Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

- 16 — 81. §. A telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos ellen az ingatlan tulajdon­joga elbirtoklás által meg nem szerezhető. 82. §• Telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos a tulajdonjogot elbirtokolja, ha bejegyzése tulajdonszerzésre alkalmas jogczim alapján eszközölte­tett, a bejegyzés idejétől kezdve három év lefolyt és roszhiszemüség ellene be nem bizonyítható. Ezen elbirtoklásra a fenebbi 74—78. §§-ban foglalt határoza­tok szintén alkalmazandók. 83. §. Oly bejegyzéseket, melyek jogczim nélkül, semmis vagy meg­dönthető jogczim alapján eszközöltettek: az érdekelt fél az ellen, a kinek javára a bejegyzés történt és örököse ellen megtámadhatja, és ezek törlését illetőleg az előbbi bejegyzés visszaállítását kérheti. Ha az ily bejegyzés alapján harmadik személy mint tulajdonos jegyeztetett be, a törlési kereset ez ellen csak azon esetben foglal helyt, ha az első bejegyzés a törlési kereset beadásakor még jogerőre nem emelkedett, vagy ha saját bejegyzésének idejekor az előbbi be­jegyzésnek vagy az alapjául szolgált jogczimnek semmiségéről vagy megdönthetőségéről tudomással birt. Végre kizáratik a törlési kereset a 82. §. esetében. 84. §. Ha a tulajdonos ugyanazon ingatlant két különböző személynek engedte át: a tulajdonjog azt illeti, a ki a telekkönyvi bejegyzést előbb kérte. Az ingatlan tulajdonához szerzett jogczim, lia birtokátadással is megerősíttetett, egyedül nem jogosít fel a harmadik javára eszköz­lött bejegyzés érvényének megtámadására, ha mindjárt utóbbi bejegy­zési jogczimének megszerzésekor más személy jogczimének fenállásá­ról tudomással birt. 85. §. Az ingatlaa dolog tulajdonával a telekkönyvbe bejegyzett, rajta fekvő terhek is átvétetnek. Az előbbi tulajdonost terhelő egyéb köve­telések és igények az uj szerzőre át nem szállanak. 86. §. Jogosítványok, melyek a telekkönyvbe önálló telekkönyvi bir­toktestkép vagy valamely birtoktest alkatrészeként bejegyezvék: a jogszerzésre nézve ingatlanoknak tekintetnek. II. Nővedék telkeknél. 87. §. Ha valamely folyó, melynek medre magántulajdonban nincsen medrét egészen elhagyja, vagy ha abban egy sziget támad: az elha­gyott meder illetőleg a támadt sziget tulajdonjoga a két part hosszá­ban fekvő telkek tulajdonosait illeti telkeik hosszúságához képest, olykép, hogy a két partszélétől a folyó közepéig húzott vonal képezi a határt, melyig a meder vagy sziget az egyik vagy másik part tulaj­donosait illeti. Hajókázható folyón keletkezett szigetek az államnak tartatnak fen, úgyszintén, ha a víznek uj folyása által más birtokosok káro­sodnak, ezek az elhagyott mederből vagy annak értékéből kárpótlást kérhetnek. 88. §. Ha valamely folyó, melynek medre magántulajdont nem képez egyik partról vagy szigetről leapad, vagy ha valamely part vagy szi­get áradványok által növekszik, vagy ha a folyó ereje által másutt elsodort földrész leülepedik és a parttal vagy szigettel összenő: a nő­vedék a part illetőleg sziget tulajdonosát illeti. 89. §. A fóldbeni növedék tulajdona törvény erejénél fogva szereztetik meg, és ennek alapján a tulajdonos a telekkönyvben a szükséges hoz­zájegyzést eszközöltetheti. III. Ingók egybekapcsolása ingatlannal. 90. §. Ha ingatlannal ingó dolog oly módon köttetik össze, hogy ez annak alkatrészévé vá'ik: az ingatlan tulajdonosa az összeköttetés által ezen alkatrész tulajdonát szerzi meg, kivéve, ha az összeköttetés csak időleges czélra egy ahhoz jogosult által eszközöltetett. 91. §. Elvetett mag az elvetéssel, növények és fák, ha gyökeret vernek válnak a fold alkatrészévé. Építkezési anyagszerek az épület alkatrészévé válnak, mihelyt az épületbe beépíttetnek; az épület pedig az építéssel azon telek a'­katreszeve válik, melyen felállíttatott. Kivételnek csak az esetben van helye, ha a szomszédtelek tu­lajdonosa az építkezésnél épületét e határok átlépése általa szomszéd­telek egy részére építette és ennek tulajdonosa az ellen az építkezés előtt fel nem szolalt; ily esetben utóbbi a telek ezen részét teljes kár­pótlás mellett szomszédjának átengedni köteles. 