Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 1 106. §. A ki valamely dolgot birtokában tartott és a keresetlevél kézbesítése után továbbadott: tartozik azt a felperesnek, ba ez a valóságos birtokos ellen nem akar fordulni, saját költségén visszaszerezni, vagy anak rendkívüli árát megtéríteni. III. Atulajdoni kereset elleni védelem. 107. §. Alperes a tulajdoni keresettel kért birtokátadás ellen védheti magát az által, ba bebizonyitja, hogy a dolog birlalásához öt megillető dologbani jognál, vagy felperes irányában őt a dologhoz megillető személyes követelési jognál fogva jogosítva van, vagy hogy felperes részére a tulajdonjog átruházására kötelezve van. 108. §. Ha alperes a kereset ellenében azt állítja, hogy a felperes részére eszközölt bekebelezés eredetileg érvénytelen és megtámadható, vagy hogy a helyszinlési felvétel hibás: alperes ezt külön vagy viszonkereset utján érvényesítheti. IV. A tulajdoni kereset tárgya. 109. §. A tulajdoni kereset a tulajdon elismerésére a dolognak növedékével és járulékaival való kiadására intéztetik. 110. §. Tartozékok közül csak azok adandók ki, melyek a dolognál azon időpontban, midőn alperes a dolog birtokát megszerezte, már megvoltak és már eredetileg a dologhoz tartoztak A hiányzókért csak a roszhiszemü birtokos felelős. 111. §. A roszhiszemü birtokos teljes elégtétellel tartozik a tulajdnosnak, ha a dolog nála roszab>'á lett, vagy ha azt azért, mivel elveszett, elidegenítette, elhasználta, vagy elenyésztette, kiadni nem képes, habár véletlen eset is okozta a kárt, kivéve, ha bebizonyitja, hogy ezen véletlen eset a dolgot a tulajdonosnál is érte volna. 112. §. A jóhiszemű birtokos elégtétellel tartozik a tulajdonosnak, ha a keresetlevél kézbesítése után a dolog az ő vétke által elvész vagy roszabbá lesz, és a véletlen esetért, mely a dolgot a tulajdonosnál nem érte volna, csak az esetben felelős, ha konok perlekedéssel a dolognak visszaadását késleltette. A keresetlevél kézbesítése előtt a jóhi^emü birtokos a dolgot felelősség nélkül tetszése szerint használhatja, elhasználhatja, sőt el is enyésztetheti. 113. §. A jóhiszemű birtokost illetik a^dologból eredő minden hasznok, mihelyt a dologtól elkülönittetnek. Őt illetik minden egyéb már beszedett haszonvételek is, a mennyiben azok a keresetlevél kézbesítése előtt már lejártak. 114. §. A roszhiszemü birtokos roszhiszemüségének idejétől kezdve tartozik a dolognak általa húzott vagy húzható, de elhanyagolt haszonvételeit a tulajdonos részére megtériteni, ugyanazon kötelességgel tartozik a jóhiszemű birtokos a keresetlevél kézbesítése napjától kezdve. V. Beruházások iránti ellenkövetelés. 115. §. Ha a jóhiszemű birtokos a dologba, állagának fentartására avagy a visszaadatni rendelt haszonvételek előállítására szükséges, továbbá, a még tartó haszonvételek szaporítására hasznos beruházásokat tett: ezek megtérítését a jelen érték szerint követelheti, a mennyiben ez a valósággal tett költséget meg nem haladja. .116. §. A cupán kéjtöltés vagy díszítés végett tett beruházásoktól a jóhiszemű birtokosnak csak annyi téríttetik meg, a mennyit a dolog közönséges érték szerint az által valóban nyert; de az előbbi birtokosnak szabad választásától függ mindent elvinni abból, ami az állag sérelme nélkül elvihető. 117. §. A jóhiszemű birtokos sem követelheti azon árt, melyet elődjének a neki átengedett dologért adott. Azonban, ha a birtokos az ingó dolgot jóhiszemüleg közárverésen vette meg: vagy ha azon kivül visszteherrel és jóhiszemüleg szerezte meg, a tulajdonos pedig azt, hogy a dolog neki elveszett vagy ellopatott, be nem bizonyíthatja, a tulajdonos a jóhiszemű birtokosnak azon árt, melyet a dolog szerzésére valóban kiadott, megbőviteni köteles. 118. §. Az, a ki oly idegen dolgot, melyek a tulajdonos nehezen nyert volna vissza, jóhiszemüleg magához váltott, és ez által a tulajdonosnak bebizonyító hasznot tett, ahhoz mért pótványt követelhet. i — Valamint az is, aki valamely idegen in?