Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 7. szám - A jogtudományi oktatás reformkérdéséhez. 5. [r.]

— 42 — azon büntető-törvénykönyvnek, mely olyan complicált és viszonyainknak meg nem felelő igen költséges börtönrendszertszab elő. Voltak aggódok, a kik előre látták, mibe fog annak létesitése kerülni. Ha csak a világ szégyenére nem czéloztatik továbbra fentartatni az, hogy kóter marad kóter, és ha csak a vizsgálati fogságra néhány tisztességes helyiség felszereltetik: akkor arra, a mi nélkülözhetetlen, szintén igen jelentékeny összeg lesz szükséges. Hol marad még a többi? Az alsó biróságokra a bndget oly szűken méri az irodai átalányt és az Írnokokra a dijazást, mintha csak azt akarná, hogy a jövő évtizedben jöjjenek kiadmányozásra a jelenleg elintézett ügydarabok. Ez tiszta magyar specialitás; sehol sem fordul elő másutt, hogy másolók hiányából az elintézett ügyek hónapokon át fekszenek a halmon, mig valamely Írnok rajtuk megkönyörül. Pedig a sok irka-firka nem fogy de szaparodik. Ha a Deák-utczai justiz-bérházban olvasnának valamit, tudniok kellene, hogy a porosz igazságügyminiszter önszántából minden pénzügyi bizottsági faggatás nélkül négy millió márka megtakarítást eszközölt az ez idei po rosz igazságügyi költségvetésen ; továbbá kijelentette, hogy ha egy két év múlva az uj bírósági szervezet fenakadás nélkül fog működni, még négy millióról fog lemondani. Poroszország ennélfogva a szóbeliség behozatala által nyolcz millió márkát fog évenként megtakarítani. Gyökeresebb reformeszmék nélkül a költség elégtelen, és az igazságszolgáltatás is rosz lesz. Csak az fog mindenkinek szembe tűnni, hogy haladunk — a lejtőn lefelé. Egy országgyűlési képviselő. A jogtudományi oktatás reformkérdéséliez. V. A terméketlennek vélt idealistikus felfogás keresztülvitele gyakorlati consequentiákra, concret, positiv javaslatokra vezetett. Egyes pontozatokban azokat összegezvén, a reformkép vázlatát főbb vonásaiban szemlélet tárgyává teszszük. Egyesek megvilágítására, kidomboritására visszatérünk, mennyire az eddigi fejtegetéseinkben foglalt és a köztudomásos »általános indokolás* után szükségesnek látszik. A képnek (közömbös) neve legyen: Törvénytervezet vázlata a jogtudományi oktatás javítása tárgyában (to amend): 1. §. A jogakadémiák az 1879/80. tanév befejezésével beszüntettetnek. 2. §. Pozsonyban m. k. tudományegyetem állíttatik fel, mely az 1880/81. tanév kezdetével megnyittatik. 3. §. A jogakadémiai tanárok s egyéb alkalmazottak szerzett jogai (nyugdíjigény, végkielégítés, egyetemi magántanárság) épségben tartatnak, mennyiben az illető akadémiai vagyonból kielégithetők. 4. §. A jogakadémiák vagyona, a mennyiben jogi természete megengedi vagy az alapítók czélhatározása emellett fentartható, külön állami alappá alakittatik s mint ilyen kezeltetik. A 3. §-ban említett terhek viselése után fenmaradó vagyon magasabb jogoktatási czélokra, első sorban a pozsonyi egyetem jogtudományi és államtudományi karainak felállítására s fentartására fordittatik. 5. §. A pozsonyi egyetem jogtudományi s államtudományi karainak tanszékei kinevezés utján töltetnek be. Jogakadémiai tanárok nem birnak elsőbbséggel egyetemi magántanárok s egyéb képesítettek fölött. Megjegyzések. Az 1. §-lioz. Szakiskolák vagy mintegy tanárképezdék sem lehetnek; tapasztalás szerint a tudatlanság fészkei. Kis nemzet nem létesíthet számos főtanodát csupán tanárok elhelyezése végett. Ily túltermelés kártékony, a valódi mivelődést csak hátráltatja. Egyes jogakadémiákhoz fűződő mivelődéstörténeti emlékek tisztelete vagy helyi és felekezeti érdekek kimélése nem állhat eltörlésüknek útjában, midőn azt a tanerők, taneszközök és hallgatók elégtelensége s ebből a jogmivelésre háromló kár követelik. Jelen közledési viszonyaink mellett a tanügy érdekében szükséges központosítás a szegények elől sem zárja el a főtanodai oktatást. A 2.—4. §§-hoz. Az előmunkálatok haladéktalan megtételére, az akadémia vagyonok, minőségük, terheik kimutatására, a pozsonyi egyetem s különösen a jogtudományi s államtudományi karok költBégtervezetének megállapítására stb. a vallás- és közoktatásügyi mi. niszter szakbizottságot küld ki. . Az 5. §-hoz. Óvatossági intézkedés. Az első betöltés függetlenségét a később előadandó előfeltételektől jelezi. Az 1- 5 8§-hoz. Külön törvény intézkedjék a jogakadémiák beszüntetéséről, külön törvény a pozsonyi egyetem felállításáról végre külön törvény, melyre már az 1872. 