Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 29. szám - A folytatólagos bűntett

— 226 — einem bestimmten Lebensgebiet zu thun. Fragen wir nun nach Einheit oder Vielheit der Verbrechen, so fragen wir nach der Zahl dieser Erfolge; wir fragen, wie vielmal auf diesem Gebiete selbstsüindige und abgeschlossene Erscheinungen der fraglichen Art auftreten, oh eine betreffende Wirliung sicb gegen andere Erscheinungen gleicber Art i n d i v iduell abgrünze, ihnen mit eigenem Ausgang und Ende gegenübergestellt sei, oder mit ihnen in einem Totaleffect zusammenlaufet. Ezek mellett hangsúlyozza még, hogy ezen a tett eredményén, a tett hatásán kivül más tényezők, u. m. a gondolatok, elhatározások, motivumok, akaratirányok száma, melyek a ténykedést megelőzik vagy azt kisérik, mint a tett belső charakteristiconjai, továbbá a külső actusok mennyisége, melyek által a hatás eléretik, és végre az eredmény utáni hatás mennyisége az egység vagy t ö b b s ég szempontjából itt figyelembe sem veendők; — itt csak az eredmény, a hatás egysége vagy többsége határozhat az egy vagy több bűntett léte felett. a) >Egy eredmény* hivatva van dönteni egy bűntett, és több eredmény több bűntett léte felett. Szembeötlő, hogy Merkel ezen criteriumával a helyett, hogy a vitás kérdés megfejtésének kulcsátadná, petitio principii-t állit elő; mert hiszen az a kérdés, hogy ugyanaz a bűntett fogalmát létesitőtöbb hason tett, mint befejezett több külső eredmény, miért, mikor képez egy jogi egészet? b) A mi pedig az általa hangsúlyozott másik momentumot, a >hatást<, illeti, az oly határozatlan fogalom, hogy a legheterogenebb irányú tények is ennek alapján egy bűntetté alakithatók. A bűntett hatása ugyanis vonatkozhatik első sorban a jogrend megzavarására, továbbá a megtámadott jogviszonyok jogi integritásának megrenditésére, és végre vonatkozhatik a hatás a közvetlenül sértett érdekének megrövidítése vagy megsemmisitésére; melyik szempontjából tekintessék tehát a hatás egy vagy többnek? S igy melyik szempontjából döntendő el az egy vagy több bűntett léte? Sőt miután a büntettek elkövetése és igy hatásuk is első sorban ajogrendet érinti, —mondhatjuk, hogy száz a legkülönnemübb bűntett is abban azonosul, — következményeiben egyesül, hogy a jogrendet megzavarja; és igy mindnyájan egy ugyanazon hatásban, t. i. a jogrend megzavarásában összefolynak. De már most lehet-e azokat ezen egy hatásuk tekintetéből egy bűntettnek venni? Másrészt a folytatólagos bűntett szerinte más értelmet is nyer annyiban, hogy ő nem lát abban két vagy több cselekvényt, melyek egyenkint is egy ugyanazon bűntett fogalmát megállapítják és egy jogi egészet képeznek, hanem csak bizonyos jogsértés >ö r egb e d ésétc, »mélyitését« (Erweiterung, Vertiefung), melynél fogva az egyes actusok fontossága az egy hatásban elenyésznek: »Irrelevant ist selbstverstandlich alles, was sich nicht als ein Moment dieses bestimmten Erfolges auf diesem bestimmten Gebiete ausweist« .... »D ie Z ah 1 derTh&tigkeitsakte* stb.; tehát a bűntett fogalmát ismételten megvalósító egyes cselekvények szerinte épen oly értékkel bírnak itt, mint az egyszerű bűntettnél az egyes tettmozzanatok; onnét van, hogy ő feltűnően helytelenül a qualifikált módon elkövetett egyszerű bűntetteket is a folytatólagos bűntett sorába veszi fel.]) »Hierher gehört es, wenn ein Dieb sich die Wegnahme einer Sache durch Einbruch oder durch die Vergewultigung des Inliabers ermögliclit. Ferner, wenn wiederholte Misshandlungen den Tod eines Menschen zur Folge b.aben«. Tehát a mint látjuk szerinte a minősített lopás, rablás, és testi sértésekkel okozott emberölés folytatólagos büntettek. (Folytatása küv.) Dr. Lukács Adolf, jogakadémiai tanár. A betéti társaság feloszlik-c, ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik kültag által felmondatik ? A kereskedelmi törvény 144. §-a szerint igen. A 145. §. szerint nem. A 98. §. ugyanis a közkereseti társaság feloszlásának 8 esetét sorolja fel. A 144. §., a kültagság jogi természetét tartva szemelőtt, kije') Holzendorf. Handl. II. 574. löli azou eseteket, melyek a betéti társaságra egyszerűen nem alkalmazhatók. Ezen szempontból eliminálja, tekintettel a kültagra, a 98. §. 1. 2. pontját: 1. havaiamelyik kültag meghal, 2. ha valamelyik kültag »szabad rendelkezési jogáU (Aarja mondani: vagyona feletti szabad rendelkezési jogát) elveszti, e tények a társaság feloszlását nem vonják maguk után. iEgyébiránt« a 98 — 103. §§-nak a közkereseti társaságokra vonatkozó intézkedései a betéti társaságokra is érvényesek. Már pedig a fentartott 98. §. 