Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

- 18 — 130. §. Ott, a hol az arány megállapítva ninc-en, és a törvény külön aránykulcsot nem állapit meg: a tulajdonostársak jutalékai egyenlő nagyságuaknak tekintetnek ; a ki az ellenkezőt állítja, azt bizonyítani tartozik. 131. §. A közös dolog egésze feletti rendelkezéshez az összes részesek beleegyezése szükséges; azonban oly ügyekben, melyek a dolognak rendes igazgatását és használatát tárgyazzák, szótöbbség határoz, mely nem a személyek, hanem a részesek részeinek aránya szerint számíttatik, és ha a szavazatok két nézet közt egyenlően megoszolnak, a meg nem egyezés esetében a biróság által kinevezett elnök határoz egyik nézet mellett. A dolog elidegenítéséhez és terheléséhez az összes részesek belegyezése szükséges. 132. §. Mindegyik tulajdonostárs jogosítva van, a közös dolog birtokát és tulajdonát harmadik ellenében érvényesíteni, a közös dolog állagának fentartására szükséges intézkedéseket megtenni, és a többi tulajdonostársaktól a kiadásokhoz való aránylagos hozzájárulást követelni. Egyéb esetekben a tulajdonostárs a közös dolog feletti intézkedéseire nézve csak megbízás nélkül eljárt ügyviselőnek tekintetik. Az egyik tulajdonostárs ellen a közös dolog egészére nézve hozott birói ítélet a többi tulajdonostársakat nem kötelezi. 133. §. A közös dolog gyümölcsei mindegyik tulajdonostársat jutalékának aránya szerint illetik. A közös dolognak használatát mindegyik tulajdonostárs követelheti, ha az a többi tulajdonostársak károsítása nélkül lehetséges. A mennyiben ez nem lehetséges, mindtgyik tulajdonostárs jutaléka arányának megfelelő használatot kérhet. 134. §. Mindegyik tulajdonostárs kérheti a közösség megszüntetését, kivéve, ahol ez a dolog természeténél fogva ki nem vihető, vagy a hol a törvény ezt tiltja, vagy egyéb feltételhez köti. 135. §. Ha valamely tulajdonostárs bizonyos időre a közösség folytatására magát kötelezte, az idő eltelte előtt ki mm léphet ugyan, de ezen kötelezettség is mint más kötelezettség, megszünhetik, és az örökösökre ki nem terjed, ha ezek maguk bele nem egyeztek. Ha valamely tulajdonostárs örök időkre vagy bizonytalan időre kötelezte magát: ezen kötelezés csak tíz évre terjed. 136. §. Egy harmadiknak oly rendelkezése, mely által valamely dolgot közösnek rendelt, csak az első részeseket kötelezi, ezek örökösei a közösséget megszüntethetik. 137. §. A közösség megszüntetése iránti kereset kiterjed a közös dolog feloszlására és a közösségből származó kölcsönös követelések kiegyenlítésére. Az utóbbiak iránt a tulajdonostárs mind a közösség megszüntetése előtt, mind ennek utána önálló keresetet indíthat A közösség megszüntetése iránti perben alperes felperes elmarasztalását is kérheti. 138. §. A közös dolog felosztásánák módja és módozata a tulajdonostársak közegyetértésével határozandó meg. Ha meg nem egyezhetnek: a biróság eszközli az osztályt a következő szakaszokban foglalt szabályok szerint. 139. §. A közös dolog rendszerint természetben osztandó fel, a mennyiben ez lehetséges és az egyes dolgok túlságos eldarabolása avagy nevezetes értékcsökkenése nélkül eszközölhető. A részletekrei felosztás szakértő által eszközöltetik; az egyes részletek sorshúzás utján osztatnak oda a részeseknek, azonban a bíró a czélszerü gazdálkodás szempontjából egyik részesnek az egyéb birtoka mellett fekvő részletet ítélheti oda, vagy az eddig már egyetértőleg létezett használatot veheti alapul. Ha az osztály természetben nem foglal helyt, azonban a közös dologhoz tartozó egyes részletek nyilakra oszthatók, ezen nyilak szükséges számban akkép állitandók össze, hogy mindegyik egvenlő értékű legyen, netaláni egyenetlenségek felülfizetésekkel kiegyenlitendők. A nyilak a tulajdonostársaknak sorshúzás utján osztatnak oda. 140. §. A biró egyúttal elhatározza azt is, hogy fekvő birtokok vagy házak felosztásánál valamely ré-zes társnak jutaléka használása végett szolgalomra van-e szüksége, és ez neki mily félté;elek alatt legyen megengedhető. 