Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

- 16 — 81. §. A telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos ellen az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás által meg nem szerezhető. 82. §• Telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos a tulajdonjogot elbirtokolja, ha bejegyzése tulajdonszerzésre alkalmas jogczim alapján eszközöltetett, a bejegyzés idejétől kezdve három év lefolyt és roszhiszemüség ellene be nem bizonyítható. Ezen elbirtoklásra a fenebbi 74—78. §§-ban foglalt határozatok szintén alkalmazandók. 83. §. Oly bejegyzéseket, melyek jogczim nélkül, semmis vagy megdönthető jogczim alapján eszközöltettek: az érdekelt fél az ellen, a kinek javára a bejegyzés történt és örököse ellen megtámadhatja, és ezek törlését illetőleg az előbbi bejegyzés visszaállítását kérheti. Ha az ily bejegyzés alapján harmadik személy mint tulajdonos jegyeztetett be, a törlési kereset ez ellen csak azon esetben foglal helyt, ha az első bejegyzés a törlési kereset beadásakor még jogerőre nem emelkedett, vagy ha saját bejegyzésének idejekor az előbbi bejegyzésnek vagy az alapjául szolgált jogczimnek semmiségéről vagy megdönthetőségéről tudomással birt. Végre kizáratik a törlési kereset a 82. §. esetében. 84. §. Ha a tulajdonos ugyanazon ingatlant két különböző személynek engedte át: a tulajdonjog azt illeti, a ki a telekkönyvi bejegyzést előbb kérte. Az ingatlan tulajdonához szerzett jogczim, lia birtokátadással is megerősíttetett, egyedül nem jogosít fel a harmadik javára eszközlött bejegyzés érvényének megtámadására, ha mindjárt utóbbi bejegyzési jogczimének megszerzésekor más személy jogczimének fenállásáról tudomással birt. 85. §. Az ingatlaa dolog tulajdonával a telekkönyvbe bejegyzett, rajta fekvő terhek is átvétetnek. Az előbbi tulajdonost terhelő egyéb követelések és igények az uj szerzőre át nem szállanak. 86. §. Jogosítványok, melyek a telekkönyvbe önálló telekkönyvi birtoktestkép vagy valamely birtoktest alkatrészeként bejegyezvék: a jogszerzésre nézve ingatlanoknak tekintetnek. II. Nővedék telkeknél. 87. §. Ha valamely folyó, melynek medre magántulajdonban nincsen medrét egészen elhagyja, vagy ha abban egy sziget támad: az elhagyott meder illetőleg a támadt sziget tulajdonjoga a két part hosszában fekvő telkek tulajdonosait illeti telkeik hosszúságához képest, olykép, hogy a két partszélétől a folyó közepéig húzott vonal képezi a határt, melyig a meder vagy sziget az egyik vagy másik part tulajdonosait illeti. Hajókázható folyón keletkezett szigetek az államnak tartatnak fen, úgyszintén, ha a víznek uj folyása által más birtokosok károsodnak, ezek az elhagyott mederből vagy annak értékéből kárpótlást kérhetnek. 88. §. Ha valamely folyó, melynek medre magántulajdont nem képez egyik partról vagy szigetről leapad, vagy ha valamely part vagy sziget áradványok által növekszik, vagy ha a folyó ereje által másutt elsodort földrész leülepedik és a parttal vagy szigettel összenő: a nővedék a part illetőleg sziget tulajdonosát illeti. 89. §. A fóldbeni növedék tulajdona törvény erejénél fogva szereztetik meg, és ennek alapján a tulajdonos a telekkönyvben a szükséges hozzájegyzést eszközöltetheti. III. Ingók egybekapcsolása ingatlannal. 90. §. Ha ingatlannal ingó dolog oly módon köttetik össze, hogy ez annak alkatrészévé vá'ik: az ingatlan tulajdonosa az összeköttetés által ezen alkatrész tulajdonát szerzi meg, kivéve, ha az összeköttetés csak időleges czélra egy ahhoz jogosult által eszközöltetett. 91. §. Elvetett mag az elvetéssel, növények és fák, ha gyökeret vernek válnak a fold alkatrészévé. Építkezési anyagszerek az épület alkatrészévé válnak, mihelyt az épületbe beépíttetnek; az épület pedig az építéssel azon telek a'katreszeve válik, melyen felállíttatott. Kivételnek csak az esetben van helye, ha a szomszédtelek tulajdonosa az építkezésnél épületét e határok átlépése általa szomszédtelek egy részére építette és ennek tulajdonosa az ellen az építkezés előtt fel nem szolalt; ily esetben utóbbi a telek ezen részét teljes kárpótlás mellett szomszédjának átengedni köteles. 