8. pontja szerint feloszlik a társaság, ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik tag által felmondatik. A 144. §. 2. bekezdésének határozott rendelkezése szerint tehát kültag ily felmondása folytán a társaság feloszlik. Miután ugyanis mindazon eltérések, melyeket a törvény a betéti társaság és illetve a kültagi minőség jogi természetének szem előtt tartásával ezen kérdésnél statuálni kivánt, a 144. §. első bekezdésben felsorolvák és a 2. bekezdésben az »egyébiránt« szóval még különös hangsulyzással ismételve van az első bekezdésben felsorolt esetek kizárólagossága, a felsorolás taxativ volta: ugy világos, miszerint ezen két esettől eltekintve a 98.—103. §§. és ennélfogva a 98. §-nak 8. pontja is feltétlenül és egész terjedelmükben alkalmazandók a betéti társaságokra is. Hogy ez egyenesen arczul csapja ugyanezen §-nak első bekezdését, nyilvánvaló. Hogy a törvényhozó tényleg az ellenkezőt akarja, kitűnik a következő 145. §-ból. Itt egy lélekzetben az ellenkezőt expresse rendeli: »ha a betéti társaság feloszlik vagy egyik kültagja egész betételével vagy annak egy részével kilép stb.f Kitűnik továbbá ugyanez a törvénynek mindazon intézkedéseiből, melyek a kültag jogi állásának szabályzására vonatkoznak. Jogositva van a kültag társtagjainak beleegyezése nélkül a társaság üzletkörébe eső ügyleteket saját vagy más részére kötni. Lehet valamely közkereseti társaság tagja. stb. Ezekből nyilvánvaló, miszerint a 98. §-nak kellő restrictiv, illetőleg a 8. pont eliminatiója nélküli kiterjesztése a betéti társaságokra egyenes összeütközésben van az annak ellenkezőjét rendelő 145. §-al, valamint a törvény a kültagság jogi természetének szabályozására vonatkozó minden intézkedéseinek szellemével és alig vezethető vissza másra, mint elnézésre; miért is a 98. §. 2. bekezdésének »egyébiránt« szavát nem betű szerint, hanem szabadon tartom magyarázandónak éa pedig oly értelemben, hogy a törvénynek az egész §-nak összefüggésében szembeötlő és ugy a megelőző mint az utána következő szakaszokban is kifejezésre jutó szellemével, mely a betéti társaság különszerü természetét a közkereseti társaságra vonatkozó intézkedéseknek a betéti társaságra való kiterjesztésénél mindig kellően figyelemben tartja, ellenkezésbe ne jöjjön. Mely magyarázat szerint a 98. §. 8. pontja mint a betéti társaság természetével össze nem férő, arra ki nem terjed. És igy a czimben felvetett kérdésre a helyes válasz nézetünk szerint a következő: a betéti társaság nem oszlik fel, ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik kültag által felmondatik. //. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara a következő felterjesztést intézte az igazságügyminiszter úrhoz: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Bélyeg- és illetékszabályaink homályos szerkezete és az azokat alkalmazó egyes közegeknek törvénykezési eljárásunkban való járatlansága számos téves illetékkiszabásra, leletezésre és birság-alkalmazásra vezetett már, és ennek folytán ismételve kerestetett egyesek részéről orvoslás Nagyméltóságodnál a jog- és igazsággal ép ugy, mint a méltányossággal össze nem egyeztethető zaklatások ellen, melyeknek egyes túlbuzgó közegek eljárása folytán az adózó közönség és első sorban az ügyvédi kar van kitéve. A bélyeg- és illetékcsonkitások felfedezőinek törvényileg kiszabott jutalomdíj leleményesekké teszi az illetőket, és igy sikerült nekik a leletezés terén legújabb időben az egész ügyvédi kar megdöbbenésére egy következményeiben mélyreható uj felfedezést tenni, melylyel kivétel nélkül az ország összes ügyvédjeit sújthatják, — ha Nagyméltóságod határt nem szab ezen a törvényesség örve alatt űzött felháborító eljárásnak. A leletezések alapjává ugyanis legújabb időben a bélyeg- és illetékszabályok egyenes félreértése vagy talán szándékos elferdítése mellett a csődperekben hozott valódisági Ítéletek tétetnek. A hivatkozott szabályok két tételben foglalkoznak a csődügyekben hozott valódisági és más Ítéletekkel; a 25. tételszám alatt »a csődkövetelések valódisága iránt a csődbíróság által hozott ítélet után az itélet hozataláért« 1 frt 25 kr. állandó illeték van kiszabva, a 48. tételszám alatt az A.) e.) pontban »a csődbeli felszámolások (liquidatiók) tárgyában hozott ítéletek után szintén az ítélet hozataláért* 1 frt 25 kr. állandó illeték van kiszabva. Még törvényben járatlan laicus előtt is fel kell, hogy tűnjék, miszerint e két tételszám lényegesen egymástól különböző csődeljárásra van alapítva; a míg ugyanis a 25. tételszámú kiszabás a jelenleg (1860 óta) Magyarországra egyedül kötelező magyar —az