19. t.-cz. 2. §. utal, az egyetem, oktatás szabályozásáról. Gyökeres újjászervezés valamennyi tanár rendelkezési állapotba helyezé ét s valamennyi tanszék uj betöltését ajánlhatná ugyan, azonban itt mellőzendő indokoknál fogva azt kivihetetlennek tartjuk. . . 6. §. A jogtudományi kar s az államtudományi kar minden egyetemen elkülönittetik. # Megjegyzés a 6. §-hoz. Államtudományi tárgyak hallgatása a nemzetgazdaságtan kivételével nem kötelező a joghallgatóra nézve; azok hallgatását mindazonáltal lehetővé tegye a tanrendek megállapítása. Államtudományi tárgyakból vizsgát tenni a joghallgató nem köteles. A politikai hivatalok szervezéséről alkotandó törvény állapítsa meg azon hivatalokat, melyek elnyerése államtudományi államvizsgák letételétől vagy államtudományi tudorságtól függ. Az államtudományi kar hallgatóira nézve a hazai tételes jogi szakok hallgatása kötelező. E kar tanrendjével, vizsgái szervezetével nem foglalkozunk. A gyakorlati jogvizsgák (ügyvédi!) tárgyhalmazából is elejtendők az államtudományi tárgyak. E kérdésre visszatérünk a tanrendszer alkalmából. 7. §. A jogtudományi s államtudományi egyetemi renI des és segéd-tanárság összeférhetlen a birói s mindazon hi[ vatalokkal s állásokkal, melyekkel az 1869. 4. t.-cz. 8. §. a), I b), c), e), f) pontjai s9.—13. §§ ai szerint a birói hivatal öszi szeférhetlen. 8. §. Azon jogtudományi s államtudományi egyetemi rendes tanárok, kik a 7. §. szerint összeférhetlen hivatalt vagy állást viselnek, e törvény életbe léptétől számítandó 3 hó alatt azt letenni vagy tanári állásukról lemondani tartoznak. Lemondás esetében a tanárságból folyó igényeik megszűnnek. Összeférhetlen hivatal vagy állás folytatása vagy elvállalása a tanárságtól fegyelmi uton való elmozdítást von maga után. Megjegyzések. A 7. §-hoz. Az állás méltóságának követelménye. Magántanárokra ki nem terjeszthető. A mintául kínálkozó 1869. IV. t.-cz. ratiója analóg, ámbár a birói hivatal collisióiból indul ki és politikai színezetű. A távoltartás idegen (s igy főleg politikai) működéstől szükséges a jogtudós vagy államtudományi tudós ki/árólag hivatásszerű működéséhez és elfogulatlanságának megőrzéséhez. A 8. §-boz. Szerzett jogok sérelméről itt nem lehet szó. 9. §. Jogtudományi és államtudományi egyetemi rendes tanár csak fegyelmi uton mozdítható el hivatalától. Csak 15 évi működés után vagy 60 éves kor elérése után helyezhető akarata ellen nyugalomba. Megjegyzések a 9. §-hoz. A független állás oltalma, kitűnő erők vonzása. A fegyelmi ügy szervezetére ki nem térünk. Czélszerü volna vegyes bíróság: tanárok, bírák, minisztérium képviselői. Eltekintve bűntettektől említettünk már kötelességszegést, mely fegyelmileg hivatalvesztéssel sújtandó (8. §.). A nyugdijszabályzatot mellőzzük ; legyen a nyugdij progressiv, liberális, 25 év után az egész fizetés egyenértéke. A nyugalomba helyezést 15 év után a haladó tudomány, a tanügy érdeke ajánlja; a felelős miniszter diseret joggyakorlását tételezi fel. 10. §. Jogtudományi s államtudományi egyetemi rendes tanárok fizetése Budapesten 6000 frt, Kolozsvárott és Pozsonyban 5000 frt évenkint. Segédtanároké 2500 illetve 2000 frt. 11. §. Minden vizsgadíj az államot illeti. A vizsgálók részesitése e dijakban megszüntettetik. 12. §. Minden tandíj az államot illeti, kivéve a magántanárok dijait. Rendes és segédtauárok részesitése a tandijakban megszüntettetik. 13. §. A vizsgadijak sáliami tandijak jogoktatási czélokra a tanári fizetések felemelésére, tanárjelölti ösztöndijakra, szak-, müvek fordítás ínak s pályamüveknek jutalmazására fordítandók. 14. §. A jogtudományi s államtudományi rendkívüli egyetemi tanárság megszüntettetik. Megjegyzések. A 10-12. §§-hoz. Complementák. Indokolásuk azonos a 8. 9. §§-éival. Az állami tandíj egyenlő fix és alacsony összeg, mely m i n d e n egyetemi előadás hallgatására feljogosít s igy a tandíjmentességet nem élvező szegények jelen kizárását számos tárgy óhajtott hallgatásától megszünteti. A tanárok nem szellem vagy érdem szerint részesedtek hanem a tárgy vagy oly ügyesség szerint, melyet elnyomni kell. A kenyérverseny helyébe lépjen irodalmi verseny. * * i * hel^ vlszonyok különbözősége által indokolt; ártalmatlan versenyre ösztönöz. Hasonló eszközül ajánlandó, hogy a legkitűnőbb rendes tanárok sorából, kik p. o. 15 évig működtek bizonyos számmal és időre a felsőház tagjaivá neveztessenek ki, mi a fel-