Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 23. szám - A franczia jogi oktatás rendszere. 2. [r.]

Tizedik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1880. június 3. Külön mellékletek: » „Döntvények gyűjteményest „Igazságügyi rendeletek tára- és az „Igazságügyi törvények anyaggyOjteménynyel". » kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Fótit 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékr tes szétküldéssel) „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" •- Igazságügyi rendeletek tára" czimü melgyüttesen: egész évre 10 forint, lékletekkel félévre 5 forint, negyedévre* 2"fori'n7 50 kV.' Az előfizetési pénzek bérme legczélszerübben p o s t a u t küldendők. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGY 11LÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László TARTALOM: Miniszteri .nyilatkozat a sajtófelelösség tárgyában. (8. 8.) — A franczia jogi oktatás rendszere. Dr. Nagy Dezsőtől — Igazságszolgáltatásunkéi közigazgatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső ügyvédtől. — Jogirodalom. (Halmágyi Sándor : Az egyes bírósági rendszer és igazságügyi politikánk.) Dr. R e i n e r Edétől. — »Magyar Jogászegylete. — Az ügyvédi kamarákból. — Törvényjavaslat a magyar korona országaiban levő vasutak ós csatornák összpontosított telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában. Indokolás. — Legközelebbi csddbejelentési batáridők. — Kivonat a >Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felbivások.) — Külön melléklet: a »Döntvónyek gyüjteméuyé«-nek egy ive. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Miniszteri nyilatkozat a sajtófelelösség tárgyában. (S. S.) A képviselőház f. hó 29-iki ülése fényes lap lesz sajtójogunk történetében és — Jókai életrajzában. A képviselőház jogászai elismerték felhozott aggályaink alaposságát; a clubbokban kifejezést is adtak ebbeli meggyőződésüknek. És mégis a költőre maradt az interpellatió. Egyetlen jogásznak nem volt annyi alkotmányos érzéke, hogy felszólalt volna a házban. A jogügyi bizottság botlását mulasztással tetézték. A regényíró helyrehozta, a mit a jogászok elrontottak. Májas 29-én kevés volt már menthető. Annyi, hogy a szerencsétlen szövegezésű §., ha nem is authenticus, de ahhoz közel álló magyarázattal kisérve kerüljön szentesítés alá. Ez eléretett. Az igazságügyminiszter Jókainak interpellatiójára adott válaszában desavouálta a félhivatalos interpretátorok azon állítását, hogy a fokozatos és az együttes felelősségi rendszer egymás melletti hatálya nem újítás, mert ugyanaz áll fen az 1848. sajtótörvény alapján is. A miniszter a képviselőházban teljesen elejtette a kormánylapok e magyarázatát. Elismerte, hogy az 1848 iki sajtótörvényben az együttes felelősség rendszerének nyoma sincs; hogy ily rendszer hatályba léptetése által a fenálló jogállapot lényegesen változtatnék ; hogy ily változtatás ellenkeznék a törvényhozás és a kormány intentiójával. Hangsúlyozta, hogy kívánatosnak tartja és hogy reméli, miszerint a bíróságok az életbeléptetési törvény 7. §-át olykép fogják értelmezni, hogy egyedül az 1848. sajtótörvény 13. és 33. §§-ai szerinti fokozatos és kizáró felelősség rendszere van érvényben hagyva, s a terjesztők, a mennyiben felelősségre vonathatnak, szintén csak fokozatosan, a három felelős személy hiányában, jutnak szándékosság czimén büntetés alá. Ezen nyilatkozat nem kötelező a biróra nézve; de bir az u. n. törvényhozási matériáié erejével. Kívánjuk, hogy a miniszteri értelmezés, mely a szentesítés előtt ünnepélyesen kijelentetett, és melyhez a képviselőház helyeslése hozzájárult, magyarázati zsinórmértékül szolgáljon bíróságainknak. Annyi elvitázhatlannak bizonyult, hogy égető szükség egy rendszeres sajtótörvén)' minélelőbbi alkotása. A sajtót, hacsak elfojtani nem akarjuk, oly joganyagnak kell elismerni, mely különleges szabályzást igényel. Figyelmeztetünk arra, hogy f. év szeptember 1-énahelyzet változik. E naptól kezdve uj jogállapottal fogunk szemben állani. Azon ürt, melyet a büntető-törvénykönyv által létesített jogállapot a sajtójog terén előidéz, nem töltik be az 1848. sajtótörvényből fentartott fragmentumok. A mely napon a büntető-törvénykönyv hatályba lép, nem a kormány, hanem a sajtó fog kiáltani szerves sajtótörvény után. A franczia jogi oktatás rendszere. n. Pária, május 20. A franczia irodalomban a roppant számú kisebb és nagyobb terjedelmű jogi kézikönyvek mellett még számosabb s bámulatos ügyességgel szerkesztett jogi tankönyvek léteznek, melyeknek egyedüli rendeltetésük, hogy abból a tanuló minél kevesebb fáradsággal előkészülhessen a vizsgára. Bátor leszek egyet ha-sai közönségünknek curiosumként bemutatni. A mü czime: Manuel des matiéres du code de procédure civile exigées pour le 2-me examen de droit avec résumé — questionuaire — tableaux analytiques, et plusieurs t a b 1 e s, par Canniset, professeur en droit (ét tsd: repetiteur de droit). Az első 258 lapon az anyag igen csinosan, röviden s példákkal felvilágositva tárgyaltatik, helylyel közzel jegyzetekkel megtoldva, melyeknek legérdekesebb részét a hasonnemü jogi intézmények közti finom különbségeket feltüntető táblázat képezi a következő formában, pl : Différences Entre l'incompétence ratione matériáé ] et incompétence ratione personae 1 | Itt számozva következnek a lényeges különbségek. Ezt követi halvány kék papiroson a vizsgákon gyűjtött néhány száz kérdés (questionnaire); azután halvány sárga papiroson néhány irománypélda a főbb actusok megvilágítására (formules des principaux actes d'une procédure ordinaire), ugyanily szinü papiroson a tárgymutató (Table alphabétique). Legérdekesebb részét a »tableaux analytiques* képezik, mely halvány lila papírra nyomatva, a bírósági szervezetet és az eljárás menetét mértani figurákban állítja a szemlélő vagy a vizsgára készülő elé. Végre az utolsó fogást a >r é s u m é* képezi, hol ez egész anyag rendkívül röviden, hogy ugy szóljak, jelszavak-ban van előadva. Ki van itt használva, minden legapróbb finesse, a mivel a memóriát le lehet kötni. Akárhogy gondolkozzunk is a felsőbb oktatásról, bármily magas eszméket alkossunk magunknak, mindaddig mig időközi vizsgák léteznek, a felső iskola alsó iskolává, magoló intézetté degradálódik, elvész azon igazi feladat, hogy végre legalább a legutolsó iskola olyan legyen, hol gondolkozni tanítják a tanuló ifjúságot, azon eszme, mely legújabban még a közép, sőt elemi oktatás terén is mindinkább utat tör magának. Igen helyesen jegyezte meg Csengeri az enquéte alkalmával, hogy a magyar jogi oktatás kérlelhetlenül oda viszi a tanulót, hogy ne a tudományt, hanem a tanárt és vizsgái kérdéseit tanulmányozza; de nálunk e »mesterség« még csak igen szük körben a közvetlen érdekeltek körében mozog, a mely azonban már Párisban rendes iparággá f jlődött ki. Sokszor lehet látni, a mint a vizsgákon gyorsírói jegyzeteket tesznek a kérdésekről, a minek eredményét