141. §. Szolgalmak, határjelek és a közös használatra szükséges okiratok fel nem oszthatók. Az okiratok, ha különben semmi sem áll ellent a legidösb részesnél tétetnek )e; a többiek önköltségükön hitelesített másolatot vehetnek. 142. §. Ha az osztály a 139. §-ban előszabott módon nem eszközölhető, a közös dolog nyilvános árverés utján eladandó, és a vételár a tulajdonostársak közt felosztandó. Az. árverés kivételesen csak a részesek közt eszközöltetik, ha a közös dolog különös rendelkezés folytán idegennek el nem adható, vagy ha az csak a részesekre n< z*e bír értékkel. Ha a biró árverést rendel el: az árverési feltételek a felek által közegyetértéssel, és ennek nem létében a biró által állapitandók meg; a becsáren alóli elárverezést mindegyik tulajdonostárs ellenezheti. Ha azonban becsáron a közös dolog élnem adható és a becsáron alóli eladást a többi tulajdonostársak ellenezték, akkor a kereső fél követelheti a többiektől, hogy jutalékát a becsár aránya szerint magukhoz váltsák, vagy a becsáron alóli eladásba való beleegyezésre köteleztessenek. 143. §. Közös tulajdon megszüntetése által harmadik személyeknek a közös dologra, ugy az egyes tulajdonostársaknak jutalékaira szerzett jogai sértetlen fenmaradnak és az osztályhoz szintén meghívandók. 144. §. Ha többeket valamely épület területileg elkülönített részekben illeti: a bér, fedélzet, udvartér és egyéb a közös használatra szolgáló alkatrészek köztük e külnn részeik értékének aránya szerint kö/.ös. Ezen közös tulajdon a külön tulajdon alkatrésze és csak az utóbbival együtt elidegeníthető. A fenebbi arány szerint kötelesek a résztulajdonosok az épület közös részeinek fentartási és javítási költségeihez járulni. 145. §. Ha valamely épületnek különböző emeletei különböző személyeket illetnek, az egyes emeletnek tulajdonosa köteles azon kiadásokat fedezni, melyek az ő emeletének padolatára, az alsóbb emeletről oda vezető lépcsőre szükségesek. Ha a tulajdonos az ezen rendelet szerint őt terhelő kijavítást vagy helyreállítást felhívás ellenére elmulasztja, a résztulajdonos feljogosittatik a szükséges beruházásokat megtenni és kiadásainak megtéritét követelni. A résztulajdonosok közt eltérő megállapodások csak az esetre érvényesek, ha közokiratban történnek. 146. §. A 144. és 145. §§. eseteiben, ha egyik rész eladatik, mindegyik résztulajdonos elővásárlázsi joggal bír. Ha több rész egy tulajdonosnál egyesittetik, további külön eladás érvénytelen. VII. Fejezet. A szomszéd-jogról. I. Szükségút. 147. §. _ . Ha valamely épület vagy gazdasági telek a nyilvános utoni közlekedéstől el van zárva, a tulajdonos, ha ezen állapotot saját önkénytes telke által elő nem idézte: a szomszéd telek tulajdonosaitól útszolgalom átengedését kérheti annyiban, a mennyiben a tulajdonához való hozzáférhetés avagy telkének gazdászati használhatása czéljából ilyenre szüksége van. Az útszolgalommal terhelt telek tulajtonosa illő kárpótlást kérhet. 148. §. Az út oly irányban állapítandó meg, hogy a szomszédra nézve legcsekélyebb hátránynyal járjon, a jogosultnak pedig aránytalan kiadás ne okoztassék. 149. § Ha valaki másnak jogot enged át. melynek gyakorlatára az átengedő telkén át út szükséges, utóbbi eze-i utat ingyen átengedni köteles. 150. §. Ha a tulajdonos telkének egy részét elidegeníti, és ennek folytán az elidegenített részletre nézve út szükségé: az illető ezt csak a másik részlet tulajdonosa ellen követelheti. Az elidegenített részlet javára az elidegenítő a megmaradt részleten át utat kárpótlás nélkül köteles átengedni, 151. §. Ha beltelek több önálló részletre csztatott fel, a hátulsó részletek tulajdonosainak szabad kijárásuk van a közútra az előlfekvő részleteken át. II. Építkezéshez szükséges szolgalmak. 152. §. Ha valamely építmény helyreállítása vagy kijavítása a nélkül nem eszközölhető, hogy a szomszéd telken épitő állvány felállíttatik vagy epito anyagszerek azon át hordatnak vagy azon letétetnek, vagy hogy a szomszéd egyébként telkének használatában hátráltatik: a szomszéd előleges tudósításra ezt tűrni tartozik. Az építmény tulajdonosa köteles azonban ezen jogot a szomszédnak legkevésbbé hátrányos módon gyakorolni és utóbbinak telje, kárpótlást fizetni