Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 3. szám - A saját részvények megszerzésének és zálogbavételének tilalma. 1. [r.]

— 17 egyáltalán megengedtetik : ugyanazon határozatokuak megtartása mellett a részvényszerzés utján eszközölt tőkeleszállítás is megengedtetik. A saját részvényeknek megszerzése tehát nem eo ipso tartalmaz tőkeleszállítást. Nem p. o. azoknak sub titulo donationis, hereditatis stb. történő megszerzése. A részvénytársaság is lehet p. o. örökös és mint ilyen örökölheti saját részvényeit. Sem ez, sem az ajándokul-fogadás nem szállítaná le alaptőkéjét, feltéve, hogy a kérdéses saját részvények után a szabályszerű befizetések megtörténtek. Tőkeleszállítást tartalmaz azonban kétségtelenül a részvényeknek viszteher mellett való megszerzése m a g á b a n véve, p. o. a vétel mint ilyen. Ha valamennyi részvényestől részvényeik összevásároltatnának a befizetéseknek megfelelő vételár mellett: az alaptőke helyébe a visszaszolgáltatott részvények pap ir tömege lépne. A hitelezők megköszönnék a cserét. Egyes részvények bevásárlásánál az alaptőke ré s z b e n változnék értéktelen papirossá. Hogy a bevásárlott részvények utóbb ismét eladatván, a papiros újonnan tőkévé változnék, nem ellenvetés, mert egyrészt csak bizonytalan lehetőség, másrészt pedig csak a részvények vétele és a vételár lefizetése által előidézett jelenlegi vagyonállapot jön tekintetbe. Ámde bizonyos körűiményekközött még a viszteher mellett való megszerzés, a vétel sem képez valóságos tőkeleszállítást. Nem p. o. a bizományi vétel. Sőt a szállítási szerződés teljesitése czéljából történő vétel sem. Kiváltkép ha a vevő már előzetesen lefizette a társaságnak a vételárt. De ha nem is anticipálta a fizetést, mégis a mennyivel diminuáltatik az alaptőke a bevásárlás folytán, annyival üti azt helyre a vevőnek a szállítás után teljesítendő, de már fenálló kötelezettsége. Hogy képez-e tehát a vétel tőkeleszállítást és ennek folytán a tilalom alá esik-e, a concret körülményektől fog függni, melyek ez okból mindig elébb gondos nyomozás tárgyává teendők. A saját részvényeknek z á 1 o g b a-v étele pedig egyátalán csak in eventum képez tőkeleszállítást. Vagyis csak akkor, ha kényszereladásra kerülvén a sor, a társaság nagyobb veszteségek elkerülése végett kénytelen azokat megtartani. Rendesen tehát a hitelezéssel egyidejűleg történő kézi zálogba-vétel, az u. n. depot-ügylet. De itt már az eventualis tőkeleszállítás is tiltatik. Nem tartalmaz azonban tőkeleszállítást a birói zálog megszerzése vagy a hitelezés után esetleg történő zálogba-vétel. A tilalom megszegésének jogkövetkezményeire — e felette fontos, de a 161. §. által expressis verbis csak részben megoldott kérdésre — még visszatérek. Alaptalanul vagy csalárd módon kinyert biztosítás elleni jogvédelemről. (S. S.) A ki ellen biztosítás elrendeltetett és foganatosíttatott, a biztosítási végzés ellen 8 nap alatt kifogáss al élhet. Csak az részesül ily jogvédelemben, a ki tényleg tartozik, s hiteiezőjének a biztosítás foganatosítása előtt zálogilag s eléggé fedezetet adott. Akifogások kizárólagos módját képezik a jogorvoslatnak, semmiségi panasznak helye sincs. Érdekes szakasz a pprdts 344. §-a. Érdekes a döntvény, mely azt per analysim tovább fejti. Felvetjük a kérdést, mily jogorvoslat létezik annak számára, ki ellen a biztosítás anyagilag alaptalanul lett elrendelve? Ki nem bizonyíthatja, hogy általa »a követelés már előbb zálogilag s eléggé fedezve volt*, mert ellene p. o. követelés fen sem áll ? Két esetet hozunk fel. a) A. teljes hitelt érdemlő alakban kiállított hamis okirat alapján B. ellen biztosítást rendeltet és foganatosíttat. B., ki A.-val soha jogi összeköttetésben nem is állott, egy szép reggel executióval lépetik meg, egy oly felperes által, kit sohasem ismert, oly követelés alapján, melylyel soha sem tartozott. b) A. tartozik B.-nek lOOOfrttal. Oly körülmények állnak be adós vagyoni viszonyaiban, melyek folytán B. veszélyeztettnek tartja követelését. Biztosítást szeretne nyerni. De még nem forog fen végrehajtás B. elleD, a veszély valószínűségére nézve még okmányszerü bizonyíték nem kapható. Erre A. fordul egy furfangos zugirászhoz, kinek tanácsa alapján hitelező tegyük a következőt eszközli. Nem létező bérbeadó álneve alatt költött lejárt bérleti követe lésre nézve kér sommás uton biztosítást. Ez a 339. §. alapján elrendeltetik. Egy nap müve. Az igy kinyert biztosítási végzést szépen elteszi fiókjába. Nem foganatosítja. De azonnal veszélyt igazoló okiratot állíttat ki magának az álelőadás által «lső izben kieszközölt biztosítás elrendelése alapján s ezen veszélybizonyitvány producálása mellett valódi követelésére nézve másnap már biztosítást kér s nyer az erre illetékes bíróságtól. A feltett esetek egyikében sem élhet a biztosítási végrehajtást szenvedett fél kifogással, mert nem bizonyíthatja, hogy már zálogilag s eléggé biztosította e követelést. Semmiségi panaszszal sem élhet az elrendelő végzés ellen (Dtár I. §. 