Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 13. szám - A csödtörvényjavaslat 93. §-ához

Tizedik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1880. márczius 25. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" ai „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyer. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 11. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR TI I KM IS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Kl/ífizetési árak (helyben há/.ho/, hordással, varzy vidékn- bérinentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a ..Dontvények gyűjteménye" es a/. „Igazságügyi rendeletek tára" ezimd mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 6 íonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. <'lífizeté legczéltxl ek b i idékr.M MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A csödtörvényjavaslat 93. §.-áboz. Dr. M a r k ó Sándor, rozsnyói kir. közjegyzőtől. — Jogirodalom. I. (Dr. Herczegh Mihál: A magyar magánjof mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való tekintettel.) Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső ügyvédtől. II. (Cb. Lyon-Caen et L. Renault": Préois de droit commercial comprenant le commentaire du code comnnree et des loís, qui s'y rattaclient.) Dr. Nagy Dezsőtől. — A közigazgatási biráskodás 1877. —1879. III. Gruber Lajostól. — Az ügyvédi kamarákból. — Legközelebbi cs.'ldbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-bŐl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: a » Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A csödtörvényjavaslat 93. §-ához. A képviselőház igazságügyi bizottságánál tárgyalás alatt lévő csödtörvényjavaslat 93. §-a azt rendeli, hogy a bíróság a csődbiztost saját belátása szerint tagjai sorából avagy a biróság székhelyén működő' közjegyzők közül nevezi ki. Ha ezen szakasz a törvényhozás által változatlanul elfogadtatnék, akkor a járásbíróságok székhelyén lakó közjegyzők csődbiztosokká ki nem nevezhelők, s ezen állás csupán a törvényszéki helyekre kinevezett közjegyzők által lesz betölthető; e szerint tehát az egész országban működő 208 közjegyző közül 84 törvényszéki közjegyző nevezetes előnyben részesülne, s 124 járásbirósági közjegyző az uj csődtörvény előnyeiből kizáratnék. Legyen szabad közelebbről megvizsgálnunk: mi lehetett ezen czélba vett intézkedésnek indoka, s helyes-e az a csődeljárás szempontjából? Bármennyire gondolkozzam is, nem vagyok képes egy elfogadható indokot, találni a közjegyzők közt teendő eme megkülönböztetésre. Talán kevésbbé szakavatottabbak lennének a járásbirósági közjegyzők a törvényszéki helyeken működő közjegyzőknél ? Találunk ugyan jelesés kevésbbé jeles közjegyzőkre ugy a törvényszéki mint a járásbirósági helyeken, mert ez nem az illető helytől, hanem csupán az egyéntől függ, s miután a törvény minden közjegyzőre nézve egyforma qualificatiót állit fel, fel kell tennünk, hogy a csődbiztos teendőinek elintézésére mindenik közjegyző egyformán alkalmas. Avagy talán a megbízhatóság nagyobb a törvényszék helyén lakó közjegyzőknél ? Minden közjegyzőt egyenlő jogok illetnek s egyenlő kötelességek terhelnek; mindnyájan ugyanazon felelősség terhe alatt végzik teendőiket, valamennyinek feddhetlen jelemmel kell bírnia, s igy azon hely, hová a közjegyző rendeltetett, semmi befolyással nem lehet a megbízhatóság csökkentésére vagy növelésére. Azon körülmény, hogy a 20,000lakossal bíró helyeken a közjegyzők 4000 ft s másutt csak 2000 ft biztosítékot tesznek le, szintén nem szolgálhat indokul a javaslat 93. § ában foglalt intézkedésre; mert eltekintve attól, hogy népesebb helyeken a forgalom általában véve nagyobb s igy még azon esetben is, ha a csődbiztosság valamennyi