ó dolgot az elkér ülhetlen elveszés vagy enyészettől megment, jogosítva van az azt visszakövetelő tulajdonostól költsége megtérítését és legfölebb tiz százaléknyi arányos jutalmat kívánni. 119. §. Roszhiszemü birtokos csak a szükséges beruházások megtérítését kérheti, a hasznos beruházások megtérítésit csak azon esetben kérheti, ha a tulajdonosnak világos túlnyomó hasznára vannak; ha azonban ez nem világos, vagy ha a dolgon oly nevezetes változást tett, hogy a dclog a tulajdonosnak azon czélra, melyre azt eddig használta, hasznavehetlenné lesz, akkor ez semmi megtérítéssel nem tartozik, sőtkövett-1 heti, hogy a roszhiszemü birtokos a dolgot saját költségén az előbbi állapotba helyezze vissza, vagy ha ez nem lehetséges, neki teljes elégtételt szolgáltasson. A meg nem térítendő beruházásokat a roszhiszemü birtokos elviheti, ha az a dolog állagának sértése nélkül lehetséges: a tulajdonos azonban ezt a közönséges érték megtérítése mellett elháríthatja. 120. §. A tulajdonos az alperes által megtéríttetni kért beruházásokba beszámíthatja azon haszonvételeket, melyeket alperes a fenebbiek szerint megtériteni nem tartozik, úgyszintén ellenezheti a beruházásnál használt azon anyagok megtérítését, melyek a visszaadatni rendelt ingatlanon termettek. 121. §. A beruházások iránti igényt alperes viszon- vagy külön kereset útján érvényesítheti; első esetben alperes a dolgot csak a megítélt beruházások megtérítése mellett köteles kiadni, és addig törvényes megtartási joggal bir a dologra. VI. Vélelmezett tulajdonra alapított kereset. 122. §. Ha felperes a más által eltartóztatott dolog tulajnonának szerzését elegendőleg bebizonyítani nem képes ugyan, de az érvényes czimet és hibátlan szerzési módot, melylyel annak birtokához jutott, kimutatta : azért mégis minden más birtokos irányában, ki birtokának vagy épen semmi vagy csak gyengébb czimét bírja kimutatni: igaz tulajdonosnak tekintet k. Ha tehát alperes a dolgot roszhiszemme! vagy jogszerűtlen módon bírja, ha épen semmi vagy csak gyanús elődöt tud nevezni, vagy ha a dolgot fizetés nélkül, a felperes pedig fizetés mellett nyerte : tartozik a felperesnek engedni. 123. §. Ha az al- és felperes hibátlan birtokokra nézve egyenlő czimmel bírnak, az alperest illeti a birtoknál fogva az elsőbbség. Azonban ha mindketten ugyanazon jogelődtől származtatják jogszerzésüket: az elsőbbség azt illeti, a ki előbb birtokba vette. VII. A tulajdon korlátolásainak megszüntetése iránti kereset. 124. §. Ha valaki másnak tulajdonát tettleg korlátolja, vagy azon korlátoló jogot gyakorolni akar, a tulajdonos tulajdonának szabadságát, a korlátolásnak megszüntetését, az okozott kárnak megtérítését is büntetés fenyegetése alatt a további háboritások állítását kereset'el kérheti. 125. §. A tulajdonos köteles tulajdonát vagy annak a 122. §. szerinti megszerzését, továbbá a háboritást, vagy azt, hogy alperes korlátoló jogot igényel, bebizonyítani. 126. §. Alperes ezen kereset ellen azzal védheti magát, hogy a kérdéses korlátoló jog gyakorlatára jogosítva van, azonban ezen jog fenállását ő tartozik bebizonyítani, még akkor is, ha annak birtokában van, vagy ha ezen birtokban I írói ítélet által óltalmaztatott. 127. §. A ki másnak nevében korlátol idegen tulajdont, ezen keresetet magától elháríthatja az által, hogy ezen másikat megnevezi és ez helyette a pert elvállalja; azonban a mennyiben őt vétkesség terheli, mégis felelős marad. VI. Fejezet. Közös tulajdon. 128. §. Ha valamely osztatlan dolog tulajdona többeket illet: ez közös tulajdont képezt. 129. §. Az egészre nézve a tulajdonostársak egy személynek tekintetnek ; a mennyiben pedig bizonyos, noha el nem különitett és csak az egészhezi arányban meghatározott eszmei részek vannak nekik kimutatva, mindegyik tulajdonostárs a maga részének teljes mlajdonosa, és ennek folytán a mennyiben társainak jogait nem sérti, ezen részét, úgy annak haszonvételeit kénye kedve szerint és függetlenül elzálogosíthatja, elhagyományozhatja vagy máskép elidegenítheti.