Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 33. szám - A büntető-törvény életbeléptetése

Kilenczedik évfolyam. 33. szám. Budapest, 1879. augusztus 14. Kül8n mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek Iára- és az „Igazságügyi tBrvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGTÁR JO<USZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordásnál, vagv vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel enydttesen: egész évre 10 forint, télévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmei legczélszer'ibben p o s t a u t i küldendík. •i.lékríl MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A büntető-törvény életbeléptetése. Dr. S c h i c k Sándor ügyvédtől. — A kisajátítási jog fejlődéséről. Dr. Sz. I. — Tárcza. (A pálya kezdetén)' Ridens. — A ppts. 111. §-a alapján elmarasztalt alperesnek perújítás esetérei bizonyítási kötelezettsége. (H.) — A bukás okainak megbirálásáról. R. E n s e 1 Sándor ügyvédtől. — A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a polg. prts javaslata tárgyában. — Az ügyvédi kamarákból. — Legközelebbi csőübejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Rendeletek tárá«-nak egy ive. A büntető-törvény életbeléptetése. Örömmel vettük annak hirét, miszerint a büntetőtörvénykönyv életbeléptetési törvénye elkészült. Ideje. Már is magyarázhatlan hosszura nyúlt a legis vacatio. Sajátlagos czélja, hogy t. i. ezen idó'közben az uj törvény a szakkörök minden rétegébe beszivárogjon, különben is alig bir komorsággal. A mig a gyakorlat quos ego-ja nem kényszeritendi jogászainkat a codex beható és gyökeres tanulmányozására : mindaddig idegen növényként fog szerepelni. A gyakorlat az egyedüli hid, mely szakembereinket bevezetendi codexünk rendszerébe. A tudomány nem ragadja maga után a szakközönséget; de a gyakorlat ragadja maga után a tudományos foglalkozást. A mig a praxis igénye nem szőrit, addig j'theoria* marad a törvény. Másik czélja a legis vacatiónak, hogy az uj törvény szükségelte előkészületek megtétessenek. Érvül felhozathatnék ez a törvénykönyv szövevényes börtönrendszerére vonatkozólag, mely tagadhatlanul nagyszabású épitészeti előmunkálatokat igényelne. Ámde íenálló börtönügyünk siralmas állapotának javitása tárgyában annyi sok elvhirdetés daczára is vajmi kevés történvén, a codex rendszerének megfelelő nagy átalakítási reformmüveletekről annál kevésbbé észlelhetők a kezdeményezés nyomai. Ez azonban a codex életbeléptetése ellen érvül alaposan fel nem hozható. A börtönrendszer administrativ kérdései a büntetés végrehajtása reformjának szempontjából felette fontosak és érdekesek ugyan, de sajátlag az anyagi büntetőtörvénybe nem is tartoznak és avval semmi esetre oly összefüggésben nincsenek, hogy azok latba esnének a törvény életbeléptetésének nagy kérdésénél. Annál kevésbbé, mivel a börtönbüntetés, melynek felvétele képezi a büntetési rendszer complicatiójának szülő okát, a codex szerint lényegesen nem különbözik a fegyház büntetési nemétől. A politikai pártérdek, mely a törvénykönyvet megtámadja, hogy egyes személyek ellen irányozzon lövöldözést, kapaszkodhatik ily pontba, mely alkalmat nyújt könynyü kritikára és viszhangzatos jelszavakra: de ez nem szakbeli szempont, ez tárgyi oldalról nem vehető komolynak. Egy további, felhozatni szokott indoka az életbeléptetés elhúzásának, hogy félnek a codex rideg szigorától. Félnek állítólag attól, hogy az eddigi gyakorlat patriachalis enyheségét rögtönösen annak végletes ellentételével cseréljék fel. Alig igényel felemlitést, hogy ez szentesitett törvénynyel szemben