Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 29. szám - A köteles rész. 4. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1879. julius 17, MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1879-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazságügyi rendeletek tara", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. A köteles rész. IV. A jelzett eszmefejlődéssel párhuzamban haladó jogi tények történetére is ki kell terjeszkednünk, ha a forradalmi törvényhozás összes anyagelemeit felismerni akarjuk. A franczia jog e része kimeritő történelmi tanulmányok tárgyát képezte, miért is azok eredményeinek rövid közlésére szorítkozhatunk. 1) A középkori, félig antik traditió, félig barbár szokások forrásából eredő, a hűbéri, szakadozott államszövetség jellegéhez mérve helyi jogok tarkaságának valóságos mintáját találjuk Francziaországban, melyet legáthatóbban ért az európai mivelődés két óriási mozgalma: a római hóditás és a népvándorlás. E jogok elemzése és fejlődésük szemlélése a modern jog szempontjából általános érdekkel bir, különösen reánk nézve, kik abban eredetinek vélt jogunk szülőire és testvéreire ismervén, érdekkel viseltetünk egykor egyetemes intézmények hanyatlásának okai iránt, midőn nekünk azoknak mint a jövő nemzeti jogának visszaállítását ajánlják. Volt idő, midőn a franczia jogtörténészek is bizonyos ős-nemzeti iránynyal cultuszt űzvén, joguk gall vagy kelta elemeit mint kiválóan fontosakat feltüntetni és reconstruálni igyekeztek, mi különben a jelenlegi germanophag hajlamok mellett könnyen ismétlődhetik. Egészen hasonlóan jártak el mint a pangermanisták, kiket Grimm jogregéi elkábitottak, vagy a hunscytha világjog hivői, kik az ősmagyar jogot a hunból is, vagyis azt, mit nem tudunk, abból, mit szintén nem tudunk, magyarázzák. A concret alap, mint nálunk Werbőczy, a francziáknál a coutume-gyüjtemények voltak, 1) Az Académie des sciences morales et politiques 1867-iki pályakérdésére, meghatározni: »Des droits de Légitime et de Réserve dans l'ancien droit francais, écrit et coutumier; leur origine diverse, leur variété, leur développement et leurs vicissitudes; leur influenee sur la moralité des familles et la condition des fortunes; leur fusion dans le droit civil qui nous régit; leur application dans l'état actuel' des sociétés européennes, « beérkezett müvek között a két pályadíjnyertes munka, Gustave Boissonade párisi egyetemi segédtanár idézett müve és Charles Brocher genfi tanár és semmitöszéki bíró müve (Étude historique et philosophique sur la légitime et les réserves en matière de succession héréditaire Paris 1868. ) kimerítően, amaz nagyobb apparátussal, emez rendszeresebben tárgyalják a kérdést; (amaz kül. 149—350. lk., emez 120—272. lk. ). melyekben 800 évvel korábbi ősjog elemeit böngészték. La Thaumassière2) és Grosleytől5) Le Huërou, 1) de Courson5} sőt Laferrièreig0) találunk ez irányra, mely Hoël-le-Bon mythikus szokásgyüjteményéből7) ősgall jogot merített, bár annak germán izét Klimrath, 8) Pardessus, 9) Benech, 10) Giraud', 11) Valroger, 12) Chambellan, 15) Königswarter, 1') Ginoulhiac15) stb. kimutatták. Ily viták kellő relieft nyernek, ha tudjuk, hogy a gall népnek még eredete is16) ép oly vitás, mint a magyaré, és hogy Július Caesar, az egyetlen közvetlen és hiteles forrás, csaknem ép oly mélyen hallgat a gall magánjogról, mint Konstantinus Porphyrogeneta és Leo Sapiens a magyarról. A következtetés az apai hatalom terjedelméből (de bell. gall. 6, 19. ) korlátlan végrendelkezési szabadságra vagy a Felső-Itáliában tiltja a rokonok oppositióját a családi javak eladása ellen idegenek részére, a családi condominiumra, vagy Caesar egy mondatából (druidák itélnek a hereditates fölött de bell. gall. 6, 13. ) végrendelet nemlétére egyaránt meddő coniecturák. 