12.). Már pedig a biztositásnak per megindítása előtt is helye lévén, és a zárlatnál adoptált azon intézkedés, miszerint a zárlati végzés kézbesítésétől számítva 30 nap után e zárlat az ellenfél egyszerű kérelmére megszüntetendő, ha a per időközben meg nem indíttatott, a biztositásra nézve el nem fogadtatván : igy azon felette érdekes jogi állapot áll elő, miszerint a biztosítási végrehajtást szenvedett a hamis okirat avagy jogtalanul szerzett veszélyigazoló okirat alapján ellene alaptalanul kieszközölt biztosítást védtelenül eltűrni tartozik. Kezei kötvék. A 344. §. s az ezt körülbástyázó loyalis döntvény biztos várt képeznek, melyből a roszhiszemüség bátran lövöldözhet. És ezen állapot tarthat in infinitum, a prt.-szerü praescriptió 3 évi határidejének utolsó pillanatáig. Alperes vagyona lezálogolva, talán transferálva hever; felperes pedig — megelégszik a biztosítással; nem is szándékolt egyebet, pert nem is indít. Mily viszás következményekkel járhat ez, ha tekintetbe veszszük a biztosítással rendszerint járó súlyos vagyonhátrányokat és kellemetlenségeket ! Kérdés, mily módon segíthet magán ily esetekben a jogtalanul megtámadott ? Indítson felhívási pert a biztosítást eszközlő fél ellen ? Indítson e bűnvádi eljárást ellene? Mindkét esetben azoknak végleges elintézéséig vagyona a biztosítástól sújtva maradna. De még azok jogerejü elintézése után is alig construálható oly visszaható eljárás, mely által a biztosítást elrendelt bíróságnak előbbi és jogerőben levő intézkedése ily más bíróság által más ügyben hozott határozata folytán feloldassék. Véleményünk szerint kell, hogy a biztosítási végrehajtást rendelő végzés érdeme ellen engedtessék felébb ez és, melyben, miután a megtámadt végzés ex primo decreto a fél meghallgatása nélkül hozatott: uj körülmények, kifogások és bizonyítékok producálhatók. Tekintettel pedig az uj perrendtartás tárgyában készülő javaslatra, czólszerünek tartjuk figyelmeztetni, miszerint a biztositásnál is helyén való volna egyrészt a zárlatnál felvett 335. §., melynélfogva a per megindítása előtt kért biztosítás esetében a per rövid záros határidő alatt megindítandó volna, s másrészt a végrehajtás korlátozása vagy felfüggesztése esetére felvett 376. §., hogy t. i. azon fél, ki a biztosítás elrendelését hamis ürügy alatt vagy valótlan körülmény előadása által eszközölte : az okozott kár és költség megtérítésén felül mint csaló büntettessék, mivégett a bíróság a kellő intézkedéseket hivatalból teljesíteni tartozzék. Az ügyvédi kamarákból. Az egri ügyvédi kamara felirata a bagatell-törvény módosítása tárgyában. Nagyméltóságú magyar királyi igazságügyminiszter ur! Az egri ügyvédi kamara a kisebb polgári peres ügyeket szabályozó 1877. 22. t.-cz. eltörlésének indokolt szükségét látván, tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék ezen törvénynek hatályon kivül helyezésére törvényjavaslatot benyújtani. Azonban addig is, míg ezen óhajtott idő bekövetkeznék, szükségesnek látjuk az 1877. évi 22. t.-cz. némely szakaszainak megváltoztatását — nem annyira csak az ügyvédek, hanem a hitelező közönség érdekében is kérelmezni. Ezen változtatások a birói illetőség-, az ügyvédi képviselet-, a jogorvoslat-, és végrehajtásra irányulnak, és mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a következő módosításokat elfogadni s ez iránt a törvényhozásnak javaslatot beterjeszteni. A 15-ik §. első bekezdése ekként módositattnék : » A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye, vagy ha állandó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye; jogi személyek, testületek közintézetek, részvénytársulatok, szövetkezeteknél, ügyvédi és közjegyzői kamaráknál ezek dijai behajtása tekintetében ezek székhelye szabályozzam A második és harmadik bekezdés érintetlenül marad. Ezután uj bekezdéssel következnék: »Két évnél nem idősebb számlabeli követelések behajtására a számlát kiállító lakhelyén lévő bíróság is illetékes*, ezen szakasz többi része érintetlenül marad. A 28-ik §. első bekezdése helyett javaslatba hozatik : »28-ik §. Felperes személyesen vagy a 34. §-ban megnevezettek által, vagy végre ügyvédi képviselet mellett, szóval vagy írásban terjesztheti elő panaszát*. E §. többi része megmarad. A 36-ik §. helyett a következő újból szövegezett szakasz jönne: »36-ik §. A meghatalmazott költségei és dijai, ha a meghatalmazott ügyvéd a pervesztes fél ellen, a pervesztes meghatalmazottjának költségei és dijai pedig saját fele ellen Ítéltetnek meg; ellenben ha a meghatalmazott nem ügyvéd, ugy csakis a költségek Ítéltetnek meg.