Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 15. szám - A perköltségek kölcsönös megszüntetése s a per körülményei - a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 120 — A perköltségek kölcsönös megszüntetése s „a per körülményei". Mily fontos szerepet játszanak a perben a per körülményei, azt igen gyakran a legfigyelmesebb pervitel mellett is észre sem venni a tárgyalás során, a permenet semminemű szakában. Még az Ítélet érdemleges részének elemzésénél gyakran Diogenes-lámpával is eredmény nélkül kereshetni azon hidat, mely a per körülményeiből átvezette az eljáró birót az Ítélet rendelkezéséhez. A milyen mostoha gyermekei azonban a bíráskodásnak a per körülményei in generáli, oly mértékben kedvenczgyeimekei annak in speciali a perköltségekek megállapításának kérdésénél. Valóságos schibolethe az önkényességnek. Gondolat nélkül idéztetnek a tönény e szerencsétlenül tág keretű szavai s alkalmaztatnak — a per körülményeire való minden valódi tekintet nélkül. Ezúttal csak egynehány oly esetről akarok megemlékezni, melyek gyakoriságuknál fogva nálunk a fentieknek megfelelő elbánásuk folytán a processuális sérelmek egész sorozatait képezik. Felperes nyertessé lett. De a perköltségek kölcsönösen megszüntettek. Fél krajczárral leszállítva lett a kereseti követelés összege; avagy ennél valamivel csekélyebb vagy fontosabb oknál fogva. Ha immár felperes a kereset beadása alkalmával vagy a per folyama a'att veszély kimutatása mellett biztosítási végrehajtás iránti kérvényt benyújtott, a biztosítási végrehajtás elrendelve és foganatosítva lett, minek folytán mindezen actusoknál egyenkint alperes ellenében perrendszerüen a költségek és dijak megállapítva lettek: kérdés, mennyiben hat a perköltségeknek utólagos ítéleti kölcsönös megszüntetése az ily előzetes biztositásnál már megállapított költségek tekintetében, s illetve helyes-e azon, részemr ől is m r gyakrabban elszenvedett praxis, hogy az oly általánosságban megapplicált körülmények alapján való kölcsönös megszüntetésnek egyidejűleg hasonló érvhomály mellett ép oly általánosságú hatály lesz tulajdonítva ? Nézetem szerint a kölcsönös megszüntetés hatályának a felvetett esetre való ilyképi generalisatiója alapjában téves. Eltekintek attól, vajon a perköltségek ítéleti kölcsönös megszüntetése valóban indokoltságát találja-e a per körülményeiben. A perköltségbeui marasztalás lényege civilis büntetésben áll. Vagy egyszerűen a teljesitésbeni késedelem büntetése, vagy büntetés azon határvonalon belül, mely a forgalom, a verseny, a magánérdekek tömegharcza szabadságának határvonalát képezi, s szétválasztja a criminaliter büntetendőnek minősített cselekmények körét a civiliter jogellenes visszaélésektől. A civilis jogellenesség retorsiója. Midőn tehát az Ítéletben felperesnek a kereseti követelés a költségeknek kölcsönös megszüntetése mellett feltétlenül megítéltetett részben, avval kimondva levén, miszerint a kereseti követelés azon részben, melyben az megitélve lett, alapos volt, nézetünk szerint az előzetesen elrendelt és foganatosított biztosítási végrehajtásnak megállapított költségei a követelés megitéltségének arányában mindenesetben kell, hogy alperest terheljék. Hasonló áll nézetünk szerint a következő esetben. Felperes azon I. fokú ítélet alapján, melylyel követelése a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett részben megítéltetett, miután alperes a feltétlenül marasztaló ítélet ellen jogorvoslattal élt, biztosítási végrehajtást kér és nyer. Felperes előzetes biztosítást kért és nyert, az I. fokú ítélettel azonban keresetével feltétlenül elutasittatott, felebbezése folytán pedig a kereseti követelés a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett részben megitéltetik. Vagy tegyük azon esetet, hogy felperes a két alsó fórumnál feltétlenül megnyerte a pert; az utolsó folyamodásu biróság azonban a két alsófoku ítéletének megváltoztatása mellett, felperesnek a kereseti követelést csak részben és a költségek kölcsönös megszüntetése mellett Ítélte meg. Mindezen esetekben, ha a nyertes fél a feltétlenül megítélt összeg erejéig biztosítást vezetett és illetve a harmadbirósági ítélet alapján kielégítési végrehajtást kér, a biztosítási és illetve kielégítési végrehajtás kérvényének és foganatosításának dijai és költségei nézetünk szerint alperes ellen megállapitandók a költségek itéletileg történt kölcsönös megszüntetése daczára, és pedig megállapitandók azon aránjban, melyben a kereseti követelés áll az itéletileg megállapított követeléshez. Feltettük mindezen esetekben, hogy a perköltségek kölcsönös megszüntetése azon alapon történt, hogy a keresetileg követelt követelés összegben reducálva lett megitélve. Hogy a kifejtettek nem alkalmazhatók azon esetekre, melyekben »a per körülmények olyanoknak találtattak, hogy a pervesztes fél költségek birságával egyáltalában nem sújtandó és igy alperes talán még az egész kereseti összegben való marasztalása daczára is felperes irányában a perköltségek alól felmentendőnek találtatott, ez »a per körülményei* szerint fogna csak magától értetődni. Sarlay Ede. Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XX. Bűnpártolás iránti előzetes megegyezés. A btk. 374. §-a szerint az, a ki valamely bűntett vagy vétség tettesének, vagy részesének segítséget nyújt arra, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön, a büntető eljárás sikerét meghiúsítsa, vagy büntetlenül maradjon, bűnpártolást csak ugy követ el, ha ez iránt vele nem a bűntett vagy vétség elkövetése előtt egyezett meg. A btk. 375. §-a szerint az, a ki a bűntettből vagy vétségből származó előny biztosítására közreműködik, szintén csak akkor követ el bűnpártolást, ha ez iránt a tettessel vagy részesselnemabüntettvagyvétség elkövetése előtt egyezett meg. A btk. 374. és 375. §-ai — eltekintve a szorosabb tényálladék meghatározásától — nem állapítanak meg egyebet, mint a személyi és az anyagi bűnpártolás közös negatív feltételét, az előzetes megállapodás hiányát. Azonban magának ez előzetes megegyezésnek positiv minősítése e helyütt nyílt kérdés. A btk. 69. §-ának 2. pontja szerint az, a ki ... másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért: bűnsegéd. Szószerint és átalános formulázásában véve e minősítést, következnék, hogy a bűnpártolás iránti előzetes megegyezés mindenkor, minden körülmények között, bármily konkrét hatással, csakis bünsegélyt állapitana meg. Vagyis bűnsegéd volna nemcsak az, ki a bűnpártolás iránti megelőző egyetértés által a bűntett vagy vétség elkövetését előmozdítja vagy könnyíti, hanem az is csak bűnsegédként lenne büntetendő, a ki ép az által, hogy a bűnpártolás iránt előzetesen megállapodott, a tettest a bűntett vagy vétség elkövetésére tudva és akarva reábirta, felbujtotta. Bármennyire támogattathassék is ezen első tekintetre méltán visszatetsző következtetés a 69. §. második pontjának átfoglalóan szövegezett rendelkezése által, lehetetlen, hogy azt a codex részességi tanáuak szellemével valahogy is összeegyeztethetőnek ismerjük el. A 69. §. első pontja szerint, a ki mást a bűntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir, felbujtó, bármi uton módon, a psychikai behatás bárminő eszközével történt is a reábirás. A 69. §. második pontjának szóhangzat szerinti értelmezése mellett, ez oda módosulna, hogy bár felbujtás a reábirás az eszközökre való minden tekintet nélkül, mégis, a mennyiben a reábirás a bűnpártolás iránti előzetes megállapodás segélyével eszközöltetnék, az többé nem felbujtási, hanem bünsegélyt képezne. Nem látható azonban még parányi oka sem, hogy mért lenne a reábirás, mely a 69. §. 1. pontja szerint kivételt nem ismerő átalánosságban, egyedül az elhatározás ébresztése körüli causalis nexust tételezve fel, felbujtás, a 69. §. 2. pontja szerint kivételképenbünsegély, noha maga a bünsegély fogalmilag ép oly kivételt nem ismerő átalánosságban, mindenkor csak a bűntett vagy vétség elkövetésének e őmozditása vagy könnyítése ? Nézetünk szerint a 69. §. 2-ik pontja utolsó záradékáuak tehát megszorító értelmezésre van szüksége. A második pont első fordulata szerint bűnsegéd az, ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti. Ez a bünsegély categoriájának átalános, fogalmi megállapítása. A mi azután következik, az tulajdonkép nem egyéb, mint az átalános megállapítás explicatiója, a folyományok kifejtése, nem egyéb, mint speciálizálás, a bünsegély gyakoriságuknál fogva kimagaslodó, expressis kiemelt egyes nemei. Az átalános fogalommeghatározásból is folyna különben mindegyikük. A species nem birhat más ismérvekkel, mint a genus. A bünsegély genericus fő ismérve pedig, hogy előmozdítás vagy könnyítés. Következve, valamint ahhoz,... »vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir* oda kell értenünk ...és ez által a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti, kell a 69. §. 2-ik pontjának utolsó fordulatát is következőkép kiegészítve olvasnunk: úgyszintén, a ki az által, hogy másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért, a bűntett vagy vétség elkövetését előmozdítja vagy könnyíti. így restringálva a 69. §. 2. pontjának utolsó fordulatát,