17) A Histoire de France nagy irói, mint Henry Martin és Michelet, vagy a franczia népszellem leirói, mint Jean Reynaud, Cénac Montaut stb. szellemesen és ékesen dicsőithetik a gall ősöket Július Caesar szabad paraphrasisaiban; de a jogtörténet ezekből époly keveset tanul, mint Szabó Károly és társai ömlengéseiből ad maiorem gloriam Anonymi Belae regis notarii. Bizonyos, hogy a római jog a népvándorlás előtt Gal liában nemcsak általános és kizárólagos gyakorlat tárgya, hanem már mély gyökeret is vert volt, 1s) ugy hogy a germán invasio, mely a római-gall társadalmat csaknem kiir2) Coutumes locales du Berry Bourges 1750. ch. 1. ») Recherches pour servir à l'histoire du droit français ou Conjectures sur l'origine des coutumes. Paris 1752. sect. I. —III. <) Recherches sur les orig. celt. etc. §. 2. mint introduction Ogée: «Diction, hist. et géogr. de la Bretagne«-ban II. kiad. Rennes 1843. 5) Hist. des orig. et des instit. de la Gaule armoricaine St. Brieuc 1843. ch. 12. 6) Hist. ' du droit français (Paris 1852 — 1858. 6. köt. ) I. p. 44. squ. 7') X. századbeli; részben lenyomatva de Courson: Histoire des peuples bretons Paris 1846. t. 2. p. 394. squ. 8) Hist. du droit public et privé de la France §. 20. Ouvres complètes édit. Warnkoenig t. I. p. 204. 9) Mémoire sur les origines du droit coutumier (Mém. de l'Acad. des Inscriptions nouv. sér. t. 10. p. 671. squ. ) 10) De l'élément gallique et germain dans le Code Napoléon, Revue de legislat. t. 46. p. 48. 49. 11) Essai sur l'histoire du droit français Paris 1846. t. 1. p. 15. squ. 12) Des orig-. celt. du droit franç. Revue des cours littér. Paris 1864. p. 624. 13) Études sur l'hist. du droit franç. Paris 1848. p. 291. —295. 14) Hist. de l'organisât, de la famille en France Paris 1851. p. 16. squ. 15) Hist. du régime dotal et de la communauté en France Paris 1842. p. Külön mellékletek: a „Döntvények gyüjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel'-. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyüjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidék-ő legczélszerübben postautalvány utján küldendők. TARTALOM. A köteles rész. Dr. Dell'A d a m i Rezső ügyvédtől. - A folytatólagos büntett. Dr. Lukács Adolf pécsi jogakadémiai tanártól. - Tárcza. {Heidelbergi leve lek. ) Dr. N a g y Dezsőtől. - A betéti társaság feloszlik-e, ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik kültag- által felmondatik ? - Az ügyvédi kamarákból. - Különfélék. - Legközelebbi csődbejelentési határidők. - Kivonat a. Budapesti Közlöny-ből. (Csődök. - Csődmegszüntetések. - Pályazatok. - Igénykereseti felhívások). - Külön melléklet: A. Döntvények gyűjteményéinek egy ive XVIII. squ. 16) Különösen a celtákkal szemben vitás, azok ága, törzse, rokona, azokkal azonos vagy idegen nép-e? Moke (Hist. des Francs Paris 1835. ch. 3. ), Amédée Thierry (Hist. des Gaulois avant la conquête romaine Paris 1828. introd. p. 20—50. ), Valentin Smith (De l'origine des peuples de la Gaule transalpine Paris 1866. p. 18. —25. ). Roget de Belloguet (Ethnogénie gauloise Paris 1869. t. 3. s. 3. No. 9. squ. ), Georges Lévêque (Récherches sur l'origine des Gaulois Paris 1869), stb. a legkülönfélébb véleményeket vitatják. 17) Igy Boissonade (i. m. p. 156—159. ) feltevéseire is saját szavait kell alkalmaznunk: »tentatives — plus séduisantes — que convainquantes*. 18) Savigny: Gesch. d. Röm. Rechts etc. I. köt. Laferriére i. m. p. o. t. 2. p. 499. squ. egyes kivételeket állit fel, de kellő igazolás nélkül.