közjegyzőre egyaránt reábizatnék, a kisebb helyeken működő közjegyzőkre különben is csak kevesebb s jelentéktelenebb csődök esnének ; nem kell elfelednünk azt sem, hogy a 7000 ft biztosítékot adó budapesti 12 közjegyzőtől eltekintve, a törvényszékek helyein csak 33 közjegyző tesz le 4000 ft biztosítékot, s 39 közjegyző csak 2000 ftot, tehát csak annyit, mint a legutolsó járásbíróság területén székelő közjegyző; s viszont van 8 csupán járásbírósággal ellátott olyan város, mely 20,000 lakosnál többel bir, hol tehát a közjegyzők, daczára annak, hogy csak járásbíróság mellett működnek, mégis 4000 ft biztosítékot nyújtanak. De különben is a biztositék mennyisége e kérdés eldöntésénél irányadó nem lehet, mert a csődbiztos vagyonkezeléssel nem foglalkozik, s csupán felügyel a vagyonkezelésre; a csődbíróságnak, mindig jogában áll a csődbiztostól az ügyek állásáról jelentést bekövetelni, őt sürgetni, sőt fontos okokból a megbízást visszavonni (94 §.), s igy a bíróságnak ellenőrzési joga mindig megvan, bárki legyen s bárhol lakjék is a csődbiztos; s alig hiszem, hogy ezen ellenőrzés sokkal hatályosabban lenne gyakorolható akkor, ha a csődbiztos helyben lakik; mert a csődbiztos a csődbíróságtól különálló személy, s igy ha mindkettő egy városban, sőt ha egy épületben tartja is székhelyét, egymással a dolog természeténél, de a csődtörvényjavaslat luitározmányíduál fogva is, Írásbeli jelentések, végzések, átiratok által fognak érintkezni, épugy mint érintkeznének a nem helyben lakó közjegyzőkkel. S még ha volna is annak valami különös előnye, hogy a csődbíróság székhelyén működő csődbiztossal a biróság tagjai nemcsak az előszabott hivatalos, de néha talán magán utou, élőszóval is érintkeznének,*) ezen látszólagos, csekély előny nem képes azon költséges és nehézkes eljárást ellensúlyozni, mely szükségképen bekövetkeznék akkor, ha a csődbiztos mindig és kizárólag csak a csődbíróság székhelyén működő közjegyzők közül neveztetnék ki. Mi a csődbiztos teendője? Önállóan vezeti a tárgyalásokat, felügyel a vagyonkezelésre, leltároz, árverel. Vajon nem czél.szerübb-e ott nevezni ki a csődbiztost, a hol a csődvagyon, va^y legalább annak nagyobb része van? S ha nem ott neveztetik ki, mulhatlanul szükséges, hogy vagy gyakran tegyen a törvényszék székhelyéről a csődvagyon színhelyére költséges ui ázást, vagy pedig a csődbíróságnak egyes cselekményekre >ad hoc« más csődbiztost kell kinevezni. De továbbá a vagyonbukott közadós sem lakik mindig a törvényszék helyén; már pedig ezt is több izben ki kell hallgatni a csődbiztosnak, s ha egyrészt nem akarjuk a csődöt terhelni felesleges költségekkel, akkor másrészt nem kívánhatjuk a közadóstól sem, kinek semmije nincs, hogy folytonos utazásokat tegyen a csődbiztos székhelyére. Tömeggondnokul pedig csakugyan nem lehet mást kinevezni, mint a ki ott lakik, a hol a csődvagyon vagy annak nagyobb része található; már pedig a csődbiztosnak a tömeggondnok kezelését folytonos figyelemmel s felügyelettel kell kisérnie s vele igen gyakran szóbelileg értekezni; s igy ha a csődbiztos és a tömeggondnok egymástól 10—15 mértföldnyi távolságban laknak, akkor eltekintve a tömeg terhére eső utazási költségektől, ezen felügyelet sokszor illusoriussá fog válni. S ugyanez áll a csődválasztmányról is. Mert, habár Budapesten és más nagyobb városokban a csődválasztmány tagjai rendszerint helybeliek, a vidéken a csődválasztmány tagjai többnyire azon városból s vidékről szoktak megválasz*) Dr. Králik Lajos a » Magyar Igazság(igy< XIII. k. I. füzetében ugyan • elengedhetetlennek* tartja, hogy a csödbiztos a törvényszék ülésében részt venne, ezt azonban a javaslat nem emliti, sőt tekintve azon körülményt, hogy a törvényszék a csödbiztost ellenőrzi, ez nem is volna czélszerü.