Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 7. szám - A budgettárgyalás alkalmából

Kilenczedlk évfolyam. 1 szám. Budapest, 1879. február 13, Külön mellekletek: a ..DöntvényeV gyűjteménye', aa „Igazságügyi rendeletek Iára" az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR Előfizetési árai THEMIS (helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", a/. „Igazságügyi rendeletek tára" és a/. „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" imű mellekletekkel ecyüttescn: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. AT. elSflzetéa A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜ LÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT pénzek b é r m c n t e bben p o s t a u t a 1 1 kiiltlendSk. Mekre: Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. THTALO M A budgettárgyalás alkalmából. Egy országgyűlési képviselőtől. — A jogtudományi oktatás reformkérdéséhez. Dr. D e 1 l'A d a m i Kezső ügyvédtől. — A kiskorúak cselekvési képességéről. Dr. G y ő r y Elek ügyvédtől. — A zárgondnok dijainak és költségeinek megállapitásáról. (S. M.) — Az osztrák-magyar vasutak ezüstkülcsöneinek kamatoztatása és visszafizetése arany pénzfolyam ezerint. — Az ügj-védi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Isény kereseti felhívások). — Külön melléklet, : A .Döntvények gyüjteményé«-nek egy ive. A budgettárgyalás alkalmából. Pénzügyi nyomorunk aggasztó voltát, semmi sem tünteti fel oly kirívó színben, mint azon filléres takarékoskodás, melylyel igazságügyi költségvetésünk összeállításánál lehető kevés kiadás mellett a jelenlegi törvények alapján a jó és gyors igazságságszolgáltatást biztosítani akarják. Pauler, ki első miniszterkedése alatt az intercalarisokat felfedezte, kénytelen volt a pénzügyi bizottságban teljes őszinteséggel bevallani, hogy ezen általa üdvösnek tartott házi szer csak az igazságszolgáltatás rovására alkalmazható; azért ez évre igazságügyi előirányzatunk az előbbivel összehasonlítva többletet mutat. Ez nem egyéb, mint a gyöngeség nyilt beismerése; mert annyit jelent: szeretnék mentől többet megtakarítani, de absolute nem tudok. A kérlelhetlen szükségletek szikláján minden igyekezet megtörik. Rendszerváltozás, magasabb kormányzati elvek alkalmazása nélkül kisebb öszszeggel, mint a milyent az igazságügyminiszter kér, az igazságszolgáltatás kormányzatát nem vezethetni. Miután ez igen gyarló vigasz, az is felhozatott, hogy az osztrákok és más államok általában nagyobb összeget költenek az igazságszolgáltatásra, mint mi; persze nem emiitették, hogy milyen igazságszolgáltatásra. Ezen nyilatkozat is csak akkor bir alappal, ha más országok igazságügyi költségének összege felhozatik, minden viszonyítás nélkül az összes budgethez. Mert ha az kérdeztetik, milyen arányban áll az igazságügyi költség az összes kiadásokhoz, a felelet minden esetre leghátrányosabb mi reánk nézve, mivel igazságügyi kiadásaiak az összes kiadások oly nagy perczentjét képezik, a mily magasságban egyetlenegy európai állam budgetjében sem jelentkeznek. Érdekes lesz az egyes nagyobb tételeket sorban szemügyre venni. A központi igazgatás nálunk körülbelül annyiba kerül, mint Ausztriában. Minthogy Pauler az államtitkárságbetöltését feleslegesnek és czélszerütlennek tartja, ezen összeg még megszavaztatása esetében is megtakarítottnak veendő. Első minisztersége idejében a minisztérium személyzetének létszámát lehetőleg leszorította, azon feltevésből indulva ki, hogy kevés de kiváló erők a teendőket elvégezhetik. Van most kisebb személyzet; de hol a kiváló erő ? Az osztrák igazságügyminiszteriummal összehasonlítva nem állhatják meg a Deák-utczai Méltóságok a párhuzamot legtávolabbról