nem hozható fél érvként. De alaptalan is az aggódás. Ott van a 20. §, mely, követve a belga rendszert, a correctionalisatió nagy elvét foglalja magában és evvel a codex egész hatalmi terére kiterjedőleg a törvény alapján annak általános elveit a concret bűnösség szerint teszi alkalmazhatóvá; s ott van a 92. §., a büntetési határvonalok igazitója, mely minden bűneset alanyi és tárgyi individualizálására legtágabb tért enged a bírói belátásnak. A politikai sajtóban megindult egy mozgalom, mely szemben azokkal, kik eddig panegyrikus hangon zengedezték a codex felülmulhatlanságát, most annak ellenkezőjét hirdetik; lomtárba dobandó férczmünek kiáltják ki és a revisiót kürtölik jelszónak. Kérdjük azoktól, kik ma oly hévvel zajt csapnak a piaczon, kitűzve a revisió lobogóját: hol volt mindezek tudományos enthusiasmusa, a mikor alkalmuk volt tenni, javítani a javítás végett eléjük adott javaslatot? Azon időbenépen a » Magyar Themis«-ben folyt a hadi zaj. Ezen lapból hangzott a folytonos figyelmeztetés az iránt, hogy a javaslat részletei mily irányban javíttassanak. Ellene támadtak akkor minden oldalról. Ma, midőn szentesitett törvénykönyvvel állunk szemben, mindenkinek el kell tekintenie a codex egyes hiányaitól, s mi részünkről hazafias kötelességünknek tartjuk követelni és sürgetni annak mielőbbi életbeléptetését. A revisió épen nem segítene semmit. Nem segítene: mert a helyzet lényegesen nem változott. A javaslat tárgyalásánál a jogügyi bizottság módositott, javított egyes helyeken. De hiányzott e bizottság legnagyobb részénél a codex egészének áthatása és szellemének a részletekbe elmélyedés folytán nyert ismerete. A tett módositványoknak a szomszéd környékre kiható következményeit felismerni és mérlegelni rendszerint elmulasztották. Hozzájárult ehhez azon sajnos körülmény, hogy az egyes indítványok tárgyalásánál személyes szempontok is voltak mérvadók, ugy hogy a bizottsági ü'ések különböző alakulásai szerint majd az egyik, majd a másik párt levén többségben, a véletlennek is jutott döntő szerep, mi felette tarka eredményeket szült. így történt, hogy egyrészt a codexnek sok hiánya kijavitlanul maradt; másrészt pedig, hogy a szórványos javítások által következetlenségek, ellenmondások vitettek a törvénybe. Ugyanez történnék revisió esetében. Mert a codex készítésének legnagyobb nehézsége a szakkörök közreműködésének hiányában rejlik. Valóban jó codificatió csak ott lehetséges, a hol máris mivelt földön folynak a munkálatok. Kettős okból. Először azért, mivel első codex készítésének szükségkép elhamarkodottan kell történnie A sok eredmény nélküli kísérlet aggaszt. A chaos nyom. A szomszéd culturállamok kész uton haladása még súlyosabban érezteti a hátramaradottságot. A pártküzdelem fluctuatiója közepette habozgatás folytán elsodortatik talán, a mi annyi várakozás után valahára létesült. Ez elnyom minden fabiusi hangot; ez sietteti a munkát és sietteti a munkálat fedél alá hozatalát. A dolgok természetes folyama magyarázza e tüneményt, mely okvetlenül ismétlődnék a revisió esetében is. De van még egy másik, a kifejtettnél sokkal fontosabb oka annak, hogy a jó codificatió csakis már kimivelt földön épülhet fel. Valamely nemzet törvénykönyve csak akkor lehet jó, ha azt a nemzet, illetve annak hivatott szakkörei alkották. Egyes ember, ha még oly kiváló egyéniség is, nem lehet Jupiter, kinek fejéből kész Minerva felfegyverkezetten ugorhatnék ki. A törvény oly alkotvány, mely társadalmi talajból nő. Rendszeres törvénykönyv codificatiója teljesen kielégítő eredménynyel csak ott történhetik, a hol van ala-