92. §. ., ;' >*m Az ingatlan dolog tulajdonosa köteles azon ingó dologírt, mely. nek tulajdonát az egybekapcsolás által mpgszerz., ha jóhiszemű, kár­£ttKvili«f« ennyiben gazdagodott, ha pedig roszhiszemü, te jes elégt telt fizetni. Azonban mindkét esetben az ingó dolog tuk,­donosa, ha az elválasztás az ingatlm károsítása vagy aránytalan költ­ség nélkül eszközölhető, a kártalanítás helyett az ingó dolognak elvá­lasztását és kiadását kérheti annak költségén, a ki az egybekapcsolást eszközölte, illetőleg okozta. IV. Fejezf-t. A tulajdon elenyészte. 93. §. A tulajdon egyáltalán megszűnik, ha a dolog elvész vagy a for­galomból kivétetik. Ingatlanra nézve ily esetben a telekkönyvi bejegy­ZHS hivatalból cszközlendő. 94. §. Vad és szeliditett állatok egyedül azéit, hogy a tulajdonom ha­talma alól menekültek, nem uratlanok, hanem ilyenekké csak akkor válnak, ha természetes szabadságukat visszanyerték. 95. §. A tulajdonos elveszti tulajdonjogát, ha más azt megszerzi. 96. §. Ha a tulajdonos a dolgot másra azon kikötéssel ruházza át, hogy ez a tulajdont csak valamely feltétel vagy időpont beálltával sze­rezze meg és az ingó dolgot azonnal átadja, ingatlannál pedig az átru­házást telekkönyvileg kitünteti: a tulajdonjog azon időpont vagy fel­tétel beálltával visszaható erővel átmegy a szerzőre. Úgyszintén, ha valaki tulajdonát bontó feltétel alatt, vagy bizonyos időpontig ruházta át, a feltétel illetőleg időpont beálltával a dolog tulajdonjoga vissza­ható erővel az átruházóra visszaszáll. Harmadik személyek által idő­közben jóhiszemüleg szerzett jogok azonban érvényben maradnak. 97. §. Ingó dolog tulajdona megszűnik, ha a tulajdonos annak birto­kát azon szándékkal adja fel, hogy nem akar tulajdonos lenni. 98. §. Ingatlan tulajdona, habár a tulajdonos azt feladja, addig fen­marad, míg a telekkönyvben nevén áll. Ha a tulajdonos felhagyási szándékát bíróság előtt kijelenti, az ingatlan azon község tulajdonává válik, melynek területén fekszik és a netaláni jogosultak jelentkezésére közzéteendő rövid határidő lefolyta után a község nevére a tulajdonjog bejegyzendő. V. Fejezet. A tulajdonnak hivői érvényesítése. I. Tulajdoni kereset. "•.§• . A tulajdonos mindenkitől, a ki sajátját birlalja és eltartóztatja, ennek és járulékainak kiadását követelheti. 100. §. Mennyiben van helye a tulajdoni keresetnek érez- és papírpénzre, bemutatóra szóló értékpapírokra, valamint kereskedő által üzleti kö­rében elárusított áruk és egyéb ingóságokra: a fenebbi 64. §., ugy a kereskedmi törvény 299. és 300. §§. intézkednek. II. A tulajdoni kereset bizonyítása. 101. §. A tulajdont kereső fél tartozik bebizonyítani, hogy a keresetbe vett dolog alperes birlalatában van, és hogy a dolog az ő tulajdona, Ingatlannál a tulajdonjog bizonyításához elégséges annak bizo­nyítása, hogy a kereső fél a telekkönyvbe mint tulajdonos be van kebelezve. 102. §. Ki valamely dolgot más nevében bír, a tulajdoni kereset ellen magát az által oltalmazhatja, hogy elődét megnevezi és magát aziránt igazolja. 103. §. Ha valamely dolognak birlalója, ennek átadása végett több kö­vetelő által egyszerre kerestetik meg, és köztük olyan találkozik, ki­nek nevében a dologra gond viseltetett, s főleg annak adatik át és a többiek a történt átadásról értesíttetnek. Ha ezen körülmény egyik­nél sem forog fen, ugy a bíróság vagy egy harmadik személy őrize­tére bizatik, és a bíró határoz, hogy ki utasittassék perre a töb­biek ellen. 104. §. A ki valamely dolog birtokát a bíróság előtt tagadja, és az rábi­zonyittatik, már csak ezért is tartozik a birtokot a felperesnek áten­gedni, de fenmarad joga a dologhoz netaláni igényeit külön kereset utján érvényesíthetni. 105. §. A ki valamiről, a mit nem birtokol, azt állítja, hogy birtokolja és ez által felperest tévedésbe ejti, nrnden innen eredő kárért felelős/

Next

/
Oldalképek
Tartalom