sem. Ausztriában ott van Benőni,- e széles látkörü jogász, a kihez nagy szakavatottságot igénylő nemzetközi kérdésekben Andrássy és a külügyi hivatal emberei fordulnak. Ott van Sacken, a kiváló osztrák jogász, a kinek jogi nézete az osztrák minisztertanácsban és a korona magánjogi ügyeiben mérvadó és döntő. Ott van — a kisebbeket nem is emlitve — Harrasovsky, kit ma egyhangúlag mint első rangú európai processuálistát tisztelnek. Ugyan kit állithatunk mi ezekkel szembe? Mikor kértek Méltóságosaink vagy Nagyságosaink valamelyikétől tanácsot? A minisztertanácsban nevük is csak j akkor fordul meg időnként, a midőn sikerült kikönyörögni ; bírói állomásra való bejelentésüket, siker nélkül. A jámborok ! Könyv vagy csak csekély czikk is, nem tanúskodik tanulmányaikról. Ugy látszik, Pauler naponkint tapasztalja, hogy nem mind Moltke, a ki alatta szolgál; azért igyekszik személyzetét erősiteni havonkint —tiszteletbeli gyakornokok kinevezése által. Fiatal és olcsó legyen az erő; ha kiböjtöli, lesz belőle a jövő század nagy alkotású igazságügyére. De ilyen fiatalságok alkalmazása okozza azután, hogy a bíróságok a leiratokat és rendeleteket hátulról előre, visszafelé kénytelenek olvasni, ha meg akarják tudni, mit tartalmaz tehát a minisztérium enunciatiója. Oly pazar ázsiai fényűzést, mint mi szegény földmivelő eladósodott ország, egy európai állam sem üz a legfelsőbb bírósági személyzettel. A semmitőszék és a legfőbb Ítélőszék nyolezvan biróval dolgozik. A nagy és hatalmas Németország negyvenöt millió lakosaira meg fog elégedni körülbelül ötven biróval ellátott legfőbb törvényszékkel. A dúsgazdag, kiváló iparral bíró Francziaország oly semmitőszékkel bir, melynek tényleges bírói létszáma nem haladja meg a negyvenet és szaporításra nincs szükség. Nálunk azt az elvet vallják e téren: csak mentül több, ha mindjárt roszis. Azért felsőbb bíróságnál az üresedésbe jött állomás, midőn be is szüntethető, rögtön betöltetik, míg ellenkezőleg lent, a hol valamely járásbiró nyakig az iratokban már félév óta albiró nélkül nyúzza magát, azt tartják: hadd bíbelődjék a mint tud tovább is, az intercalare fusson még egy évig. A kir. tábla rengeteg költsége és rosz szervezete nem régen ezen lapokban egy más igen szakavatott toll által részletesen tárgyaltatott. Osztjuk azon nézetet és utalunk az ott elmondottakra. Nem lehettek megdöbbentőbb szavak a pénzügyi bizottságra nézve, mint azok, melyekkel a miniszter kijelentette, hogy a bagatell-törvény az alsóbb bíróságok teendőit nem apasztotta és ennélfogva ottan megtakarításról szó sem lehet. Hiszen ezen törvénynek nem volt más czélja, mint az, hogy a kis perek elfojtassanak. Büntető igazságszolgáltatásunk sajátságos jellemzését találjuk azon kijelentésben, hogy a bűnvádi eljárási és tanuzási költségek jelentékenyen szaporodtak. Arról nem hallottunk semmit, miképen fog ezen szaporodásnak más államok példájára eleje vétetni. Pedig ha a büntető-törvény életbe lép, legalább is egy negyed millióval fognak minden bizonynyal ezen költségek szaporodni. Számos uj büntetendő cselekvény van, melyet gyakorlatunk nem is ismer. A törvény nehézkes szerkezete és a bíráknak a criminalistikus fogalmakban való járatlansága miatt a biró lehetőleg sok tanút fog megidézni és a tanuzási dijakat bőven osztani. De jön még azon felül a rengeteg sok becsületsértési per, mely némely bíróság ügyködésének fele részét teszi. Ha ezeknek mint büntető pereknek tanuzási költségeit szintén az állam fogja fizetni, mint más bűnügyek költségeit, akkor ezek egyedül felemésztik a jelenlegi bűnvádi átalányt, ; mert ezekből egész népség fog élősködni. Itt már jóval előre • kellene a teendőkről gondoskodnunk. Pauler volt előadója