztárnok s ellenőr választása utján megalakítja, meg lesz bízva az országos ügyvédgyülés ÖNSzehivásával az eleve kitűzött indítványok megvitatására és azok feletti határozatok hozatalára, és meg lesz bizva a ^yülés szellemi és anyagi előkészítésével, hova a nap kitűzése (f. é. szeptember hó második vagy október hó első felében), gondoskodás a helyiségről, a gyűlés hatósági bejelentése, lehetőleg csekély (pl. 2—3 frtnyi) tagsági dij megállapítása és beszedése, a vasúti s gőzhajózási társulatokvitelárleszállitásának és 2 napi tárgyalási szünetnek kieszközlése, a szükséges hirdetmények stb. közzététele, rövid tanácskozási rend, illetve alapszabály tervezet kidolgozása, a kitűzött indítványok előadóinak megválasztása (természetesen nemcsak saját kebeléből és nemcsak budapesti ügyvédek sorából) stb., tartoznak. A tanácskozási rend, illetve alapszabálytervezet a gyűlés napjának előestéére összehívandó előértekezleten megvitatva s megállapítva lesz. Lényeges pontjai következők legyenek: 1-ör. A gyűlést a végrehajtó, későbbieket az állandó bizottság elnöke megnyitja s előterjeszteti a bizottsági jelentést és számadást megvizsgálás és jóváhagyás végett; 2-or közfelkiáltással elnök s alelnök választatik a tanácskozások vezetésére; az elnök kinevez nég)T jegyzőt; 3-or a gyűlés tárgya csakis a kitűzött indítványok előadása, megvitatása és érdemben változatlan elfogadása által határozattá emelése, vagy napirendre térés által elvetése lehet. Husz tag kérelmére a vita bezáratik. Az előadó végszóval élhet; 4-er a gyűlésen 30 íővárosi és 30 vidéki tagból álló, titkos szavazás utján választandó állandó bizottságnak, mely elnököt, jegyzőt, pénztárnokot s ellenőrt maga választ, feladata lesz: a szükséghez képest ujabb ügyvédgyülés egybehivása és előkészítése, esetleg évkönyv kiadása, főleg pedig országos ügyvédegylet szervezésének előkészitése és létesítése, a mely az ügyvédség mint országos testület benső solidaritásának megfelelő hatálylyal, erkölcsi és anyagi érdekeit minden uton: a sajtóban és irodalomban, a társadalomban és törvényhozásban, országos segélyalap szervezése által stb. a legnagyobb erélylyel és élénkséggel képviselje, oltalmazza, előmozdítsa. Az első ügyvédgyülés elé tűzendő inditványok következők legyenek: A magyarországi ügyvédség saját és az azzal válhatlanul összefüggő igazságszolgáltatásunk érdekében szükségesnek és sürgősen létesítendőnek tartja: 1- ör a szóbeli, nyilvános, közvetlen eljárást a törvénykezés minden terén és minden közege előtt, a fenálló írásbeli eljárásnak minden további ideiglenes reformjának, mint czéltalannak, sikertelennek és késleltetőnek kizárása mellett; 2- or a közigazgatási bíráskodás szervezetét, a bírói függetlenség és felelősség biztosítékaival felruházott közegekből és nagyobb ügyekben kötelező ügyvédi képviselet mellett; 3 szor az ügyvédi rendtartásnak önkormányzati alapon való módosítását és az annak alapelveivel ellenkező jogszabályok megszüntetését, és pedig első sorban: a) az ügyvédi gyakorlat meghosszabbítását öt évre; b) az ügyvédi vizsgák szigoritását azon szabály felvétele által, hogy midőn a vizsgáló bizottság négy vizsgáló tagjának két tagja a jelölt visszavetésére szavaz, az elnök ezt határozatként kimondani köteles, azaz a szavazatok egyenlő megosztása esetén az elnök nem bir szavazattal és a szigorúbb nézet érvényesül; c) a fegyelmi eljárás szigoritását azon intézkedés felvétele által, hogy a felebbviteli fegyelmi biróság tagjainak felét az ügyvédek sorából a budapesti kamara válaszsza; d) a zugirászat megszüntetését, szigoruabb büntetése és