92. §. ., ;' >*m Az ingatlan dolog tulajdonosa köteles azon ingó dologírt, mely. nek tulajdonát az egybekapcsolás által mpgszerz., ha jóhiszemű, kár£ttKvili«f« ennyiben gazdagodott, ha pedig roszhiszemü, te jes elégt telt fizetni. Azonban mindkét esetben az ingó dolog tuk,donosa, ha az elválasztás az ingatlm károsítása vagy aránytalan költség nélkül eszközölhető, a kártalanítás helyett az ingó dolognak elválasztását és kiadását kérheti annak költségén, a ki az egybekapcsolást eszközölte, illetőleg okozta. IV. Fejezf-t. A tulajdon elenyészte. 93. §. A tulajdon egyáltalán megszűnik, ha a dolog elvész vagy a forgalomból kivétetik. Ingatlanra nézve ily esetben a telekkönyvi bejegyZHS hivatalból cszközlendő. 94. §. Vad és szeliditett állatok egyedül azéit, hogy a tulajdonom hatalma alól menekültek, nem uratlanok, hanem ilyenekké csak akkor válnak, ha természetes szabadságukat visszanyerték. 95. §. A tulajdonos elveszti tulajdonjogát, ha más azt megszerzi. 96. §. Ha a tulajdonos a dolgot másra azon kikötéssel ruházza át, hogy ez a tulajdont csak valamely feltétel vagy időpont beálltával szerezze meg és az ingó dolgot azonnal átadja, ingatlannál pedig az átruházást telekkönyvileg kitünteti: a tulajdonjog azon időpont vagy feltétel beálltával visszaható erővel átmegy a szerzőre. Úgyszintén, ha valaki tulajdonát bontó feltétel alatt, vagy bizonyos időpontig ruházta át, a feltétel illetőleg időpont beálltával a dolog tulajdonjoga visszaható erővel az átruházóra visszaszáll. Harmadik személyek által időközben jóhiszemüleg szerzett jogok azonban érvényben maradnak. 97. §. Ingó dolog tulajdona megszűnik, ha a tulajdonos annak birtokát azon szándékkal adja fel, hogy nem akar tulajdonos lenni. 98. §. Ingatlan tulajdona, habár a tulajdonos azt feladja, addig fenmarad, míg a telekkönyvben nevén áll. Ha a tulajdonos felhagyási szándékát bíróság előtt kijelenti, az ingatlan azon község tulajdonává válik, melynek területén fekszik és a netaláni jogosultak jelentkezésére közzéteendő rövid határidő lefolyta után a község nevére a tulajdonjog bejegyzendő. V. Fejezet. A tulajdonnak hivői érvényesítése. I. Tulajdoni kereset. "•.§• . A tulajdonos mindenkitől, a ki sajátját birlalja és eltartóztatja, ennek és járulékainak kiadását követelheti. 100. §. Mennyiben van helye a tulajdoni keresetnek érez- és papírpénzre, bemutatóra szóló értékpapírokra, valamint kereskedő által üzleti körében elárusított áruk és egyéb ingóságokra: a fenebbi 64. §., ugy a kereskedmi törvény 299. és 300. §§. intézkednek. II. A tulajdoni kereset bizonyítása. 101. §. A tulajdont kereső fél tartozik bebizonyítani, hogy a keresetbe vett dolog alperes birlalatában van, és hogy a dolog az ő tulajdona, Ingatlannál a tulajdonjog bizonyításához elégséges annak bizonyítása, hogy a kereső fél a telekkönyvbe mint tulajdonos be van kebelezve. 102. §. Ki valamely dolgot más nevében bír, a tulajdoni kereset ellen magát az által oltalmazhatja, hogy elődét megnevezi és magát aziránt igazolja. 103. §. Ha valamely dolognak birlalója, ennek átadása végett több követelő által egyszerre kerestetik meg, és köztük olyan találkozik, kinek nevében a dologra gond viseltetett, s főleg annak adatik át és a többiek a történt átadásról értesíttetnek. Ha ezen körülmény egyiknél sem forog fen, ugy a bíróság vagy egy harmadik személy őrizetére bizatik, és a bíró határoz, hogy ki utasittassék perre a többiek ellen. 104. §. A ki valamely dolog birtokát a bíróság előtt tagadja, és az rábizonyittatik, már csak ezért is tartozik a birtokot a felperesnek átengedni, de fenmarad joga a dologhoz netaláni igényeit külön kereset utján érvényesíthetni. 105. §. A ki valamiről, a mit nem birtokol, azt állítja, hogy birtokolja és ez által felperest tévedésbe ejti, nrnden innen eredő kárért felelős/